Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az új EU-szankcióknak meg kéne szorongatni Putyint, ehelyett „stratégiai türelemre” utalnak


Egy Vlagyimir Putyin orosz elnököt ábrázoló és vandalizált falfestmény Belgrádban, „Testvér” felirattal. Az EU-ba igyekvő Szerbia nem szankcionálja Moszkvát, az EU viszont ismét bünteti, bár lightosan

Az Európai Unió legújabb, július 21-én hivatalosan elfogadott, Moszkva-ellenes szankciói valószínűleg az eddigi leggyengébb brüsszeli csomag. Hogy megértsük, miért, nem kell messzebbre tekinteni, mint a blokk egyéb, az elmúlt hetekben tett lépéseire, amelyekkel felkészült egy hosszú, hideg télre.

Az Oroszországgal szembeni legújabb intézkedéscsomag a hetedik az EU részéről azóta, hogy Moszkva február 24-én nagyszabású inváziót indított Ukrajna ellen. Ám erre a számra még az uniós szankciók előkészítésével megbízott Európai Bizottság sem hivatkozik, ehelyett „fenntartási és kiigazítási csomagnak” nevezi. A nevük elhallgatását kérve nyilatkozó uniós diplomaták még ennél is nyersebbek. Egyikük gúnyosan „üdülési csomagnak” hívta, amelyet „készen áll aláírni, mielőtt Brüsszel nem hivatalosan bezár az elkövetkező öt hétre”.

Az orosz aranyra vonatkozó tilalom, amely a G7 júniusban elfogadott intézkedéseihez igazodik, valószínűleg a legfontosabb lépés. Egyébként az igazság az, hogy a legutóbbi intézkedéscsomag nagyrészt a lyukak betömködésére fókuszál az előző hat csomag hatályba lépése óta feltárt kiskapuk bezárásával, valamint a már megállapított szankciós listák kiegészítésével.

Vegyük például az év elején bevezetett tilalmat az orosz lobogó alatt közlekedő hajók uniós kikötőkben való kikötésére. Ez a tilalom most már nemcsak a kikötőkre, hanem a zsilipekre is vonatkozik, mivel a nemzeti tisztviselők észrevették, hogy egyes hajók a hollandiai és észak-németországi kikötőkbe vezető csatornák bejárati kapuinál rakodtak ki.

A vegyi, fém- és gépipari ágazatban legfeljebb ötven új, a háború előtti kereskedelemben négyszázmillió eurós értékű tételre is kiviteli ellenőrzés és vízumtilalom vonatkozik majd, és mintegy ötven személyre és szervezetre vagyonbefagyasztást is elrendelnek. A most már közel 1200 személyt és száz szervezetet tartalmazó listán a legnagyobb orosz bank, a Sberbank, a Kremlhez kötődő motorosklub, az Éjszakai Farkasok, valamint pár politikus, oligarcha és néhány rokonuk is célkeresztbe kerül.

A Putyin-barát Éjszakai Farkasok motoroscsoport is felkerült a szankciós listára – bár nem valószínű, hogy ez állítja le az ukrajnai háborút
A Putyin-barát Éjszakai Farkasok motoroscsoport is felkerült a szankciós listára – bár nem valószínű, hogy ez állítja le az ukrajnai háborút

Elkobozhatják az EU-ban található „be nem jelentett” vagyont

Egy másik potenciálisan hasznos lépés, hogy Brüsszel „jelentési kötelezettséget fog követelni a listán szereplő személyektől”. Ez azt jelenti, hogy a szankciókkal sújtott személyeknek jelezniük kell az EU-ban lévő vagyonukat; ennek elmulasztása esetén megsértik az uniós előírásokat és elvileg nemzeti büntetőeljárásoknak vethetők alá. Természetesen az egyes uniós tagállamok feladata, hogy ezt maguk ellenőrizzék, de a lépés az ilyen be nem jelentett vagyonok elkobzásához vezethet.

Ezek jóval gyengébbnek tűnnek a keményebb szankciós köröknél, amikor Brüsszel többek között az orosz szenet és az EU-ba irányuló orosz olajexport kilencven százalékát vette célba. A nyár elején az orosz olaj nagy részének az év végéig történő betiltásáról folytatott, közel egy hónapig tartó tárgyalások következményei, különösen Magyarország kemény fellépése a fontos kivételek biztosítása érdekében egyértelműen szerepet játszottak abban, hogy hirtelen óvatosak lettek.

Míg az olyan héják, mint a balti államok és Lengyelország további intézkedéseket akarnak hozni, hogy fenntartsák a lendületet, más országok talán lassabban akarnak haladni. Lehetetlen felmérni, hogy milyen hatása lesz Emmanuel Macron francia elnök parlamenti többségének elvesztése vagy a szeptemberi esetleges előrehozott olasz választások, de sok uniós tisztviselő, akivel beszéltem, úgy véli, hogy ezek ronthatják Brüsszelnek a jövőbe vetett hitét.

