A szibériai Irkutszk régió egy távoli, elszegényedett falujából származó tinédzser, Andrej Pozgyejev valószínűleg soha nem tudta elképzelni, hogy gyermeki arca vírusként terjed majd a médiában.
De az egykori hegesztő számára az, hogy otthon felismerik tehertétel, amely évekre kihathat rá.
Pozgyejev azon orosz sorkatonák között volt, akiket az ukrán erők foglyul ejtettek, miután Vlagyimir Putyin elnök februárban elrendelte az ország elleni inváziót.
Ukrajna március 14-én Kijevben a globális média elé állította Pozgyejevet és négy másik, alig kiképzett orosz katonát (ezzel elvben megsértve a 3. Genfi Konvenciót) hogy kínos helyzetbe hozza a Kremlt, amely többször is tagadta, hogy a sorkatonák részt vettek volna a háborúban.
A láthatóan ideges Pozgyejev remegő hangon azt mondta: fogalma sem volt arról, hogy harcba küldik és bírálta Putyint a háború megindításáért. Családja szerint láthatóan kényszer hatása alatt állt.
A felmérések szerint az oroszok összességében támogatják a háborút és néhányan akkoriban a közösségi médiában becsmérelték a sorkatonákat, többek között gyengének nevezték őket és azt javasolták, hogy ne térjenek vissza Oroszországba.
A múlt hónap végén Pozgyejev biztonságban visszatért szibériai falujába, miután egy fogolycserét követően egy hónapig a moszkvai régióban pihent és orvosi kezelést kapott, hogy eltávolítsák a repeszdarabokat az arcából.
Családja azonban továbbra is aggódik a háború alatt elszenvedett pszichológiai és fizikai traumák hosszú távú hatásai miatt, beleértve a kéthetes fogságot is.
"Még nem tudjuk, milyen ember lesz, amikor visszatér" - mondta nővére, Okszana a Szabad Európának néhány héttel június 26-i hazatérése előtt, azzal a feltétellel, hogy vezetéknevét nem használják.
"Hogyan fog mindez hatni a pszichéjére? Képes lesz-e rögtön dolgozni, vagy még fel kell épülnie?" - tette fel a kérdést.
A család még mindig nem kapott hivatalos magyarázatot arra, hogy Pozgyejev hogyan került harcba, annak ellenére, hogy sorkatonai szolgálatot teljesített.
Okszana szerint Pozgyejevnek kártérítésre járna, ha munkaképtelen lenne és sürgette, hogy büntessék meg a kirívó hiba miatt a felelősöket.
"Ezt nem fogom eltűrni" - mondta.
Testvér a testvér ellen
A valamivel több mint ezres lakosságú Szerjodkina az Angara folyó mentén fekszik, Irkutszktól mintegy 300 kilométerre északra.
Mint sok távoli orosz falu, a kommunizmus 1991-es összeomlása óta ez is nehéz időket élt meg.
Priangarszkij, a helyi állami kollektív gazdaság és fő munkaadó a 2000-es évek elején megszűnt. A kolbász- és tejüzemek, valamint a pékség is bezárt.
Irina Gutnyik, Pozgyejev édesanyja szerint kevés munkahely van a faluban. A 49 éves munkanélküli asszony korábban takarítóként dolgozott a helyi iskolában. Azt mondja, most valószínűleg több a dolgozó ott, mint a tanuló.
Pozgyejev édesapja olyan munkát végez, ami miatt hetekre el kell hagynia a falut.
Néhány ház elhagyatottan áll, a tulajdonosok vagy meghaltak, vagy élhetőbb vidékekre távoztak.
Az orosz sorkatonák gyakran ilyen nehéz sorsú helyekről érkeznek. Kevesebb a kapcsolatuk és vagyonuk ahhoz, hogy felmentést kapjanak az egyéves kötelező szolgálat alól, amire néhányan amúgy is úgy tekintenek, mint egy ugródeszkára egy jobb élet felé.
Pozgyejev 2021. júniusi besorozásakor hegesztőként dolgozott Irkutszkban. Előtte otthagyta a repülőgép-technikai iskolát, ahol korábban tanult.
Miután néhány hónapig tűzérségi kiképzést kapott egy BMP-2-es, kétéltű gyalogsági harcjárművön, a hátralévő időben a moszkvai régióban kellett szolgálnia.
