Augusztus 11-én, az átmeneti időszak zárásaként megszabott éjféli határidő után életbe lép az orosz szénimportra vonatkozó uniós embargó, amelyről a közösség országai négy hónappal ezelőtt állapodtak meg.
A tilalom az ötödik olyan uniós szankciócsomag része, amellyel az orosz gazdaságot büntetik azóta, hogy Vlagyimir Putyin elnök több tízezer orosz katonát vezényelt Ukrajnába február végén.
A szénembargó az első olyan intézkedés az uniós szankciók hét eddigi köréből, amely az energiaexportot sújtja. Ezt a területet a gabonaexport mellett különösen súlyosan érintette az ukrajnai konfliktus.
Augusztus 10-én éjfélkor lejár a 120 napos türelmi idő a széntilalom áprilisi jóváhagyása óta.
Az Európai Bizottság becslése szerint a lépés évente körülbelül nyolcmilliárd dollárba kerülhet Oroszországnak.
Az uniós országok csaknem 52 millió tonna szenet importáltak Oroszországból 2021-ben, szemben az előző évi 41 millió tonnával.
Az EU-ba irányuló szénimport összességében azonban csaknem a felére esett vissza 2014-ről 2020-ra az éghajlatváltozással kapcsolatos célok és a tisztább energiaalternatívák keresésének hatására.
A tervek szerint az orosz olajra vonatkozó uniós tilalom az év végén lép életbe.
Az uniós szankciók a második világháború óta legnagyobb katonai invázióra adott példátlan nemzetközi válasz részét képezik, amely az olajat és a gázt, a SWIFT-fizetéseket, az átrepüléseket és az utazásokat, a műsorszórást veszi célba számos más terület mellett.
