Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Matolcsy György: Nem egyszeri kamatemelésről van szó


A Magyar Nemzeti Bank épülete 2014-ben

Kamatot emelt a jegybank, és úgy tűnik, minden hónapban számíthatunk arra, hogy valamennyivel növekedni fog a jegybanki alapkamat. Ez a hitelek havi törlesztőrészleteiben is visszaköszön, vagyis drágulnak a banki kölcsönök. Az árdrágulás miatt azonban nem volt más lehetősége a jegybanknak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 0,6 százalékról 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A jegybank utoljára közel tíz évvel ezelőtt, 2011 decemberében emelt az alapkamaton. Matolcsy György jegybankelnök a monetáris testület döntését követően rendhagyó módon sajtótájékoztatót is tartott.

A lakossági hitelekbe három-hat hónap késéssel érkezik meg a jegybanki alapkamat emelése, vagyis ekkortól drágulhatnak a korábban felvett hitelek havi törlesztőrészletei. Ez csak arra vonatkozik, aki változó kamatozású hitelt vett fel. Akinek fix kamatozású hitele van, annak csak a szerződésben megállapított időpontban változhat a törlesztőrészlete. A diákhitelek egy része ma már kamatmentes, illetve fix kamatozású, így ott nem lesz hatása a jegybank döntésének.

Egyhangú döntés volt

„Elindult az alapkamat-emelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. A kamatemelések havi ütemezésben követik egymást, a döntést egyhangúan hozták meg” – mondta Matolcsy György, az MNB elnöke a keddi kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján.

Matolcsy szerint ha az MNB nem tudná megfékezni az inflációt, akkor mindenki rosszul járna, a megtakarítók, a beruházók és a nyugdíjasok is.

Matolcsy György az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 16-án.
Matolcsy György az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 16-án.

A jegybankelnök a magyar gazdasággal kapcsolatban megjegyezte, hogy valamennyi növekedési szám jó irányba mutat, a gazdaság a helyreállás folyamatát mutatja.

Az MNB meg is emelte az idei évre vonatkozó növekedési becslését 6,2 százalékra. Ezzel együtt az inflációs várakozását is emelte, a korábbi 3,8–3,9-es szintről 4,1 százalékra. Matolcsy szerint mindennek van árnyoldala, a sikeres helyreállításnak az lett a következménye, hogy megugrott a fogyasztói árak emelkedése.

Az MNB-nek az a célja, hogy jövő év elejére az infláció három százalék közelébe kerüljön. Matolcsy szerint ezt egy kamatemelési ciklussal lehet elérni. Ez egyértelmű üzenet a piacoknak, hiszen nem egyszeri kamatemelésről van szó, hanem további monetáris szigorítás követi a mait.

A pénzpiacok erre vártak

Amikor kedd délután megszületett a jegybank monetáris tanácsának döntése az alapkamat 0,9 százalékra emeléséről, a forint árfolyama gyengülni kezdett, holott normális esetben erősödnie kellett volna. Ebben az is közrejátszott, hogy az MNB nem emelte meg az irányadó egyhetes betéti rátát, annak szintjét továbbra is 0,75 százalékon tartotta. Pedig eddig az egyhetes kamatszintet tekintette fő eszközének a jegybank a monetáris politikájában. (Az egyhetes ráta azt mutatja meg, hogy mekkora éves kamatot kapnak a kereskedelmi bankok, ha az MNB-nél parkoltatják a pénzüket).

A piacokat csak Matolcsy szavai tudták megnyugtatni, aki elmondta, hogy az alapkamatot és az egyhetes rátát egy szintre hozzák, és innentől együtt fognak mozogni. (Az irányadó rátáról csütörtökön dönthet az MNB.)

A forint árfolyam-erősödésének az is segített, hogy Matolcsy György a kamatemelési ciklus elindulásáról beszélt. E szerint az inflációs kilátások és kockázatok alakulásával kapcsolatban a tanács adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét. A kulcsszó a havin van, ebből arra lehet következtetni, hogy komolyan veszi a jegybank az infláció alakulását. Ettől függetlenül kis léptékű, de rendszeres alapkamat-emelések vagy időszakos, például negyedéves emelések is lehetnek.

Hogy az alapkamat emelésére miért volt szükség, és az hogyan hat a banki hitelekre, és hogyan változhatnak a havi törlesztőrészletek, ebben a cikkünkben írtunk.

Mindent a növekedésért

Eközben érezni egyfajta érdekkülönbséget a kormány és a jegybank között. A kabinet ugyanis továbbra is számolatlanul öntené a pénzt a gazdaságra, miközben a jegybank az alapkamat emelésével hűtené azt. Varga Mihály pénzügyminiszter Varsóban a pénzügyminiszteri V4-ülést követően az MTI tudósítása szerint azt mondta, hogy a gazdaságpolitikának a beruházások támogatására, a munkahelyteremtésre és az elveszett kapacitások pótlására kell összpontosítania; a költségvetésnek biztosítania kell ehhez a forrásokat.

Varga Mihály szerint most nem a tartalékolás, hanem az újraindítás ideje van, a támogatások túl korai visszavonása lassítaná a kilábalást, komoly kockázatot jelentene a családokra, a vállalatokra és összességében a gazdaságra.

Elemzők: erre számítottunk
„Idén szeptemberben és decemberben várok további kamatemelést, amit jövő márciusban további lépés követhet, azonban a jövő év közepétől várhatóan mérséklődő infláció miatt már nem számítok további szigorításra” – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek. A szakember év végére 1,25, jövő év márciusától 1,50 százalékos alapkamatot vár.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője némileg meglepőnek nevezte a távirati irodának, hogy a jegybank idei inflációs várakozásait négy százalék fölé, azaz a célsávon kívülre emelte. Ez arra utal szerinte, hogy a jegybank a korábbinál nagyobb hangsúlyt fordít az egyensúlyi mutatók javítására, amelynek része az elsődleges célját jelentő infláció is.
XS
SM
MD
LG