Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn amellett érveltek, hogy a közel-keleti béke elérésének egyetlen elképzelhető módja a palesztin állam létrehozása, és aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök egyértelműen elutasítja az elképzelést.
„Benjámin Netanjáhú nyilatkozatai aggasztók. Szükség lesz egy palesztin államra, ez adhatja meg mindenki számára a biztonsági garanciákat” – mondta Stéphane Séjourné francia külügyminiszter újságíróknak Brüsszelben, ahol az EU miniszterei találkoztak, hogy megvitassák a gázai háborút.
A megbeszélésekre a belga fővárosba utazott Izrael Kac izraeli külügyminiszter és Ajmán Szafadi, Jordánia külügyminisztere is. A Gázai övezet jövőjének kérdése Izraelt szembeállította az Egyesült Államokkal és arab szövetségeseivel is, akik közvetítőként a harcok leállítását szeretnék elérni az ostromlott palesztin területen.
Az Izrael és a Hamász között folyó háború palesztin halálos áldozatainak száma meghaladta a 25 ezret – jelentette a Hamász által irányított Gázai övezet egészségügyi minisztériuma. Izrael vasárnap közölte, hogy a háborút kiváltó október 7-i támadás során elejtett túszok közül még egy meghalt.
Ehhez kapcsolódóan: Izrael Gáza déli részét bombázza, a túszok családtagjai megállapodást sürgetnek
Az EU küldi a világon a legtöbb segélyt a palesztinoknak, de csekély a befolyása Izraelre, annak ellenére hogy a legnagyobb kereskedelmi partnere. A 27 tagország megközelítése mélyen megosztott, de ahogy a halottak száma növekszik Gázában, egyre többen szólítanak fel a harcok leállítására.
„Gázában rendkívül sürgős intézkedésekre van szükség. Fennáll az éhínség veszélye. Járványveszély van. Az erőszaknak véget kell vetni” – mondta Hadja Lahbib belga külügyminiszter. Az ő országa tölti be az EU soros elnökségét.
„Azonnali tűzszünetet követelünk, a túszok szabadon bocsátását, a nemzetközi jog tiszteletben tartását, és visszatérést a békefolyamathoz, amelynek két, egymás mellett békében élő állam létrejöttéhez kell vezetnie” – mondta Lahbib, aki szerint a kétállami megoldás „az egyetlen módja annak, hogy tartós békét teremtsenek a térségben”.
Izrael a jelek szerint távol áll attól, hogy elérje céljait, a Hamász szétzúzását és a maradék több mint száz túsz kiszabadítását. Netanjáhú azonban elutasítja a palesztin államiságot, és a jelek szerint határozatlan idejű katonai ellenőrzést akar Gáza felett.
A vita a terület jövőjéről – miközben a háború tovább dúl, és nem látni a végét – szembeállítja az EU-t, az Egyesült Államokat és arab szövetségeseiket Izraellel, komoly akadályt gördít a háború utáni kormányzási vagy újjáépítési tervek elé Gázában.
Az EU meghívta Izrael, a palesztinok, Egyiptom, Jordánia külügyminiszterét és az Arab Liga képviselőjét, hogy vegyenek részt a hétfői tárgyalásokon. Az izraeli és a palesztin miniszter nem tervez találkozót egymással.
Az európai miniszterek tudni akarják, milyen egyéb tervei lehetnek Izraelnek.
„Milyen más megoldásokban gondolkodnak? – tette fel a kérdést Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője, aki a találkozó levezető elnöke. – Távozásra kényszeríteni az összes palesztint? Kiirtani őket?”
Borrell elítélte azokat az atrocitásokat, amelyeket a Hamász követett el az október 7-i, példátlan dél-izraeli támadásai során. Az izraeli katonai akcióra utalva azt mondta: „Nemzedékek óta ültetik el a gyűlölet magját.”
„Békét és stabilitást nem lehet csak katonai eszközökkel felépíteni” – tette hozzá.
Negyvenezer épület vált rommá a Gázai övezetben
Spanyolország békekonferencia összehívását szorgalmazta, hogy megvitassák, mi jöhet, ha a harcok véget érnek. A jövőbeli brüsszeli találkozót már tervezik, de az időpont még nem tisztázott. A tervet egyes EU-tagállamok támogatják, míg mások szerint csak Izrael segítségével valósulhat meg.
„Ha Izrael nincs ott az asztalnál, akkor nincs értelme békekonferenciáknak” – mondta Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter. Hozzátette, hogy az izraeli tisztviselőkkel folytatott minapi megbeszélései egyértelművé tették számára, hogy az ország nem áll készen erre, mindaddig, amíg úgy gondolja, hogy a Hamász továbbra is veszélyt jelent.
A találkozóra érkező Izrael Kac nem volt hajlandó válaszolni, amikor a palesztin államiság lehetőségéről kérdezték. Kac izraeli túszokról készült képekkel a kezében azt mondta: azért jött, hogy támogatást kérjen Izrael hadműveletéhez a Hamász szétzúzásához.
„Vissza kell állítanunk a biztonságunkat. Bátor katonáink nagyon nehéz körülmények között harcolnak – mondta újságíróknak. Kac szerint az izraeli kormány céljai egyértelműek: – Hazahozni a túszainkat és helyreállítani Izrael polgárainak biztonságát.”
