David Attenborough brit természetfilmes, az Egészségügyi Világszervezet és Szvjatlana Cihanouszkaja belarusz disszidens is szerepel a Nobel-békedíj idei jelöltjei között, miután a győztest régóta eltaláló norvég törvényhozók támogatták őket.
Az utolsó pillanatban tett bejelentés szerint a díjra ugyancsak jelölték Ferenc pápát, a tavalyi puccs ellenzőiből alakult mianmari nemzeti egységkormányt és Simon Kofét, Tuvalu külügyminiszterét is.
Több ezer ember javasolhat jelöltet világszerte, parlamenti képviselőktől a korábbi nyertesekig.
A norvég törvényhozók 2014 óta – 2019 kivételével – minden évben eltalálták a végső békedíjast, így a tavalyi két díjazott egyikét, Maria Ressát is.
A díjról döntő norvég Nobel-bizottság nem kommentálja a jelöléseket, ötven évig titokban tartja a jelölők és a sikertelen jelöltek nevét. Ám egyes jelölők, például a norvég törvényhozók saját döntésük alapján nyilvánosságra hozzák, hogy kit választanak.
Fókuszban a természet
A 95 éves Attenborough leginkább a természet világát bemutató, mérföldkőnek számító televíziós sorozatairól ismert, mint az Élet a Földön vagy A kék bolygó.
A Biodiverzitás és Ökoszisztémaszolgáltatások Kormányközi Tudományos Politikai Platformjával (IPBES) közösen jelölték a díjra – az utóbbi méri fel világszerte a biológiai sokféleség helyzetét a döntéshozóknak.
Azokért az „erőfeszítéseikért jelölték őket, amelyekkel tájékoztatni igyekeznek a föld természeti sokféleségéről, ami a fenntartható és békés társadalmak előfeltétele, és meg is próbálják védeni” – mondta Une Bastholm, a Norvég Zöld Párt vezetője.
Ferenc pápát a klímaválság megoldására tett erőfeszítéseiért, valamint a béke és a megbékélés érdekében végzett munkájáért jelölte a díjra Dag Inge Ulstein egykori nemzetközi fejlesztési miniszter.
Simon Kofe tuvalui külügyminisztert a norvég Liberális Párt vezetője, Guri Melby javasolta, amiért kiemelten hívja fel a figyelmet a klímaváltozás kérdéseire.
Nincs bizonyított kapcsolat a klímaváltozás és az erőszak között
Környezetvédők kaptak már korábban Nobel-békedíjat, így Vangari Mátáj kenyai aktivista, a klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület és Al Gore volt amerikai alelnök is.
Mindazonáltal még „nincs tudományos konszenzus arról, hogy a klímaváltozás az erőszakos harc fontos mozgatórugója” – mondta Henrik Urdal, az oslói Békekutató Intézet igazgatója, aki óva int attól, hogy „a kettő között túlságosan leegyszerűsített kapcsolatot” keressünk.
A koronavírus-járvány állt az elmúlt két évben az emberek aggodalmainak homlokterében és középpontjában, így idén újra jelölték a leküzdésével megbízott nemzetközi szervezetet, a WHO-t .
„Azt hiszem, a WHO jelölését az idén valószínűleg tényleg megvitatja a bizottság” – mondta Urdal.
Árnyékkormány és egyéb ellenzékiek
A mianmari nemzeti egységkormányt, az árnyékkormányt, amelyet tavaly a katonai uralom ellenzői hoztak létre, miután puccs során őrizetbe vették az egykori békedíjas Aun Szan Szu Kji polgári vezetőt, szintén jelölték.
A száműzött belarusz ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja már második éve kapott jelölést a hazája demokráciájáért és szabadságáért végzett „bátor, fáradhatatlan és békés munkájáért” – mondta Harek Elvenes parlamenti képviselő.
A norvég törvényhozók további jelöltjei között ott van a bebörtönzött orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság, a WikiLeaks és Chelsea Manning, a NATO, a CARE segélyszervezet, Maszi Alinedzsád iráni emberi jogi aktivista, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság és az Északi-sarkvidéki Tanács, amely az északi-sarkvidéki országok kormányközi együttműködési fóruma – közölte felmérése után a Reuters.
A hétfőn lezárult jelölések nem jelentik a Nobel-bizottság jóváhagyását.
A 2021-es díjazottat októberben hirdetik ki.
