Sokat bírálják az európai tagállamokat, hogy bár az orosz földgázbeszerzés mára rendkívüli mértékben lecsökkent, de cseppfolyósított formában még mindig vásárolnak Oroszországtól. Az Európai Bizottság most arra szólítja fel az országokat, hogy ezt is fejezzék be, mert a globális piacon van elegendő energia. Ugyanakkor az újból növekedésnek indult kínai gazdaság vásárlóereje árnyalja ezt a képet.
Az energiaügyekért felelős uniós biztos és a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője is ott volt az Európai Parlament Ipar, Kutatás- és Energiaügyi (ITRE) Szakbizottságának ülésén, amikor megvitatták az orosz–ukrán háború európai energiapolitikára gyakorolt hatásait. Ezek alapján az a kép rajzolódott ki, hogy több évre tervezett utat járt be az EU az elmúlt egy évben, de ezzel együtt még nagyon komoly változások előtt állunk, aminek egy része lehetőség, másik része pedig komoly fenyegetés. Ahogy az egyik résztvevő fogalmazott, az orosz–ukrán háború okozta energiaválság epicentrumába került az Európai Unió, és ennek hatását a mindennapokban lehet érezni.
Orosz rulett
Amikor Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát, egyik napról a másikra egy olyan országnak bizonytalanodott el a helyzete, amely Európa fontos energiaútvonala, és ahol négy atomerőmű – köztük a legnagyobb európai – található. Kadri Simson energiaügyi biztos azért is hangsúlyozta ezt, mert a mai napig bombázzák az oroszok az ukrán infrastruktúrát, megszegve ezzel mindenféle nemzetközi egyezményt, a szakértők pedig az életüket kockáztatják azért, hogy működtessék a létesítményeket.
Tulajdonképpen egyfajta csodának számít, hogy ebben a helyzetben az ukrán és a moldáv energiahálózatot három hét alatt sikerült az unióssal szinkronizálni – eredetileg két évet szántak erre. Az EU ezenkívül integrálta Ukrajnát a közös földgázvásárlási platformba annak érdekében, hogy kétmilliárd köbméterrel több energiahordozót lehessen vásárolni. Most pedig az történik, hogy a decentralizált villamostermelést uniós támogatással váltják ki napelemekkel.
Ehhez kapcsolódóan: Környezetvédelemre hivatkozva elégetjük az erdőket is
Simson emlékeztetett arra, hogy Oroszország az EU destabilizálása érdekében manipulálta az európai energiapiacot. Ezt felismerve alakítja át az EU az energiarendszerét, aminek már látszanak az eredményei. Egyrészt az orosz földgázbeszállítás kétharmaddal csökkent. Jelentős még az Oroszországból származó LNG: tavaly húszmilliárd köbméter érkezett, azonban az Európai Bizottság azt kéri a tagállamoktól, hogy ne kössenek új szerződéseket, amelyek lejárnak, azokat pedig ne hosszabbítsák meg. A LNG-piacon az EU 135 milliárd köbmétert szerzett be az elmúlt évben, ebből 56 milliárd érkezett az USA-ból. A tározók feltöltöttsége tél előtt 95 százalékos volt, jelenleg is 57 százalékos, ami több mint duplája az egy évvel ezelőtti adatnak.
Közben eredményes volt az a törekvés, hogy csökkenjen a földgázfelhasználás. A tagállamok eredetileg 15 százalékos spórolást irányoztak elő, ezt azonban sikerült túlteljesíteni. „Több mint 19 százalékkal csökkent augusztus és január között a földgáz felhasználása, 42 milliárd köbméter gázt tudtunk így megspórolni. Létrehoztunk egy energiaplatformot a diverzifikáció és a közös beszerzés érdekében, és egy olyan mechanizmust is bevezettünk, amellyel az áringadozást tudjuk koordinálni” – magyarázta Kadri Simson.
Közben jelentős eredményt ért az el az EU a megújuló energiaforrások felhasználása terén, jelenleg napból és szélből több energiát állít elő az unió, mint földgázból.
Az Európai Bizottság adatai szerint 41 gigawatt új kapacitást sikerült építeni tavaly, idén ez további 15-tel nő, így az európai villamos energia 35 százalékát megújulókból fogják előállítani az év végén.
