Szocialista életképek Magyarország déli szomszédjából.
75 éve alapították Jugoszláviát: életképek a szocializmusból
1945-ben kiáltották ki a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, amely a Rákosi-korban a hivatalos álláspont szerint egyik főellenségünk volt, élén az egykori partizánvezérrel, Josip Broz Titóval, avagy ahogy a korabeli magyar propaganda nevezte a „nyugat láncos kutyájával”.
1
Ezrek gyűltek össze 1945-ben Zágrábban, hogy megünnepeljék a náci Németország fölött aratott győzelmet. Ebben az évben üldözték el II. Péter királyt és kiáltották ki a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot.
2
Egy olasz férfi viszi az ingóságait ökrös szekéren, miután 1947-ben egy békeegyezmény értelmében Olaszország számos régiót és szigetet átengedett Jugoszláviának.
3
Josip Broz Tito az irodájában 1947-ben. Az országot lényegében egyeduralkodóként irányító Tito kezdetben a Szovjetunió és Sztálin politikáját követte, de hamarosan megromlott a viszony a két ország között. Egy sikertelen szovjet merényletkísérlet után Tito levelet küldött Sztálinnak, amelyben azt írta: „Ne küldj több embert, hogy megöljenek. Már így is elkaptunk ötöt, az egyiknél egy bomba volt, a másiknál egy puska… Ha nem hagysz fel a gyilkosok küldésével, akkor én fogok egyet Moszkvába küldeni, és nem lesz szükség másodikra.” Ezekben az időkben történt, hogy Sztálin tanácsára Rákosi Mátyás Rajk László koncepciós perében azt is az elítélt számlájára írta, hogy titokban kapcsolata volt a Jugoszláv vezetéssel.
4
Egy belgrádi piac 1950-ben. A szakítás a Szovjetunióval kereskedelmi blokádokat, áruhiányt eredményezett, és sokan attól féltek, hogy megszállhatják az országot a szovjet erők. Ezekben az időkben Tito kegyetlenül lecsapott azokra, akik a Szovjetunióval szimpatizáltak, százakat megöltek és ezrek kerültek munkatáborokba.