Az Európai Parlament koszovói jelentéstevője az Ukrajna és két másik posztszovjet köztársaság lehetséges tagjelölti státuszáról szóló e heti döntés előtt kijelentette, hogy az uniónak adnia kell valamit a reménybeli tagoknak a Nyugat-Balkánon is.
A jelentéstevő, a német zöldek képviselője, Viola von Cramon-Taubadel június 19-én Szarajevóban azt vetette fel újságíróknak, hogy Brüsszel azonnali engedményei segíthetnék a bizalom és a hitelesség fenntartását a régióban.
Az EU-tag Szlovénia gyorsított felvételt szorgalmaz a nyugat-balkáni aspiránsoknak és feltétel nélküli tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának, amely a Moszkvához szorosan kötődő etnikai szerb vezetők elszakadási törekvései ellen küzd.
„Mi, európai parlamenti képviselők mindig azt mondjuk, hogy ha Moldova és Ukrajna megkapja a tagjelölti státuszt, akkor a nyugat-balkáni országoknak is adnunk kell valamit, hogy megmutassuk, hitelesek vagyunk, és a belénk vetett bizalom nem veszett el teljesen” – mondta von Cramon-Taubadel.
A riporterek kérésére, hogy mondjon konkrétumokat, azzal válaszolt, hogy hivatalosan kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, adjanak tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának és liberalizálják a vízumrendszert Koszovó esetében.
Von Cramon-Taubadel hozzátette: „Mindannyian ellenzünk minden gyorsítást, egérutat vagy tárgyalást még a tagsággal kapcsolatban is.”
Azt mondta, nem ismeri a szlovén javaslat részleteit. Ezt a hírek szerint már június 20-án bemutatja Ljubljana.
Borut Pahor szlovén elnök Charles Michelnek címzett levelében június 16-án azt írta, hogy a nyugat-balkáni államok a korábbi ígéretek ellenére egyre távolabbinak tűnnek, miközben Ukrajna és Moldova esetében gyorsítás tapasztalható az ukrajnai orosz invázió február 24-i kezdete óta.
Pahor szerint Boszniában az elszabadult nacionalizmust és az instabilitást kockáztatják – a hallgatólagos orosz támogatást élvező etnikai szerb szeparatizmus miatt –, és kijelentette, hogy „fontos, hogy feltétel nélküli EU-tagjelölti státuszt adjanak Bosznia-Hercegovinának”.
A 27 uniós tagállam vezetői június 23–24-i csúcstalálkozójukon bírálják el Ukrajna, Moldova és Georgia tagsági kérelmét.
„A boszniai tagjelölti státusz haladéktalan biztosításáról szóló szlovén javaslat célja, hogy azonnali pozitív jelzést küldjön Boszniának és az egész nyugat-balkáni régiónak – áll a hírek szerint Pahor javaslatában, amely így folytatódik: – Egy ilyen jelzés Boszniának, a csatlakozási tárgyalások megkezdése Észak-Macedóniával és Albániával, valamint Koszovó vízumliberalizációja ismét megerősítené az EU nyugat-balkáni elkötelezettségét.”
Von Cramon-Taubadel az EU küldöttségével együtt Szarajevóban igyekezett minél többet megtudni a helyzetről Boszniában, amelyet még mindig annak az 1995-ös etnikai alapú egyezménynek az alapján irányítanak, amely véget vetett a Jugoszlávia felbomlása után több éven át tartó heves harcoknak.
