Jogos a türelmetlenség az oltások miatt, de Európa nélkül ennyi vakcina sem lenne, írta levélben az Európai Tanács elnöke. Charles Michel szerint, bár a médiából úgy tűnik, Oroszország és Kína nyerésre áll a vakcinaversenyben, a számok mást mutatnak.
Az Európai Tanács weboldalán tették közzé azt a hírlevelet, amelyben Charles Michel, a tanács elnöke védte meg az EU oltási stratégiáját. Az üzenete előzménye, hogy az elmúlt napokban ismét fellángolt a vita az EU és külső partnerországok, valamint Brüsszel és a tagállamok között a vakcinák miatt.
Míg a tagállamok a központi vakcinabeszerzés lassúságára panaszkodtak, a britek azt az exportkontroll-mechanizmust bírálták, amelynek célja épp az, hogy az itt gyártott vakcinákból lehetőleg az uniós állampolgárok kaphassanak először. A múlt héten ezt a mechanizmust aktiválta Olaszország, amikor letiltott egy Ausztráliának ígért AstraZeneca-szállítmányt.
„Jogos a türelmetlenség”
A mostani nyílt levélben Michel azt írja, 450 millió ember beoltása 27 országban rendkívüli feladat, és az elmúlt hónapokban valóban hagyott kívánni valót maga után a terv végrehajtása, „különösen a gyógyszergyártókkal kötött szerződések teljesítése terén” . Ezzel arra utalt, hogy egyes gyártók, például a Pfizer, nem tudták a szerződésben vállalt határidőre legyártani a megrendelt vakcinákat.
Michel szerint jogos az európai polgárok türelmetlensége, hiszen mindenki szeretne a lehető leggyorsabban túl lenni a válságon, azonban, ha a világátlagot nézzük, szerinte rendkívül sikeres és értékalapú az EU vakcinapolitikája.
Mint írja, nem szabad elfelejteni, hogy Európa nélkül eleve nem lenne védőoltás: az első hatékony oltóanyagokat európai szakemberek állították elő, akik kutatásait az EU is finanszírozta. Hozzátette, az EU központi beszerzési programja nélkül sok tagállam máig nem jutott volna hozzá az első adag védőoltásaihoz: Michel szerint, ha az Európai Bizottság hivatala helyett a piacra bízzák a vakcinák elosztását, akkor egyszerűen a leggazdagabbak felvásárolták volna a szegényebbek elől az összes oltóanyagot. Mint írta, Brüsszel célja az volt, hogy az EU-ban mindenhol egyszerre kezdődhessen meg az oltás. „Elfogadhatatlan lett volna, ha az európaiak első- és másodrendű állampolgárokká válnak” – fogalmazott.
Újabb vita a britekkel
Michel a vakcinanacionalizmussal kapcsolatos vádakra válaszul azt írta, az EU kezdettől fogva a széles nemzetközi összefogást támogatta a koronavírus ellen. Ennek részeként indította el például a COVAX programot, amelynek célja, hogy a szegényebb országok is védőoltáshoz juthassanak. Hozzátette: az EU jelenleg az egyik legnagyobb vakcinaexportőr, szemben az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával, ahol egyenesen betiltották az oltóanyagok kivitelét (ezt később a brit kormány szóvivője cáfolta, a BBC-nek nyilatkozva „totálisan hamisnak” nevezte az exporttilalommal kapcsolatos állítást).
Michel írt arról is, hogy bár nagy hírverés övezi a kínai és az orosz vakcinaexportot, valójában a két rezsim félrevezető propagandát folytat, hiszen ezeket az oltásokat eddig jóval kevesebb ember kapta meg, mint a nyugati készítményeket. A jelenlegi adatok alapján, Oroszország és Kína lakosságarányosan feleannyi embert oltott be eddig, mint az Európai Unió, és a vakcinaexportjuk sem annyira jelentős, mint ahogy az a médiából látszik. „Kis mennyiségű vakcinát szállítanak külföldre, de nagy hírverés mellett” – írta.
Az Európai Tanács elnöke szerint egy akciócsoport már dolgozik azon, hogy az európai gyártók növelni tudják kapacitásaikat. Ennek eredményeként, írta, az EU év végéig a világ legnagyobb oltóanyag-gyártója lehet.
