Oroszország több fronton is támadja az Európai Uniót, ezért a közösségnek új gazdasági szankciók mögé kell felsorakoznia – közölték csütörtökön balti és közép-európai vezetők. Litvánia az esetleges, Belaruszból érkező orosz katonai csapások kockázatára hivatkozott.
Az EU-csúcson az elmúlt hetek talán legközvetlenebb figyelmeztetései hangzottak el, ahogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei igyekeznek elrettenteni Oroszországot minden lehetséges támadástól Ukrajna ellen, és csökkenteni Moszkva meglepetésszerű lépéseinek lehetőségét. Számos NATO-szövetséges egyben EU-tagállam is.
„Tényleg támadások sorozatával nézünk szembe. Úgy látom, hogy ezek mind összefüggenek” – mondta Krišjānis Kariņš lett miniszterelnök újságíróknak, és sorolta is a közel-keleti migránsok fegyverként való felhasználását Belarusz és az EU határain, a mesterségesen magas orosz földgázárakat és az orosz dezinformációt.
Ukrajna a fő töréspont
Ukrajna továbbra is a fő töréspont Oroszország és a Nyugat között. Washington szerint Oroszország több mint százezer katonát gyűjtött össze Ukrajna határain, valószínűleg invázió céljából. Moszkva azt állítja, hogy joga van a saját területén csapatmozgásokat végrehajtani úgy, ahogy jónak látja, de szerinte a manőverek pusztán védelmi jellegűek.
A Reuters által közölt zárónyilatkozat-tervezet szerint az EU vezetői „súlyos következményekre” fognak figyelmeztetni abban az esetben, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hasonló álláspontot képvisel.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország növeli, nem pedig csökkenti csapatai létszámát a határon.
Egyre több az orosz katona a határ közelében
„Semmi jelét nem látjuk annak, hogy ez a csapatösszevonás leállna vagy lassulna. Ellenkezőleg, folytatódik” – mondta újságíróknak a NATO főhadiszállásán, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett állva.
Stoltenberg közölte, hogy Ukrajna határán orosz „harcképes csapatok, tankok, tüzérség, páncélos egységek, drónok és elektronikus hadviselési rendszerek” vannak.
A Kreml tagadja a Nyugat vádjait, beleértve bármilyen tervet Ukrajna megszállására. Azt állítja, hogy jogos biztonsági érdekei vannak a térségben, és szerdán javaslatokat nyújtott be az Egyesült Államoknak, hogy a NATO ne terjeszkedjen kelet felé és ne helyezzen el új fegyverrendszereket Oroszország határai közelében.
Veszélyes helyzet
Oroszország balti szomszédai azonban támadják azt, amiben ők Moszkvának a béke és a háború közötti határvonal elmosására irányuló kísérleteit látják.
„Valószínűleg az elmúlt harminc év legveszélyesebb helyzetével állunk szemben. Nemcsak Ukrajnáról beszélek, hanem a NATO keleti szárnyáról” – mondta Gitanas Nausėda litván elnök egy nappal azután, hogy az EU vezetői csúcstalálkozót tartottak Ukrajnával és négy másik egykori szovjet tagköztársasággal Brüsszelben.
Felidézte, hogy Oroszország a Lengyelországgal és két balti állammal határos Belaruszt integrálhatja katonai rendszerébe, és területét „lehetséges platformként használhatja a szomszédos országok elleni támadáshoz”.
Bármilyen összehangolt uniós szankció valószínűleg Németországon múlik, amelynek új balközép kancellárja, Olaf Scholz keményebb álláspontot képvisel, mint jobbközép elődje, Angela Merkel.
Berlin mérlegelné, kockáztatja-e a gázellátást
Berlin azonban továbbra is azt mérlegelné, hogy kockáztassa-e ipari és lakossági földgázellátását ezen a télen azzal, hogy szembeszáll Moszkvával – mondják diplomaták.
Németország, Franciaország és Ukrajna szerdán megpróbálta újraéleszteni a normandiai formátumot, az Oroszországgal tető alá hozott diplomáciai békekezdeményezést annak érdekében, hogy véget vessen a kelet-ukrajnai konfliktusnak, amely az oroszbarát szakadárokat állítja szembe a kijevi erőkkel.
„Újra hangsúlyozzuk, hogy a határok sérthetetlensége az európai béke fontos alapja, és közösen mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a sérthetetlenség fennmaradjon” – mondta Scholz első uniós csúcstalálkozóján újságíróknak.
Az Északi Áramlat 2.-ben van potenciál
A Nyugat 2014-ben gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben a Krím félsziget elcsatolása miatt Ukrajnától. Az intézkedések Oroszország energia-, bank- és védelmi szektorát célozták meg.
Janez Janša szlovén miniszterelnök felvetette, hogy az egyik újabb lehetőség az lenne, ha megakadályoznák az új Északi Áramlat 2. vezeték üzembe helyezését Oroszország és Németország között.
