Az adatvédelmi hatóság szerint nincs azzal semmi gond, ha a benzinkúton a hatósági áras üzemanyag tankolásakor beolvassák a forgalmi engedély vonalkódját. Viszont nem tudni, hogy utána betartják-e a szigorú adatkezelési szabályokat, illetve a vonalkód beolvasása előtt megfelelő tájékoztatást nyújtanak-e az autósoknak. Ezért vizsgálják most a benzinkutak gyakorlatát.
Több magánszemély is a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, miután a benzinkutak a hatósági áron rögzített tankolás esetén elkezdték beszkennelni a gépjárművek forgalmi engedélyén lévő vonalkódot.
Rendben van a beolvasás
A NAIH állásfoglalásában arról írt, hogy a hatósághoz érkező beadványokban foglaltak szerint egy üzemanyag-szolgáltató a töltőállomásain az üzemanyag hatósági áron történő értékesítéséhez leolvasta a gépjármű forgalmi engedélyén szereplő vonalkódot, és rögzítette a rendszerében.
Az adatkezeléssel kapcsolatosan az érintettek részére az üzemanyagtöltő állomásokon tájékoztató nem állt rendelkezésre, illetve az egyik kút munkatársai szóban sem tudtak érdemi tájékoztatást adni.
A NAIH szerint a hatósági árat rögzítő kormányrendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője „jogosult ellenőrizni a gépjármű forgalmi engedélyének segítségével legalább a töltött gépjármű rendszámát, gyártmányát, típusát, színét és üzemben tartóját annak érdekében, hogy tőle elvárható gondossággal meggyőződjön a töltött gépjármű hatósági áron való töltésének jogszerűségéről”.
A töltőállomások arra is jogosultak, hogy a hatósági áron való töltés esetén a forgalmi engedélyen lévő vonalkódot leolvassák, a gépjármű rendszámát feljegyezzék, és számítógépes rendszerükben a hozzá tartozó bizonylattal visszakereshető módon tárolják. „Amennyiben az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője az adatokat rögzíti, úgy azokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére továbbítja adóügyi ellenőrzés céljából” – írta állásfoglalásában Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke.
Mint ismert, a NAV ellenőrzi a benzinkutakat, hogy betartják-e a jogszabályt. A kormányrendelet megsértése esetén hattól tizenötmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki az adóhatóság, sőt a jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.
Hol a tájékoztatás?
Habár a forgalmi engedélyek beolvasása a NAIH szerint nem jogsértő, a GDPR-szabályok a töltőállomásokra is vonatkoznak, vagyis nem mindegy, hogyan tárolják az adatokat. Emellett megfelelő tájékoztatást is adni kell az autósoknak arról, hogy mi célból történik az adatgyűjtés.
A NAIH szerint az „adatkezelés jogszerűségének elengedhetetlen feltétele, hogy az adatkezelő valamennyi adatkezelési célra kiterjedően összeállított, közérthető nyelvezetű és teljes körű tájékoztatást nyújtson az érintettek részére az őket érintő adatkezelések kapcsán”.
Az adatkezelőt azonban nem terheli tájékoztatási kötelezettség, ha az érintett az információk egy részével vagy azok összességével már rendelkezik.
„A kormányrendelet rendelkezései nem helyettesítik, illetőleg nem váltják ki az érintettek részére adandó tájékoztatási kötelezettséget jelen adatkezelés esetében sem, hiszen abból nem minden, az adatkezelési tájékoztatóban rögzítendő jellemzőt ismerhet meg az érintett, és azt nem is ismerte meg feltétlenül” – közölte Péterfalvi.
Az adatkezelőnek figyelembe kell vennie az adatgyűjtés és adatkezelés valamennyi körülményét, amikor az információ rendelkezésre bocsátását megkönnyítő, megfelelő intézkedéseket és a formáját meghatározza.
A NAIH szerint a GDPR rendelkezéseinek megfelelő adatvédelmi tájékoztatás az adatkezelés helyszínén, például az üzemanyagtöltő állomás fizetőhelyén vagy a töltőállomás kútjainál, továbbá az adatkezelő honlapján közzétéve – amennyiben rendelkezik weboldallal –, de más igazolható módon is megtörténhet.
A NAIH a benzinkutak adatkezelésével és a tájékoztatás nyújtásával kapcsolatban nem foglalt egyértelműen állást, viszont beszédes, hogy Péterfalvi Attila hivatalból vizsgálatot indított „az adatkezelés jogszerűségének, valamint a nagyszámú érintett személyes adatainak védelme érdekében”.
A rendszámot tartalmazza a vonalkód
A forgalmi engedélyen lévő vonalkódot eredetileg két dologra hozták létre. Egyrészt megkönnyíti az autópályamatrica-vásárlást. Ha valaki nem akarja bediktálni a rendszámát, mert például attól tart, hogy a benzinkutas eltéveszti a betűket, odaadja a pénztárosnak, aki csak beolvassa a vonalkódot.
A vezess.hu három évvel ezelőtt ezzel kapcsolatban megkérdezte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatót. A válasz szerint a magyarországi forgalmi engedélyben szereplő vonalkód a jármű rendszámát tartalmazza. A NÚSZ figyelmeztetése szerint az e-matrica vásárlásakor azonban nemcsak a rendszámot kell megadni, hanem a jármű felségjelzését és a díjkategóriáját is, az érvényességi idő mellett. A díjkategóriát a vonalkód nem tartalmazza.
A NÚSZ arról is írt közleményében, hogy ügyfélszolgálati irodái alkalmasak a vonalkódos rendszámbeolvasásra, az ehhez szükséges feltételek viszont nem minden viszonteladónál (benzinkútnál) adottak.
A forgalmi vonalkódja emellett arra is alkalmas, hogy ha valaki elhagyja a rendszámtábláját, ez alapján igényelhet újat. A rendszámtábla utángyártása kizárólag a regisztrációs matrica megléte esetén engedélyezhető. Ez esetben az ügyfél a rendszámtábla utángyártására vonatkozó kérelmével egyidejűleg nyilatkozik a közlekedési igazgatási hatóságnál a regisztrációs matrica meglétéről és sértetlenségéről.
A közlekedési igazgatási hatóság a forgalmi engedélyen szereplő regisztrációs matrica vonalkódja vagy az ügyfél nyilatkozata alapján engedélyezi az utángyártást. Engedélyezés hiányában csak átrendszámozás lehetséges, vagyis a pórul járt autós nem kaphatja meg a régi, jól megszokott rendszámot, csak újat.
