Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Többször van különvéleménye az Orbán emberének tartott bővítési biztosnak


Várhelyi Olivér és Orbán Viktor Brüsszelben 2019. március 22-én

Maga sem elégedett a bővítési folyamattal, hiába ezért a területért felelős biztos Várhelyi Olivér. Az Európai Bizottság magyar tagját az Európai Parlament külügyi bizottságában faggatták a képviselők. Annak ellenére hogy Várhelyit Brüsszelben Orbán Viktor emberének könyvelik el, több kérdésben a hivatalos magyar állásponttól eltérően vélekedik.

Várhelyi Olivért közel három évvel ezelőtt Trócsányi László helyett jelölte Orbán Viktor az Európai Bizottság magyar tagjának, miután Trócsányiról az EP jogi bizottsága kimondta, hogy összeférhetetlenség miatt alkalmatlan a biztosi feladat ellátására. Várhelyi Olivér akkor Magyarország EU-hoz akkreditált képviseletének vezetője volt, akinek széles körű rálátása volt az uniós politikákra, ismerte az EU intézményeinek működését, felkészültségéhez nem is férhetett kétség. Támadói leginkább a stílusát, vezetői habitusát bírálták, de ez nem lehetett akadálya kinevezésének.

Várhelyiről időnként ír elemzést a nyugati sajtó, legutóbb egy cikkben az európai demokrácia védelmével foglalkozó egyik civil szervezet az uniós bővítés Voldemortjaként hivatkozott rá, vagyis a Harry Potter-regények félelmetes és gonosz figurájával azonosították. Különösen Szerbiával kapcsolatban róják fel neki, hogy elnéző a szerb vezetéssel szemben, és olyan jó véleménnyel van róluk, mintha legalábbis az Orbán-kormány tagja lenne. Sokan ezt annak a törekvés részének tekintik, amelynek célja a magyar pozíciók erősítése a Nyugat-Balkánon annak érdekében, hogy a bővítést követően Magyarország szövetséges tagállamokat tudjon maga mellé állítani pozíciójának erősítése érdekében. Jellemzően olyan országokat, ahol komoly problémák vannak a jogállamisággal, a sajtó szabadságával vagy a közbeszerzések átláthatóságával, tisztaságával.

Mindez csak burkolt formában jött elő Várhelyi Olivér meghallgatása során. A biztos azt mondta, hogy Észak-Macedónia és Albánia esetében meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat, az integrációt pedig uniós befektetésekkel kell felgyorsítani. „A tárgyalásokat kezdjük meg, aztán majd meglátjuk, de nem igazán ígéretes, amit látok” – mondta ezzel kapcsolatban.

Még rosszabb véleménnyel volt Bosznia-Hercegovináról, amely nem teljesíti a 14 kritériumot a tagjelölti státuszhoz, ebből pedig „nincs engedmény” – tette hozzá Várhelyi.

Felvetődött, hogy mi a véleménye a biztosnak arról, hogy Szerbia nem követi az uniós szankciós politikát, holott ez minden tagjelölt ország számára kötelező. Várhelyi azt mondta, hogy szoros kapcsolatban van a szerb vezetéssel, és az Európai Bizottság nem szeretné, ha egy tagjelölt ország megkerülné a szankciós politikát, főleg ha kötelezettsége is van ezzel kapcsolatban, de szerinte Szerbia esetében „látni kell, hogy más helyzetben vannak, és mások a lehetőségei”.

Várhelyi Olivér nem foglalt állást sem Ukrajna tagjelölti státuszával kapcsolatban, sem pedig azt illetően, hogy el kellene törölni az EU-n belül a vétójogot – ez szerepel is a Konferencia Európa jövőjéről szóló rendezvénysorozat megállapításai, valamint az Európai Parlament elvárásai között. Mindkét témában pénteken hozza nyilvánosságra az álláspontját az Európai Bizottság, Várhelyi nem akart ez elé menni.

Egy helyen megvédte az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat is, mondván, hogy nem a büntetőintézkedések miatt alakult ki az élelmiszerválság, hanem amiatt, hogy az oroszok blokkolják az ukrán kikötőket, ezért a tengeri szállítás ellehetetlenült.

Azt is megkérdezték tőle, hogy milyen stratégiai hibák történtek a bővítés során. Várhelyi meglehetősen szokatlan választ adott, amikor azt mondta: „Majd egy kávé mellett elmondom, mit gondolok.” Annyit hozzáfűzött, hogy „a szándékot semmi sem tudja helyettesíteni, remélem, ha vége a háborúnak, meglesz a szándék is.”

Még egy érdekes párbeszédet jegyezhettünk fel, amikor felvetették neki, hogy vajon az Európai Bizottság tanulmányozta-e Putyin beszédét az orosz geopolitikai célokról, a birodalmi törekvésekről. Várhelyi részben kitérően annyit mondott, hogy ahhoz a generációhoz tartozik (ötvenéves – a szerk.), amelyik az újságokban még látta a Kreml-beli jelentéseket.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG