Magyarország különösen sokat profitálhat az európai rákellenes tervből, ugyanis a huszonhét tagállam közül lakosságarányosan nálunk halnak meg legtöbben valamilyen rákbetegségben. Az európaiak között óriási különbség van aszerint, hogy mennyire könnyen férnek hozzá a szűrővizsgálatokhoz és a kezelésekhez.
2020-ban az Európai Unióban 2,7 millió embert diagnosztizáltak rákkal, további 1,3 millió ember, köztük több mint kétezer fiatal vesztette életét rákbetegségben. Ha nem teszünk határozott lépéseket, a rákos megbetegedések száma 2035-re várhatóan 24 százalékkal fog nőni, ezzel az EU-ban a rák válik a halálozások fő okává.
Különösen aggasztók a magyar adatok. Az Eurostat adatai szerint többen halnak meg rákban Magyarországon, mint bármelyik más európai országban. Az országon belül a Közép-Dunántúlon a legmagasabb a halálozási ráta: itt százezer főre 364 daganatos betegség miatti haláleset jutott.
Az uniós statisztikai hivatal a 2016-os adatok alapján készített térképet, ahol az egyes régiókat aszerint kategorizálták, hogy mennyi volt az évben a százezer főre jutó, daganatos betegség okozta halálozások száma. Magyarország régiói Budapest kivételével mind a piros, azaz a legsúlyosabb kategóriába kerültek. Magyarország mellett egyedül Horvátországban haltak meg ilyen sokan rákban, ott a három régióból három került a legrosszabb kategóriába.
Négymilliárd euró
Az Európai Bizottság készített egy rákellenes tervet, amelyhez négymilliárd eurót rendelnek a hétéves uniós költségvetésből. Ebben rámutatnak, hogy a rákos megbetegedések mintegy negyven százaléka megelőzhető lenne. Ezért több fontos célt tűztek ki. Többek között azt, hogy 2040-re a lakosság kevesebb mint öt százaléka dohányozzon, a káros alkoholfogyasztás legalább tízszázalékos relatív csökkentését 2025-ig, valamint a fiatalok alkoholmarketingnek való kitettségének, a környezetszennyezés, a rákkeltő anyagoknak és sugárzásnak való kitettség csökkentését, illetve a tudás és az egészségműveltség fejlesztését az egészségesebb életmód népszerűsítése érdekében.
A bizottsági dokumentum rámutat arra, hogy az életmentő szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés korántsem egyenlő mértékű a tagállamokban. Az arány emlőrák esetében hat és kilencven, méhnyakrák esetében pedig huszonöt és nyolcvan százalék között mozog. Ugyancsak árulkodó a túlélési arányról szóló adatsor. Az emlőrák kezelését követő túlélési arány országonként akár húsz százalékkal is eltér, míg a vastagbélrák esetében az ötéves túlélési arány 49 és 68 százalék között mozog.
Ellátás határok nélkül
Az Európai Parlamentben létrehozták a rák elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottságot (BECA). A bizottság példátlan konzultációs folyamatot szervezett egy sor nyilvános meghallgatáson keresztül, közel kilencven magas szintű szakértővel, akik tájékoztatták a tagokat a rákbetegségek legújabb fejleményeiről, valamint szakpolitikai ajánlásokat fogalmaztak meg tudásuk és gyakorlati tapasztalataik alapján. A képviselők a nemzeti parlamentekkel, valamint nemzetközi szervezetekkel és szakértőkkel is eszmecserét folytattak.
A testület a napokban fogadta el végső javaslatait arra vonatkozóan, miként lehetne megerősíteni az EU szerepét a rák elleni küzdelemben.
A képviselők kijelentették, hogy a rákellenes terv végrehajtása az első lépés a valódi Európai Egészségügyi Unió felé. A rák elleni küzdelem átfogó stratégiájának uniós szinten mintaként kell szolgálnia más nem fertőző betegségek számára is – teszik hozzá a képviselők.
