Nagyon fontos, hogy azok a diákok is el tudjanak menni Erasmus-programmal tanulni, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy saját zsebből egészítsék ki az ösztöndíjat, nyilatkozta Petra Kammerevert szociáldemokrata EP-képviselő, az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának (CULT) korábbi elnöke a Szabad Európának.
Petra Kammerevert szerint az Erasmus az EU legsikeresebb programja, amely az elmúlt 30 évben számos fiatalnak biztosított lehetőséget rá, hogy külföldön tanulhasson. „Az EP, de főleg a CULT nagyon elkötelezettek amellett, hogy a program ismét megerősödjön” – mondta Kammerevert a Szabad Európának.
A bővítéshez plusz pénz is kell
Az EP-képviselő szerint fontos, hogy az Erasmus-program még inkluzívabb legyen, azoknak is lehetősége nyíljon részt venni benne, akik eddig nem tehették meg. Emellett szeretnék, ha a programban nem csak egyetemisták vehetnének részt. Igaz, a pályakezdőknek már eddig is volt rá lehetőségük, hogy az Erasmus keretében végezzék a szakmai gyakorlatukat, de Petra Kammerevert szerint „az Erasmusnak ez a része még nincs olyan mértékben kihasználva, mint szeretnénk”.
Az Európai Bizottságnak vannak elképzelései arról, hogy hogyan lehetne tovább bővíteni a programot, felmerült például az uniós egyetemek vagy az ingyenes nemzetközi vonatjegyek ötlete. Az EP azonban addig nem hajlandó támogatni egy új projektet sem, legyen az bármilyen jó, amíg a Tanács nem biztosít plusz forrásokat az Erasumsnak, mondja Petra Kammerevert. A képviselő szerint kiemelten fontos, hogy a meglévő program erősödjön, és minél több ember számára elérhető legyen.
„A Bizottság felvetette, hogy megduplázzák a büdzsét, és akkor háromszorosára lehet emelni a résztvevők számát. Nem hisszük, hogy ez jó ötlet lenne, mivel ha kétszeres büdzsé mellett háromszoros létszám van, az azt jelenti, hogy romlik a színvonal, és kevesebb pénz jut egy főre. Ez azonban ellentétes azzal a tervvel, hogy hozzáférhetőbbé tegyük a programot” – magyarázta Petra Kammerevert a Szabad Európának.
Az EB-elnök korábban még a dupláját ígérte
Petra Kammerevert szerint a távoktatás hasznos eszköz lehet például járvány idején, azonban nem helyettesíti a fizikai jelenlétet. Ezért úgy gondolja, hogy az Erasmusnak továbbra is meg kell maradnia fizikai csereprogramnak, ugyanis az utazással, más országok megismerésével járó élmény központi szerepet játszik benne.
A német EP-képviselő nagyon csalódott, amiért megnyirbálták az Erasmus költségvetését a következő ciklusra szóló EU-s költségvetés-tervezet első, 2018-as változata óta.
„Az Európai Bizottság eredeti javaslata az Erasmus+ költségvetésére akkor 28 milliárd euró volt, amely azt jelentette volna, hogy nagyjából megduplázódik a büdzsé. Tavaly, a beiktatási beszédében Ursula von der Leyen azt ígérte, hogy támogatja az EP kérését, hogy növeljék meg ezt az összeget 41 milliárd euróra, ez az eredeti összeg triplája lett volna. Azonban a Bizottság, így a Bizottság elnöke [Von der Leyen] megszegte a szavát. A májusi javaslatukban hirtelen már csak 24 milliárd euró volt az Erasmus+-ra, amely még kevesebb, mint az eredeti javaslat” – mondta Kammerevert, aki szerint nagyon rossz politikai üzenet a Bizottság lépése.
Szívesen beszélnek az oktatásról, de pénzt nem adnak
Az EP-képviselő nagyon kiábrándítónak tartotta, hogy miközben a felszólalásokban mindenki szerint fontos a fiatalok oktatását támogatni, amikor ténylegesen pénzt kéne adni, hirtelen mindenki visszakozik.
„Ez egy újabb borzasztó jel, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az Európai Tanács jelenlegi elnöke még belga miniszterelnökként azt javasolta, hogy emeljük a program költségvetését a tízszeresére. Nyilvánvaló, hogy ma már tudni sem akar erről, és az is világossá vált, hogyan változik az emberek álláspontja a politikai pozíciójukkal együtt” – vélekedett a német szociáldemokrata politikus.
Petra Kammerevert elmondta, hogy tovább fognak küzdeni az Európai Parlamentben azért, hogy az eredeti 41 milliárd eurós költségvetés váljon valóra. Az EP-képviselő arra figyelmeztet, hogy ez a pénz csak addig tűnik soknak, amíg az ember nem veszi figyelembe, hogy 27 tagállam között oszlik el, és 7 éves periódusra szól. Úgy gondolja, hogy a koronavírus-járvány nem lehet indok az Erasmus-büdzsé megnyirbálására. „Ma még nagyobb szükség van rá, hogy még többet fektessünk a fiatalok oktatásába és képzésébe” – mondta.
Szociális alapon kéne támogatni a fiatalokat
Fontos probléma még, hogy a megszabott maximális ösztöndíj nem minden országban fedezi a havi kiadásokat, ráadásul vannak olyan diákok, akik eleve rosszabb anyagi háttérrel rendelkeznek. Kammerevert elmondta, hogy a pénz elosztása az egyik legnehezebb kérdés, amiről még folyik a vita. Egyfelől biztosítani kell, hogy minél többen részt tudjanak venni a programban, de közben azt is, hogy minden résztvevő elég ösztöndíjat kapjon. A politikus szerint ha nem is tudják kiküszöbölni az igazságtalanságokat a rendszerből, mindenképpen próbálnak arra törekedni, hogy minimális szinten tartsák az egyenlőtlenségeket.
Tervben van az is, hogy a rosszabb körülmények közül érkező diákok plusz támogatásban részesüljenek, azonban ehhez előbb ki kell találni, hogy milyen szempontokat vegyenek figyelembe, amikor megállapítják, hogy ki az, aki rászorul a plusz pénzre, és ki az aki nem. Ezen felül természetesen arra is tekintettel kell lenni, hogy egyes országokban drágább az élet, mint máshol.
Petra Kammerevert elmondta, hogy felmerült az is, hogy az Európai Szociális Alapból csoportosítsanak át erőforrásokat az Erasmushoz, vagy ha azt nem lehet, akkor az Alapból közvetlenül támogassák a hátrányos helyzetű diákokat.