De mivel Oroszország 2021. végén elkezdte összevonni erőit az ukrán határ közelében (aminek nyomán megindultak az invázióval kapcsolatos találgatások), Pozgyejev egységét közelebb telepítették a határhoz. "Ne aggódj, nem fognak minket Ukrajnába küldeni" - emlékezett vissza az édesanyja, arról, hogy mit mondott neki februárban.
Napokkal később, február 24-én Putyin elrendelte az orosz erők bevonulását Ukrajnába.
Pozgyejev azt állítja, hogy csak azután értesült az invázióról, hogy alvás közben átszelte a határt és ezt az állítást más sorkatonák beszámolói is alátámasztják.
Pozgyejevet március 7-én fogták el az ukrajnai Szumi város közelében, amikor Oroszországba próbálták éppen evakuálni.
Gutnyik azt mondta, először március 9-én értesült fia elfogásáról, amikor egy helyi falubeli bekopogott az ajtón, hogy megmutassa neki az interneten a sebesült Pozgyejevről készült fényképet.
Ukrajna a háború első napjaiban kezdte el közzétenni az elfogott katonák nevét és fényképét, abban a reményben, hogy megkerüli a Kreml cenzúráját és aláássa az oroszországi invázió támogatását. Később sajtótájékoztatót szervezett az öt hadifogollyal.
Gutnyik azt mondja, annyira megrázta a fia elfogásának híre, hogy mentőket hívtak a házához. "Becsapták őket, hogy háborúba menjenek! Hogyan kerülhet egy gyerek önként oda? Mit tanultak ott a hat hónapos kiképzésen?" - mondta az asszony a Szabad Európának.
Oroszország ukrajnai inváziója nem csak Gutnyik egyetlen fiának okozott traumát, hanem a testvéreivel való kapcsolatát is megviselte.
Gutnyiknak, akinek édesanyja Ukrajnában született, három nővére és egy testvére él a Szumi régióban, ahol Pozgyejevet elfogták. Gutnyik testvéreinek gyermekei jelenleg az ukrán fegyveres erőknél szolgálnak.
"Szóval kiderült, hogy testvér a testvér ellen?" - kérdezte Gutnyik.
Azt mondja, hogy február 24-e után már nem hívogatta a testvéreit Ukrajnában.
Legfiatalabb nővére felismerte Pozgyejevet a hírekben és egy üzenetben azt írta Gutnyiknak, hogy fia azért jött, hogy "megölje a férjeinket és fiainkat".
Gutnyik viszont "banderitának" nevezte fiatalabb húgát, ami körülbelül "fasiszta" megfelelője. A kifejezés Sztepan Bandera, ellentmondásos ukrán nacionalista vezető nevéből származik, aki egy szovjetellenes és egy ideig a nácikkal kollaboráló függetlenségi mozgalmat vezetett. Számos, zsidók és lengyelek ellen elkövetett atrocitást írtak a számlájukra. Putyin részben azzal az abszurd elképzeléssel próbálta igazolni invázióját az orosz állampolgárok előtt, hogy Ukrajnát "nácik" vezetik.
Okszana azt mondja, hogy először csak azután tudta meg, hogy a bátyja egy fogolycsere részese volt, hogy kapcsolatba lépett egy másik orosz sorkatona családjával, akit Pozgyejevvel együtt tartottak fogva.
Amikor Okszana végül telefonon elérte Pozgyejevet Moszkvában, a férfi nem volt hajlandó sokat mondani neki, csak annyit, hogy majd akkor oszt meg vele több információt, ha hazaér Szerjodkinába.
Okszana elmondta, hogy amellett, hogy Moszkvában orvosi kezelésben részesült, a bátyját behívták egy találkozóra a Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB), a szovjet KGB utódjához.
"Így nem tudom, hogy egyáltalán fog-e mondani valamit" - mondta.
A Szabad Európa felhívta Pozgyejevet, miután június 26-án hazatért, de nem vette fel a telefont. A Szabad Európa ezután újra kapcsolatba lépett Okszanával.
Azt mondta, hogy a bátyjával volt Szerjodkinában, de azt állította, hogy nem beszélt vele a háborúról vagy a börtönben töltött időszakról.
Azt mondta, ha beszélni akar az eseményekről, akkor majd hívni fogja.
