Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Asraf Gáni: a megosztó vezető, aki Afganisztán bukása felett elnökölt


Asraf Gáni komoly nemzetközi tudással és képzettséggel rendelkezik. Az afgán népet és a kulcsfigurákat azonban elfordította kormányától

Asraf Gáni – immár egykori – afgán elnök azelőtt menekült el Kabulból, hogy a tálibok elfoglalták volna a fővárost. Gánit mélységesen megosztó és goromba figurának tartották. Vezetési stílusa egy sor fontos embert idegenített el és kulcsszerepet játszott az afgán biztonsági erők összeomlásában.

Több ezer tálib harcos fogta gyűrűbe Kabult, a fővároson félelem és pánik söpört végig. A lakosok felkészültek a véres hatalomátvételre és arra, hogy visszatér az elnyomás a militáns iszlamista csoport uralma alatt.

A zsúfolt utcákon és a reptéren kitört káosz közepette a kormány és a politikai vezetők feszült tárgyalásokat folytattak a tálibokkal a hatalom békés átadásáról.

Asraf Gáni elnököt azonban sehol sem lehetett látni.

Miniszterei kétségbeesetten próbáltak kapcsolatba lépni vele, de nem tudták elérni az irodáját. Órákkal korábban a hatalmas nyomás alá került afgán vezető legközelebbi munkatársaival együtt titokban elmenekült a hatalmas kabuli elnöki palotából, és egy meg nem nevezett országba induló repülőgépre szállt.

Gáni, aki néhány nappal korábban még azt ígérte, hogy nem hagyja el Afganisztánt, augusztus 15-én, az ország szükségének órájában habozás nélkül távozott.

Tálib harcosok foglalják el az afgán elnöki palotát, miután Asraf Gáni afgán elnök elmenekült az országból. Kabul, Afganisztán, 2021. augusztus 15., vasárnap
Tálib harcosok foglalják el az afgán elnöki palotát, miután Asraf Gáni afgán elnök elmenekült az országból. Kabul, Afganisztán, 2021. augusztus 15., vasárnap

Erről még kabinetjének kulcsfontosságú tagjait, köztük Biszmillah Khan Mohammadi megbízott védelmi minisztert sem tájékoztatta.

„Hátrakötözték a kezünket és eladták az országot” – írta Mohammadi a Twitteren, amikor a döbbent tisztviselők megtudták, hogy főparancsnokuk elmenekült.

„Átkozott Gáni és bandája” – írta Mohammadi, utalva az elnök két legközelebbi bizalmasára, Hamdullah Mohib nemzetbiztonsági tanácsadóra és Fazel Fazlira, Gáni kabinetfőnökére, akik vele együtt távoztak.

Abdullah Abdullah, egy régi riválisa és a kormány második számú tisztségviselője azt mondta, hogy „Istennek kell majd őt felelősségre vonnia”.

Órákkal a menekülése után Gáni azt írta a Facebookon, hogy azért hagyta el az országot, hogy megakadályozza a „masszív vérontást”. Egyes jelentések szerint először Tádzsikisztánba vagy Üzbegisztánba repült – bár mindkét ország tagadta ezt –, mielőtt egy harmadik országba távozott volna. Augusztus 16-án késő estig ismeretlen volt a tartózkodási helye.

Hét év kaotikus kormányzás, és a demokrácia lehetősége szűnt meg

Gáni Kabulból történő menekülése – miközben a város komoly harc nélkül adta meg magát a tálib hatalomnak – a hatalomban eltöltött hét drámai és megosztó év végére tett pontot.

Elemzők szerint a 72 éves politikus nyers és autoriter vezetési stílusa fontos hatalmi posztokon lévő embereket idegenített el, ami hozzájárult az afgán biztonsági erők gyors összeomlásához és a kormány bukásához.

A tálibok azt követően söpörtek végig az országon, hogy május elején megkezdődött a nyugati erők végső kivonása. A militánsok mindössze egy hét alatt elfoglaltak több várost, a kormányerők a kezdeti harcok után visszavonulót fújtak vagy tömegesen adták meg magukat.

„Megosztó és nagyon népszerűtlen vezetése kihatott arra, hogyan vezették és tervezték a háborút” – mondta Ali Adili, az Afganisztán-elemző Hálózat nevű független kabuli szellemi műhely kutatója.

Gáni többször is elbocsájtotta és lecserélte az ország biztonsági apparátusának vezetését. Emellett félretolt néhány befolyásos személyt, például nagy hatalmú egykori hadurakat – pedig ők nagy tekintéllyel bírtak a tartományokban, különösen Afganisztán északi részén.

„A tálibokkal szembeni ellenállás kudarca az északi tartományokban annak az eredménye, hogy Gáni elidegenített magától vezető személyiségeket és meggyengítette a helyi hatalmi struktúrákat” – magyarázza Hameed Hakimi, a londoni székhelyű Chatham House külpolitikai intézet kutatója.

