Több ukrán régióban is légiriadót rendeltek el július 14-én, amikor Oroszország újabb iráni gyártmányú drónokat lőtt ki, amelyek károkat és sérüléseket okoztak – közölték regionális tisztviselők. Közben bejelentették: Ukrajna megkapta az első szállítmányokat a kazettás lőszerekből.
Hat drónt lőtt le az ukrán légvédelem délen, a Dnyipropetrovszki területen lévő Krivij Rih iparváros felett – közölte Szerhij Liszak kormányzó Telegramon.
„Ugyanakkor nem sikerült minden drónt megsemmisíteni, Krivij Rih városában károk keletkeztek az egyik közszolgáltatónál” – írta Liszak, hozzátéve, hogy a városban az egyik helyi közlekedési vállalat mellett több épület megrongálódott, és különleges ipari berendezések is megsemmisültek. Liszak arról is beszámolt, hogy egy 56 éves férfi könnyű sérüléseket szenvedett.
Krivij Rih Védelmi Tanácsának vezetője, Olekszandr Vilkul azt írta Telegramon, hogy a károk ellenére a városban működnek a közművek.
Az ukrán légvédelem közölte, hogy tizenhatot lelőtt az orosz támadáshoz használt 17 iráni gyártmányú drónból.
Ez zsinórban már az orosz dróntámadások negyedik napja – a harmadikon legkevesebb két ember meghalt, többen megsebesültek, és anyagi károk keletkeztek Kijevben és más ukrán területeken.
Ehhez kapcsolódóan: Közelebb hozta a háború Ukrajnát a NATO-hoz, de távol is tartja
Fronthelyzet és hírek a Wagnerről
A harctérről az ukrán hadsereg vezérkara azt jelentette, hogy csapataik az elmúlt 24 órában harminc alkalommal vívtak közelharcot keleten, a Donyecki területen, ahol nem enyhülnek a heves összecsapások.
„Az ellenség továbbra is a Kupjanszk–Liman–Bahmut–Avgyijivka–Marjinka vonalon összpontosítja fő védekező erőfeszítéseit; a súlyos csaták folytatódnak” – áll a vezérkar napi jelentésében.
Közben a Pentagon július 13-án közölte, hogy a Wagner-zsoldoscsoport, amelynek tagjai a legkeményebb és legvéresebb csatákat vívták Bahmut térségében, nem vesz részt jelentős mértékben az ukrajnai hadműveletekben azután a rövid fegyveres lázadás után, amelyet több mint két héttel ezelőtt indított Oroszországban.
„A mostani szakaszban nem látjuk, hogy a Wagner-erők jelentős mértékben részt vennének az ukrajnai harci műveletek támogatásában” – mondta Patrick Ryder, a légierő dandártábornoka, a Pentagon szóvivője.
Ehhez kapcsolódóan: Putyin a lázadás után beszélt Prigozsinnal és harcosaival – közölte a Kreml
A június 23–24-i zendülést követően a Wagner-harcosok a hírek szerint választhattak: száműzetésbe vonulnak, csatlakoznak a reguláris orosz csapatokhoz, vagy feloszlatják magukat.
Az első kazettás bombák
Az ukrán hadsereg közölte, hogy a front több területén végrehajtott ellentámadás tűzerejének növelésére már kapott az ígért kazettás lőszerekből az Egyesült Államoktól.
„Épphogy megkaptuk, még nem használtuk” – mondta Olekszandr Tarnavszkij tábornok, az ukrán déli parancsnokság vezetője a CNN-nek adott interjúban a vitatott kazettás lőszerekről. Hozzátette: az orosz erők értik, hogy ezzel Ukrajna előnyhöz jut, és „radikálisan megváltoztatja” a harctéri helyzetet.
Ehhez kapcsolódóan: Jóváhagyták: az EU felpörgeti lőszergyártását, hogy segíthessen Ukrajnának és önmagának
Az Egyesült Államok múlt héten jelentette be, hogy kazettás bombákat szállít Ukrajnába, jóllehet sokan tartanak attól, hogy ezek hosszú távú kockázatot jelentenek a polgári lakosságra.
Az ukrán erők nem telepítik a fegyvert sűrűn lakott területekre – mondta Tarnavszkij.
Németország július 13-án közölte, hogy további katonai segélyek, köztük lőszerek és Gepard önjáró légvédelmi ágyúk vannak úton Ukrajnába. A kormány közleménye szerint Németország „biztonsági kapacitásépítési kezdeményezése” 2023-ban elérte az 5,4 milliárd eurós értéket.
