A magyarországi helyzetről szóló EP-állásfoglalás ötpárti tervezete felszólítja az Európai Tanácsot és a tagállamokat annak megállapítására, hogy a magyar kormány súlyosan és folytatólagosan megsértette az EU értékeit. A képviselők vitatják a magyar kifizetések jogszerűségét, ezért, ha burkoltan is, de bírósági perrel és bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetik a bizottságot.
Ötpárti támogatást élvez az a határozati javaslat, amelyről a tervek szerint csütörtökön szavaz az Európai Parlament plenárisa, továbblépést követelve a tanácstól a Magyarország ellen folyó, 7. cikk szerinti eljárásban, és bírósági perrel, valamint bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetve meg az Európai Bizottságot, mert szerintük jogellenesen nyitotta meg az Orbán-kormány számára a pénzcsapot.
Felszólítják a tanácsot a 7. cikk szerinti eljárás folytatására
Az ötpárti állásfoglalás-tervezetet, amelynek csütörtöki elfogadását szerdán plenáris vita előzi majd meg, az Európai Néppárt, A szocialisták és demokraták, a Renew (liberálisok), a zöldek és a Baloldal jegyzi, így megszavazása elintézettnek tűnik.
A határozat, amelyhez még érkeznek majd módosító indítványok, mindenekelőtt az EU Tanácsára kíván nyomást gyakorolni a szerződés 7. cikke szerinti eljárás továbbléptetése érdekében, ismét felszólítva a tagállamokat, hogy intézzenek ajánlásokat a magyar kormányhoz. A képviselők arra sürgetik az Európai Tanácsot és a tagállamokat, hogy lépjenek a tettek mezejére, és állapítsák meg, hogy Magyarország a 7(2) cikk értelmében komolyan és folytatólagosan megsértette-e az EU értékeit, ahogy az EP a maga részéről már 2018 szeptemberében megállapította, amikor megindította az eljárást, amely azonban azóta is a 7(1) cikknél rostokol, miután a tagállamok mind a mai napig nem szavaztak az állításról.
Az eljárás folytatásához a tagállami szavazatok négyötödös többségére lenne szükség, és csak ezután, a következő körben kerülhetne a dosszié az Európai Tanács elé, ahol 26 tagállamnak egyhangú döntést kellene hoznia a magyar szavazati jog felfüggesztéséről a tanácsban, vagy más politikai szankciókról.
Szerződésszegéssel is vádolják Orbánt
Az ötpárti indítvány – miközben a jogállami helyzet és az EU alapértékeinek folyamatos romlását húzza alá, külön is megemlítve a közelmúltban elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt – az EU stratégiai érdekeinek teljes figyelmen kívül hagyásával és megsértésével vádolja a magyar miniszterelnököt az ukrán pénzügyi csomag decemberi blokkolása miatt. A tervezetet jegyző képviselők szerint Orbán lépései a lojális együttműködés szerződésben rögzített elvének megsértésével érnek fel.
A határozati javaslat (amelynek ez már a harmadik és végleges verziója) határozottan elmarasztalja az Európai Bizottság döntését, amely kedvezően értékelte a magyar igazságszolgáltatási reformokat és azokon keresztül az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek teljesítését, megnyitva az utat az előtt, hogy Magyarország 10,2 milliárd euró erejéig megkezdje a kohéziós politikai források lehívását. Mindezt a képviselők szerint kielégítő ellenőrzési mechanizmusok vagy közbeszerzési eljárások nélkül, amelyek az uniós büdzsé védelmét szolgálnák. Az ötpárti szöveg úgy fogalmaz, hogy ez a döntés politikailag ellentmond a másik döntésnek, amelyben a bizottság a folyamatban lévő intézkedések fenntartását javasolta a jogállami feltételességi eljárás keretében.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán vétójogot kér cserébe az ukrán vétó ejtéséért
A tízmilliárdos döntés felülvizsgálatára sürgetik a bizottságot
Az EP ötpárti többsége nem is állna meg itt. Felszólítja a bizottságot, hogy vizsgálja felül a döntést, különös tekintettel az azóta meghozott nemzeti intézkedésekre, és mindaddig tartózkodjon bármilyen kifizetéstől, amíg valamennyi jogszabályt maradéktalanul végre nem hajtották, és az elfogadott intézkedések ki nem állják a próbát a gyakorlatban. A képviselők azt szeretnék, ha a bizottság egy új, naprakész értékelést készítene mindenekelőtt az igazságszolgáltatás függetlenségének állapotáról Magyarországon.
A határozati javaslatban a parlament megkérdőjelezi, hogy a magyar kormány képes lesz-e hitelesen eleget tenni 2024-ben a soros elnökséggel összefüggő feladatainak, tekintettel az uniós jog és az EU-szerződés 2. cikkében rögzített értékek, valamint a lojális együttműködés elvének figyelmen kívül hagyására. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar miniszterelnök július után az EU-tanács soros elnökeként ideiglenesen beülhet az Európai Tanács elnökének megüresedő székébe (Charles Michel, a jelenlegi elnök idő előtt távozik, mert elindul az EP-választáson), a képviselők arra kérik a tanácsot, hogy mielőbb találjanak elfogadható megoldást a kockázatok semlegesítésére, és emlékeztetnek rá, hogy megoldás híján a parlament megfelelő intézkedéseket hozhat (hogy pontosan mire gondolnak a képviselők, azt nem részletezik). A tanács belga soros elnökségét és a tagállamokat pedig sürgetik, hogy haladéktalanul indítsák el a tanácsi döntéshozatal reformjához szükséges eljárásokat, amelyek célja, hogy véget vessenek a visszaélésnek a vétójoggal.
A bizottsággal szemben elvárásként fogalmazódik meg a szövegben, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a magyar szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatban.
Per és bizalmatlansági indítvány a bizottsággal szemben
A képviselők, ha nem is explicit módon, de kilátásba helyezik a per megindítását az Európai Bizottsággal szemben az Európai Bíróságon a 10,2 milliárd euró szerintük jogellenes felszabadítása miatt, és e célból felkérik a jogi bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket. A határozati javaslat arra is emlékeztet, hogy az EP minden rendelkezésére álló jogi és politikai eszközt felhasználhat, ha a bizottság a kritériumok teljesítése nélkül szabadít fel pénzügyi forrásokat. Ez forrásaink szerint burkolt megfogalmazása annak, hogy az EP a bírósági per mellett kész bizalmatlansági indítványt is kezdeményezni a Von der Leyen-bizottság ellen.
A határozati javaslat politikai állásfoglalás, elfogadása esetén sem lenne jogilag kötelező erejű a tanácsra és az Európai Bizottságra nézve.