Hatalomra kerülése és bukása

Gáni, az egykori pénzügyminiszter 2014-ben nyerte meg a masszív szavazathamisítások és csalások vádja által kísért elnökválasztást. A keleti Logar tartományból származó, pastu etnikumú Gáninak a lehető legjobb képesítése volt ahhoz, hogy betöltse Afganisztán legmagasabb kormányhivatalát. A Világbanknál és az ENSZ-nél is dolgozott, sőt még könyvet is írt a bukott államok talpra állításáról.

Ám nem rendelkezett olyan alulról jövő támogatással, mint sok riválisa, és hosszú amerikai száműzetése során elveszítette a kapcsolatait – ezzel a hírnevét is – az afgán nép körében.

Nyugaton tanult tanácsadókkal vette körül magát, miközben elszigetelte magát a legfontosabb hazai érdekelt felektől.

Gánit etnikai kivételezéssel és azzal is vádolták, hogy kijátszotta egymás ellen az ország etnikai csoportjait.

Asraf Gáni afgán elnök (bal oldalt) és Abdullah Abdullah, a Nemzeti Megbékélés Főtanácsának elnöke részt vesz a Közös Koordinációs és Monitoring Tanács ülésén az afgán elnöki palotában, Kabulban, 2021. július 28-án
Asraf Gáni afgán elnök (bal oldalt) és Abdullah Abdullah, a Nemzeti Megbékélés Főtanácsának elnöke részt vesz a Közös Koordinációs és Monitoring Tanács ülésén az afgán elnöki palotában, Kabulban, 2021. július 28-án

Hakimi „klasszikus afgán populistának” nevezte, aki arra apellált, amit szerinte a közönség hallani akart.

„Felszínes populizmusa részben önhittségéből fakadt; azt hitte, hogy tudományos és antropológiai ismeretekkel rendelkezik a társadalomról, amelyet irányítani akart” – mondta.

„Emellett dühös elnök volt, aki képtelen volt uralkodni az indulatain és kordában tartani a nyelvét, amikor számára elfogadhatatlan tényekkel szembesült vagy amikor nem értettek egyet vele” – tette hozzá Hakim.

Torek Farhadi – korábbi kormányzati tanácsadó, aki régebben együtt dolgozott Gánival – az elnököt „bizonytalan” vezetőnek nevezte, aki nem volt hajlandó kompromisszumot kötni vagy engedni a hatalomból.

„Politikai lépéseit az vezérelte, hogy megtartsa a hatalmát – mondta Farhadi. – E folyamat során számos érdekelt felet elidegenített magától, hagyományos vezetőket és a technokratákat egyaránt.”

Az elnök, aki „ellopta a béke lehetőségét”

Gáni nem volt hajlandó tartani magát a hatalom megosztásáról szóló megállapodáshoz, amelyet 2014-ben írt alá választási riválisával, Abdullah Abdullahhal, és amely egy nyögvenyelősen működő, civakodó és megosztott nemzeti egységkormány létrehozásához vezetett.

Gáni megnyerte a 2019-es elnökválasztást, de a voksoláson rekordalacsony volt a részvételi arány, és széles körben hangzottak el csalásról szóló vádak. Közben a külföldi hatalmak és a hazai vezetők könyörögtek neki, hogy halassza el a választásokat, inkább fókuszáljon a tálibokkal folytatott béketárgyalásokra. Ő azonban elutasította ezt.

Az Egyesült Államok 2018-ban Katarban az afgán kormány bevonása nélkül közvetlen tárgyalásokat kezdett a tálibokkal. Tizennyolc hónappal később a felek kétoldalú megállapodást írtak alá, amelyben megállapodtak a külföldi csapatok kivonásáról.

Ez az alku aláásta Gáni kormányát, mivel nem volt a megállapodás részese. Az alku egyben arra is kötelezte, hogy szabadon engedjen ötezer tálib harcost. Gáni kezdetben ellenezte a tömeges szabadon bocsátást, de végül vonakodva elfogadta, viszont késleltette; ezzel hónapokra elakasztotta a béketárgyalásokat.

A békéről szóló alkudozás 2020. szeptemberi nyitánya után a bírálók azzal vádolták Gánit, hogy a hatalom megtartása érdekében többször is késleltette és aláásta a békefolyamatot.

Pakisztáni angol nyelvű lap Kabul elfoglalásáról. Egy férfi a szomszédos országban zajló eseményekről szóló híreket olvassa egy újságosbódéban Karacsiban, 2021. augusztus 16-án
Pakisztáni angol nyelvű lap Kabul elfoglalásáról. Egy férfi a szomszédos országban zajló eseményekről szóló híreket olvassa egy újságosbódéban Karacsiban, 2021. augusztus 16-án

Majdnem egy évvel később Gáni már nem a békét menedzselte Afganisztánban, hanem inkább a húszéves demokratikus kísérlet bukását, miközben a tálibok átvették a hatalmat az ország nagy része felett, és végül Kabult is elfoglalták.

„Gánira úgy fognak emlékezni, mint arra az elnökre, aki ellopta a béke lehetőségét az afgán néptől” – mondta Farhadi.

Frud Bezhan írása.
XS
SM
MD
LG