Ehhez kapcsolódóan: Az ársapka eltörlése miatt már tíz százalékkal esett a benzinkutak forgalma
Kína új erőre kap
„Láttuk, hogy egy év alatt az orosz olaj- és gázbevételek, amelyek nagymértékben érintik az orosz költségvetést, mintegy negyven százalékkal csökkentek; ez óriási csökkenés. Egyúttal óriási segítség Ukrajna és az ukrán védelem számára” – ezt már Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója mondta. Birol szerint a Kreml reménye az volt, hogy ha Európa ellenáll, akkor fagyoskodni és nélkülözni fognak az EU-ban, de az európai összefogás ezt meghiúsította. A technológiai átállást szemléltetve azt mondta, hogy a gázfogyasztás csökkentése érdekében a hőpumpák piacán óriási keresletnövekedés tapasztalható. Míg korábban a gyártók a vásárlók hiányára panaszkodtak, ma már nem tudnak eleget tenni a megrendeléseknek.
Fatih Birol azonban arra figyelmeztetett, hogy a következő tél nehezebb lehet. Az elmúlt évben ugyanis az EU sok cseppfolyósított gázt tudott importálni a globális piacról, aminek az is volt az oka, hogy a kínai gazdaság negyven év óta először csökkent, ezért kevesebb energiát vásároltak. Most azonban ismét növekedésnek indultak, ezért nőni fog a szerepük ezen a piacon, vagyis a hozzáférhető LNG-kapacitás szűkül és drágább lesz.
Birol beszélt arról is, hogy Európának új ipari tervre van szüksége. Az eddigi ugyanis a nagy mennyiségű olcsó orosz energiára épült, „de ennek vége, és nem is tér vissza többé”. Mint ahogy azt is tényként kell kezelni, hogy az energia Európában hétszer drágább, mint az USA-ban, az elektromos áram ára pedig háromszorosa a kínainak. Végül arra is fel kell készülni, hogy a világ a tiszta energia gyártásának korszakába lép, de jelenleg egyedül Kína tesz ebbe az irányba lépéseket. „Jól szemlélteti ezt, hogy az akkumulátorok piacának 75 százaléka kínai” – mondta az energiaügynökség vezetője.
A Fidesz szerint Brüsszel a hibás
A Fidesz nem szólt hozzá a témához az Európai Parlamentben, de kiadott egy közleményt, amelyet a Szabad Európa brüsszeli tudósítójának is eljuttattak. Ebben az energiaügyekért is felelős Gyürk András EP-képviselő azt írta, hogy „Brüsszelnek vissza kell térnie a normalitás talajára az energiapolitikában”. Gyürk szerint az előző év energiaár-robbanásában megkerülhetetlen az Európai Bizottság „elhibázott energia- és kudarcos szankciós politikájának” szerepe. Hozzátette, hogy Brüsszelnek sürgősen változtatnia kell stratégiáján, mielőtt döntéseivel visszafordíthatatlan károkat okozna az európai családoknak és gazdaságnak.
A képviselő rámutatott arra, hogy a biztonságos energiaellátás megteremtése és a megfizethető energiához való hozzáférés biztosítása az Európai Unió és a tagállamok egyik legfontosabb feladata. Úgy véli azonban, hogy az elmúlt egy évben Brüsszel nem tudott felnőni ehhez. „Az Európai Bizottság elhamarkodott döntéseinek és kudarcos szankciós politikájának is köszönhetően elszabadultak a földgáz- és áramárak, ami megemelte a rezsiszámlákat, és inflációs hullámhoz vezetett Európa-szerte” – jelentette ki. Gyürk András meglátása szerint amikor a családoknak és a vállalkozásoknak soha nem látott energiaárakkal kellett szembesülniük, „a szükséges segítség helyett csak szankciókat és kioktatást kaptak Brüsszelből. A vita során nyilvánvalóvá vált, hogy a bürokraták nem vállalják a felelősséget a kialakult helyzetért, és a jövőben újabb káros intézkedésekre is javaslatot tehetnek.”
„A szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ha nem változtatnak rajtuk, visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a családoknak és a gazdaságnak. Itt az idő, hogy a bizottság az emberekért és ne ellenében dolgozzon” – hangsúlyozta Gyürk András.
