Az Európai Unió vezetői péntek hajnalban megszakították a migrációs vitát, Lengyelország és Magyarország vezetői ugyanis akadályozták a haladást, miután már korábban leszavazták az Európába érkező menekültek elosztását a 27 tagállam között.
Csak kevesen nyilatkoztak a vezetők közül a sajtónak, amikor az éjszakába nyúló tárgyalások után elhagyták a csúcstalálkozó helyszínét. Alexander De Croo belga miniszterelnök szavaiból azt lehetett kivenni, hogy nincs minden veszve a „meglehetősen nehéz” vita után. Lengyelország és Magyarország elutasította, hogy jóváhagyja a csúcstalálkozó zárónyilatkozatát, amely egyhangú jóváhagyást igényel.
„Két lehetőség van. Vagy folytatjuk, vagy feladjuk, és azt mondjuk, hogy nem lesz zárónyilatkozat, nem lesz semmi. De a tagállamok túlnyomó többségében egyértelmű a hajlandóság az újabb próbálkozásra” – mondta De Croo. A tárgyalások még pénteken folytatódnak.
A brüsszeli találkozó előtt a lengyel miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy ne kényszerítsék országát az Európai Unió migrációs szabályainak elfogadására, és közölte, hogy megvétóz minden olyan tervet, amely menekültek befogadására kényszerítheti az államokat.
„Támadás folyik Európa ellen. Európa határai nem biztonságosak. Kontinensünk lakóinak biztonsága a tét” – jelentette ki Mateusz Morawiecki miniszterelnök videónyilatkozatában. Azt mondta, hogy „biztonságos határokra” vonatkozó tervet terjeszt az európai vezetők elé.
Júniusban az uniós országok áttörést értek el a menekültügyi törvény reformját illetően, megállapodást kötöttek arról, hogy megosztják a felelősséget az Európába engedély nélkül érkező migránsokért. A kérdés az unió egyik leghosszabb ideje tartó politikai válságának gyökere.
A megállapodás egyfajta egyensúlyt teremtett, kötelezettségeket vett le azoknak az országoknak a válláról, ahova a legtöbb migráns érkezik és ad be kérelmet azzal, hogy a többi tagállamnak támogatást kell nyújtania ehhez, akár anyagilag, akár menekültek befogadásával. Azok az országok, amelyek megtagadják a migránsok befogadását, mindegyikük után húszezer eurót fizetnének.
A megállapodást minősített, mintegy kétharmados többséggel fogadták el, csak Lengyelország és Magyarország szavazott ellene. Nekik a csúcstalálkozón az volt a céljuk, hogy megtámadják a határozat jogi érvényességét.
Morawiecki azt mondta, hogy „terve egyértelmű – nemet mond a bevándorlók kényszerű áthelyezésére, nemet mond arra, hogy egyes államok megsértsék a vétójogot, és nemet mond a szabadság elvének, az államok saját döntéshozatali elvének megsértésére, nemet mond az egyes államokra Brüsszel által kirótt büntetésekre”.
Lengyelország és Magyarország Csehországgal együtt elutasította az EU által sietősen bevezetett migránskvóták elfogadását, amikor 2015-ben több mint egymillió ember, többségükben a konfliktus elől menekülő szíriaiak érkeztek Európába. Az EU legfelsőbb bírósága 2020-ban kimondta, hogy nem tartották tiszteletben az uniós jogszabályokat.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor: majdnem minden uniós tagállam vezetőjének kinyílik a bicska a zsebében
Kezdeni kell valamit
Egyre nő azok száma, akik engedély nélkül próbálnak bejutni az EU-ba. A Frontex Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közölte, hogy januártól májusig több mint 50.300 kísérlet történt. Ez több mint kétszer annyi, mint a tavalyi év azonos időszakának adatai, a legmagasabb 2017 óta. Az Európába érkező migránsok száma azonban eltörpül a Törökországba, Libanonba vagy Jordániába érkezőké mellett.
Ugyanakkor Lengyelország mintegy egymillió, Ukrajnából érkező menekültről gondoskodik.
Valószínűtlennek tűnik, hogy sikerre vezetne bármilyen kísérlet Giorgia Meloni olasz miniszterelnök segítségének elnyerésére. A migránsellenes római kormány tartózkodott az áttörést jelentő megállapodásról szóló szavazáson.
„Tökéletesen megértem azoknak az országoknak a nézőpontját, akiknek problémái vannak a migrációval. De szerintem ez egy kiegyensúlyozott megállapodás” – mondta Meloni újságíróknak.
Magyarországnak és Lengyelországnak valószínűleg nem sikerül felborítania a szabályokat, de bevándorlásellenes álláspontjuk – amelyet más tagállamok, például Ausztria, Dánia vagy Svédország is támogat – hozzájárul ahhoz, hogy az EU a tartózkodásra nem jogosult emberek távol tartására és a gyors kitoloncolásra összpontosítson.
Ulf Kristersson, az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Svédország miniszterelnöke azt mondta: csak azokat kellene beengedni, akik legálisan érkeznek.
„Nem hagyhatjuk tovább, hogy az emberek engedély nélkül egyszerűen átutazzanak Európán egyik országból a másikba, és elfogadhatatlan körülmények között éljenek. Ez közös nézet most Európában. Egyszerűen kezdenünk kell ezzel valamit” – mondta újságíróknak.
A vezetők a nyilatkozat AP által látott tervezete szerint „továbbra is elkötelezettek az emberkereskedők és a csempészhálózatok üzleti modelljének megtörésére és az illegális migráció kiváltó okainak felszámolása, illetve a migránsáradat megfelelőbb kezelése mellett”.
A Magyarország és Lengyelország által ellenzett, évek alatt tető alá hozott és áttörést jelentő egyezséget még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. A törvényhozók kitartanak amellett, hogy az országoknak el kell fogadniuk a kötelező menekültkvótákat, és ha nem lépnek vissza mostani álláspontjuktól, azzal megtorpedózzák a tervet.