A különbizottság fő ajánlásai közé tartozik a határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz és a klinikai vizsgálatokhoz való hozzáférés megkönnyítése a rákos betegek számára, a közös beszerzési eljárások alkalmazásának kiterjesztése, a rákellenes gyógyszerek hiányának kezelése, a hozzájáruláshoz való jog garantálása, valamint egyenlő hozzáférés biztosítása az innovatív rákgyógyszerekhez és -kezelésekhez.
A jelentés tartalmazza a BECA által a Covid–19-világjárványnak az EU-n belüli rákellátásra gyakorolt hatásáról folytatott nyilvános konzultáció során levont főbb tanulságokat is. Tartalmazza az uniós megelőzési és kezelési tervekre vonatkozó felhívásokat az ellenállóbb nemzeti egészségügyi rendszerek kiépítésének részeként a gyógyszer-, eszköz-, termék- és személyzethiány megelőzésére és kezelésére egészségügyi válságok idején, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra.
A Fidesz is támogatja
„Ha unióként közösen tudjuk társfinanszírozni hidak, utak és múzeumok építését, akkor biztosan elkezdhetünk harcolni korunk legnagyobb gyilkosa, a rák ellen. Ha együtt dolgozunk, ha egyesítjük erőforrásainkat, valóban legyőzhetjük a rákot!” – mondta a parlamenti bizottság elnöke, a lengyel Bartosz Arłukowicz.
A parlamenti bizottságnak egy magyar tagja van, a fideszes Járóka Lívia, aki szintén elfogadta a jelentést. „Európai szinten az egyik legfontosabb célunk, hogy a rákos megbetegedések megelőzésében, gyógyításában senkit ne érjen hátrány. Nem lehet a legkirekesztettebbeket sorsukra hagyni. Felvilágosítással, megelőzéssel, célzott szűrőprogramokkal időben felismerhetők és magas eséllyel legyőzhetők a rákos megbetegedések” – hangsúlyozta a Szabad Európa brüsszeli tudósítójához eljuttatott közleményében Járóka.
„Szerte Európában sokaknál elmaradtak a megelőző szűrővizsgálatok, ezért nem lehetett kellő időben diagnosztizálni a betegségüket, másoknak pedig az életmentő kezelések maradtak el, ezzel is növelve a rák áldozatainak számát. Ugyanakkor az ellátást biztosító munkaerő is a teljesítőképessége határához érkezett. A rendszerben minden érintettre egyaránt figyelnünk kell” – tette hozzá a képviselő.
A jelentésről majd januárban szavaz az Európai Parlament, minden bizonnyal elfogadják. A rákellenes terv uniós léptékkel mérve gyorsan jutott el ebbe a szakaszba, hiszen az Európai Bizottság idén februárban mutatta be elképzeléseit. Van ezt kiegészítő program is, a Samira cselekvési terv. Ennek lényege, hogy a radiológiai és a nukleáris technológiák továbbra is az uniós polgárok egészségét szolgálják, és hozzájárul majd a rák és más betegségek elleni küzdelemhez. A terv három kulcsfontosságú területen határoz meg fellépéseket és intézkedéseket. Ezek a következők: az orvosi radioizotópokkal való ellátás biztosítása, a gyógyászati célú sugárzás minőségének és biztonságosságának javítása, valamint az ionizáló sugárzás orvosi alkalmazásaival kapcsolatos innováció és technológiai fejlesztések elősegítése.
Becslések szerint Európában több mint tizenkétmillió ráktúlélő van. Közülük mintegy háromszázezren gyermekkori rákos megbetegedés túlélői a korai felismerés, a hatékony terápiák és a támogató ellátás fejlődésének köszönhetően. A cél természetesen az, hogy a számuk érezhetően növekedjen 2024-ig – a rákellenes cselekvési terv elemeinek eddig az időpontig kell hatékony eredményeket felmutatniuk.