Alig maradt mit szankcionálni

Minden új intézkedéshez a 27 uniós tagállam egyhangú szavazatára van szükség. A valóságban azonban már csak három nagy terület maradt, amelyet szankcionálni lehet: a fennmaradó vezetéken érkező olaj, az atomenergia és a gáz. Mindhármat nehéz lehet a közeljövőben célkeresztbe venni.

Mivel az Európai Unión belül az áramárak az egekbe szöknek, és az infláció is rekordmagas (az Európai Bizottság 2022-re évi 8,3 százalékos átlagos inflációt jósol), az EU bizalmasan nyilatkozó tisztviselői megjegyzik, hogy Brüsszel a tél folyamán valószínűleg inkább a most elfogadotthoz hasonló csomagokra fog összpontosítani, mint bármire, ami érdemben megcélozná az orosz gazdaságot – és ezáltal az EU saját vállalkozásait és háztartásait.

Az orosz olaj maradék tíz százalékának szankcionálásához Magyarország és más, tengerparttal nem rendelkező közép- és kelet-európai államok megnyerése kell. Ebben a kérdésben előrelépés történhet, ha az Európai Bizottság és Magyarország túllép a különböző jogállamisági vitákon, amelyek jelenleg több milliárd eurónyi, Budapestnek szánt uniós forrást blokkolnak.

Miközben az EU tovább szankcionálja Moszkvát, a magyar kormány további gázszállítmányokat venne
Miközben az EU tovább szankcionálja Moszkvát, a magyar kormány további gázszállítmányokat venne

Hasonlóan problematikus lehet az orosz nukleáris szállítások és szolgáltatások elleni fellépés, mivel az ugyancsak aránytalanul nagy mértékben érintené Közép- és Kelet-Európát. Az alternatív üzemanyag-ellátás költségesnek és nehéznek bizonyulhat.

Ehelyett egyesek szerint az EU-ban szélesebb körben használt orosz gáznak kellene a következő célpontnak lennie. Az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül a közelmúltban karbantartási munkálatok miatt leállított gázáramlás még inkább hangsúlyozta Brüsszel számára, hogy diverzifikálnia kell az ellátást, és meg kell szüntetnie a Moszkvától való függőségét. (Bár azóta a Gazprom részlegesen újraindította a szállítást.)

Ezért nem meglepő, hogy az Európai Bizottság tagjai a világ minden tájára utaznak, hogy az egész EU nevében alternatív energiaforrásokról szóló megállapodásokat kössenek.

Új forrásokat keres az EU

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke e hét eleji azerbajdzsáni útját is ennek fényében kell értékelni. Bakuval egyetértési megállapodást kötöttek a déli gázfolyosó bővítéséről. Jövő évtől kezdve az útvonal évente 12 milliárd köbméter gázt szállít majd – az eddigi nyolcmilliárd köbméterhez képest. Hasonló megállapodásokat már aláírtak vagy készülnek aláírni több öböl menti állammal, Algériával, Norvégiával és az Egyesült Államokkal.

Ahová már biztosan menni fog az azeri gáz: Bulgária. Kiriákosz Micotákisz görög és Kiril Petkov bolgár miniszterelnök közösen nyitotta meg azt a vezetéket, amely Azerbajdzsánból származó gázzal látja majd el Bulgáriát. 2022. július 8.
Ahová már biztosan menni fog az azeri gáz: Bulgária. Kiriákosz Micotákisz görög és Kiril Petkov bolgár miniszterelnök közösen nyitotta meg azt a vezetéket, amely Azerbajdzsánból származó gázzal látja majd el Bulgáriát. 2022. július 8.

Mindeközben közös uniós gáztárolókat hoztak létre, amelyeket november 1-jéig nyolcvan százalékra kell feltölteni a jelenlegi 64 százalékos átlagról. Az energiafogyasztás korlátozására tett legújabb erőfeszítésként Brüsszel olyan rendeletjavaslatot terjesztett elő, amely augusztus 1. és március 31. között kezdetben önkéntes alapon 15 százalékos csökkentési célt tűz ki a gázfelhasználásra a blokkban – ez a cél súlyos gázhiány esetén kötelezővé válhat.

Mindez előkészítheti az utat ahhoz, hogy az Európai Unió végül szankciókat vezessen be az orosz gázra, bár erre valószínűleg nem kerül sor ezen a télen.

Addig is valószínűleg több olyan üzenetet fogunk hallani Brüsszelből, mint amilyet Josep Borrell, az EU külügyi vezetője fogalmazott meg egy nemrégiben megjelent blogbejegyzésében, amelyben azt írta, hogy az uniós polgároknak „stratégiai türelemre” van szükségük, amikor a szankciókról van szó, mivel „hosszú időbe telhet, amíg elérik a kívánt hatást”. Oroszország – érvelt – „kénytelen lesz választani a vaj és a fegyverek között, és ezzel Putyint fokozatosan egyre szorosabbra húzódó bilincsbe zárja”.

A nagy kérdés az, hogy Ukrajna megengedhet-e magának a hasonló türelmet az EU-val szemben.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG