Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Mintha jobban drágulna az élet, mint amit a hivatalos statisztika tükröz


Egy élelmiszerüzletben vásárolnak Gávavencsellőn 2021. június 29-én

Nem mindennap veszünk új autót vagy szenet, fizetünk be nyaralásra, viszont napi szinten vásárolunk élelmiszert, dohányterméket, váltjuk ki a gyógyszert, tankolunk az autóba. A napi fogyasztási cikkek ára nagyobb mértékben emelkedik, mint a statisztika alapjául vett összes termék ára.

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, az elmúlt egy évben a szeszes italok, a dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Jó hír, hogy mérséklődött az árak éves alapon mért emelkedésének üteme, hiszen a júliusi adat elmarad a júniusban mért 5,3 százalékos inflációtól. Az árak azonban továbbra is emelkednek, egy hónap alatt 0,5 százalékkal nőttek.

Több pénzt hagyunk a kasszánál

A KSH inflációs adatgyűjtése 940 termékkör árát tartalmazza, termékkörönként legfeljebb 130 árat, illetve annak változását kísérik figyelemmel a statisztikusok. Ezzel a havi inflációs statisztikai adat mintegy nyolcvanezer feljegyzett árból tevődik össze. A hivatalos adatok szerint egy év alatt 4,6 százalékkal nőttek az árak, miközben sokan azt érzékelik, hogy a boltban ennél többet fizetnek a szokásos bevásárlás során.

„Senki nem vesz minden hónapban új televíziót vagy személyautót, esetleg szenet, vagy sarkaltatja meg a cipőjét” – mondta a Szabad Európának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő által említett tételek benne vannak a KSH fogyasztói kosarában, amelyben az árváltozások mérése a termékek és szolgáltatások kiválasztott reprezentánsaiból állítottak össze.

„Legtöbbet a napi fogyasztási cikkekre költünk, élelmiszert vásárolunk, kiváltjuk a gyógyszert és tankolunk a kocsiba. Ezeknek a termékeknek az ára sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint a KSH által figyelt áruk és szolgáltatások összértéke, vagyis a hivatalos árindex” – mondta Virovácz Péter. Az elemző szerint a napi fogyasztási cikkek befolyásolják az inflációs érzékelésünket, ezért gondoljuk azt, hogy sokkal drágább lett az élet, mint amit a hivatalos statisztika tükröz.

Egy év alatt az étolaj ára például 27,5, a margariné 8, a baromfihúsé 7,7 százalékkal emelkedett. A dohányáruk 18,1, a szobabútorok 10,7, az új személygépkocsik 7,5 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok 19,8, a lakásjavító és -karbantartó cikkek 11,9 százalékkal kerültek többe, mint tavaly júliusban. Ez mind magasabb szám, mint az átlagos inflációt jelző index 4,6 százalékos értéke.

Hiába frissíti minden évben a KSH a termékkörök listáját, a mai napig méri az olyan áruk árváltozását is, mint a hifi-torony CD-lejátszóval, kisszótár (papír vagy karton kötésben), az írható DVD-lemez, vagy a kihajtogatható turistatérkép. Miközben az androidos okostelefonok közül már két típus is felfért a listára, az iPhone-ok árváltozását 2021-ben sem figyeli a statisztikai hivatal. A KSH adatgyűjtése mindezek ellenére igen széleskörű, a lecsókolbásztól a műanyag furulyáig, a 8 éves Opel Astrától a tapétáig terjed.

Meddig tart az áremelkedés?

Nem okozott meglepetést az infláció enyhülése, szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez csak átmeneti hatás. „Aligha dőlhetünk hátra, hiszen a júliusi inflációs lassulás elsősorban bázishatások következménye, és havi alapon továbbra is jelentős, 0,5 százalékos általános áremelkedést mért a KSH” – írta elemzésében Virovácz Péter.

A szakértő szerint a következő hónapokban enyhülhet az infláció, ám a bázishatások következtében az év vége felé érdemben ismét öt százalék felett alakulhat az áremelkedés éves üteme. „Sőt akár »csúcstámadás« is lehetséges, vagyis a júniusban mért 5,3 százaléknál is magasabban alakulhat az inflációs mutató. Erre novemberben látjuk a legnagyobb esélyt” – közölte az elemző.

Az inflációban továbbra is meghatározó az üzemanyagok árának emelkedése, illetve a dohányáruk árának növekedése. „Előbbiben az olaj árának növekedése játszik szerepet, míg utóbbit a jövedéki adó emelése befolyásolja” – közölte Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Az átlagosnál jobban nőtt a korlátozásokat elszenvedő éttermi szolgáltatások, illetve üdülési szolgáltatások ára.

„A hatósági áras energia visszafogta az inflációt, de ebben a hónapban az élelmiszerek árnövekedése is kisebb volt az átlagosnál, bár itt láthatunk kiugró értékeket is” – írta elemzésében a szakember.

Folytatódhat a kamatemelés

Regős Gábor szerint a keddi inflációs adat a következő kamatdöntés szempontjából kiemelkedő: az infláció lassulása lehetővé teszi az MNB számára, hogy augusztusban kivárjon, és még ne emelje tovább a kamatot, a további szigorításról csak szeptemberben, az új inflációs jelentés megjelenésével párhuzamosan döntsön.

Ugyanakkor ebben a helyzetben a kamatemelés erős üzenet lenne a piac számára, így mégsem zárható ki teljes mértékben. Várható, hogy a jegybank még a kamatdöntés előtt kommunikációs eszközökkel befolyásolja majd a piaci várakozásokat, amely kihatással lesz a forint árfolyamának alakulására.

Virovácz szerint annak ellenére, hogy a július enyhülést hozott az inflációs mutatóban, az továbbra is jelentősen felülmúlja az MNB júniusban publikált előrejelzési sávjának tetejét is (4,3 százalék). Ennek következtében aligha lehet kétséges, hogy a mai inflációs adat nem hoz érdemi változást a monetáris politika irányultságában.

„Ennek fényében az augusztusi kamatdöntő ülésen újabb 30 bázispontos kamatemelésre van kilátás, amivel mind az alapkamat, mind pedig az egyhetes betéti kamat mértéke 1,5 százalékra emelkedne” – közölte az elemző.

XS
SM
MD
LG