A választók átláthatóbb tájékoztatása, így a választások tisztaságának megőrzése érdekében terjesztett be egy javaslat-csomagot az Európai Bizottság. Ennek rendelkezései a jövő áprilisi magyarországi választásokat még nem fogja érinteni, a 2024-es EP-választásokat azonban már minden bizonnyal igen.
A brüsszeli javaslat egy közelmúltbeli Eurobarométer felmérés adataira hivatkozik. Ebben az derült ki, hogy az európai polgárok közel negyven százaléka találkozott már olyan hirdetéssel, amelynél nem tudta egyszerűen megállapítani, hogy politikai hirdetéssel szembesült. Az Európai Bizottság szerint a folyamatban lévő digitális átállással mindenkinek képesnek kell lennie arra, hogy könnyen felismerje, ha fizetett politikai tartalommal találkozik (offline vagy online formában), és hogy részt vegyen a dezinformációtól, a beavatkozástól és a manipulációtól mentes nyílt vitákban. Egyszerűbben: lehetővé kell tenni, hogy egyértelműen látszódjon, ki támogatott egy politikai reklámot, és miért.
A javaslatot bemutató Vera Jourová, a Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke azt mondta: „Nem engedhetjük, hogy a választások homályos és nem átlátható módszerek közötti verseny arénái legyenek. A polgároknak tudniuk kell, miért látnak egy reklámot, ki fizette azt, milyen elérési kritériumokat alkalmaztak. Az új technológiáknak az emancipáció, nem pedig a manipuláció eszközeként kell szolgálniuk.”
A törvényjavaslat szerint a politikai reklámok magukban foglalják a politikai szereplő által, érdekében vagy nevében közzétett reklámokat, valamint az ún. témafókuszú hirdetéseket, amelyek befolyásolhatják egy választás vagy népszavazás eredményét, a jogalkotási vagy szabályozási folyamatot vagy a szavazási magatartást. A fizetett politikai reklámokat egyértelműen jelezni kell, és azokkal kapcsolatban a legfontosabb információkat közzé kell tenni. Ezek a következők:
- a szponzor neve,
- a reklámra fordított összeg,
- a felhasznált pénzeszközök forrásai és
- a reklám és a vonatkozó választások vagy népszavazások közötti kapcsolat.
Tilos lesz a különleges adatokat (például etnikai származást, vallási meggyőződést vagy szexuális irányultságot) felhasználó vagy arra következtetni engedő politikai elérési és felerősítési technikák alkalmazása. Ez lesz az első alkalom, hogy a reklámokban egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az adott személyt milyen alapon vették célba, és közzé kell tenni, hogy az egyének mely csoportjait célozták meg, milyen kritériumok alapján és milyen felerősítési eszközökkel vagy módszerekkel. Ha ezek az átláthatósági követelmények nem teljesíthetők, a politikai reklám nem tehető közzé.
Amennyiben a fentieket megsértik, a tagállami hatóságok feladata, hogy arányos és visszatartó erejű pénzbüntetést szabjanak ki.
Másik javaslatában a Bizottság indítványozta az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozására vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatát. A jelenlegi keret ugyanis számos joghézagot tartalmaz. A cél az, hogy megkönnyítse az európai politikai pártoknak a nemzeti tagpártokkal való és a határokon átnyúló kapcsolattartását, növelje az átláthatóságot, különösen a politikai reklámok és adományok tekintetében, csökkentse a túlzott adminisztratív terheket, és növelje az európai politikai pártok és alapítványok pénzügyi életképességét.
A Szabad Európa nemrégiben beszámolt arról, hogy az Európai Parlament szintén tett egy javaslatot a pártalapítványok működésének átláthatóságára vonatkozóan.
Az EP-javaslat alapján a szigorúbban kellene ellenőriznie az összesen 3000 eurót meghaladó bejelentett adományokat, különösen akkor, ha az összeg hirtelen megemelkedett. A Parlament ismét felszólít a nem uniós forrásból származó adományok betiltására, és javasolja, hogy a hatóság hozza nyilvánosságra az egyes adományozók európai szintű pártnak és az abba tartozó nemzeti tagpártnak adott adományait. Fontos kitétel, hogy az EP elvárásai szerint az európai szintű politikai pártok és alapítványok csak akkor támogathatók uniós forrásokból, ha tiszteletben tartják az uniós értékeket.
A bizottsági és a parlamenti javaslat célja ugyanaz, az eszközök azonban eltérőek. Mindez nem zárja ki, hogy a vita során a parlamenti elképzelések is bekerüljenek a jogszabály szövegébe.
Ugyancsak javasolta az Európai Bizottság, hogy az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok (mobilis uniós polgárok) európai parlamenti és helyhatósági választásokon való részvételére vonatkozó szabályokat frissítsék. A cél az, hogy ennek a 13,5 millió embernek lehetőleg ne vesszen kárba a szavazata. Ennek érdekében az érintett állampolgárokat tájékoztatni kell majd a választójogukról, és biztosítani kell, ne töröljék őket a választói névjegyzékből a származási országukban.
A választások tisztaságáról szólva szóba került Magyarország is. Egy kérdésre válaszolva Vera Jourova elmondta, hogy ugyan vannak aggodalmaik a magyar sajtószabadság, a szólás szabadsága, a sajtó sokszínűsége terén, de a Bizottság nem fog beavatkozni a magyar választási folyamatokba, viszont szorosan figyelemmel követi az eseményeket.
A teljességhez tartozik, hogy ez a mostani javaslat egészen biztosan nem érinti és nem is érintheti a jövő áprilisi magyarországi választást. A terv ugyanis az, hogy a 2024-es európai parlamenti választási kampányban legyenek alkalmazhatók ezek a rendelkezések.
