Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az ukrajnai helyzet a rendkívüli EU-csúcs középpontjában


Az informális EU-csúcsnak helyszínt adó versailles-i kastély 2022. március 10-én

Rendkívüli informális találkozóra gyűltek össze az Európai Unió tagállamainak vezetői csütörtökön Párizs közelében.

Az ülésen elsősorban a biztonsági helyzetről, az orosz energiafüggőség csökkentéséről, illetve az ukrán kormánynak nyújtott támogatás fokozásáról egyeztetnek. Elemzők ugyanakkor kizártnak tartják, hogy a résztvevők eleget tennének Kijev azon kérésének, hogy vegyék fel az országot gyorsított eljárással a közösségbe.

A huszonhét EU-tagország állam-, illetve kormányfője a blokk védelmi képességeinek és gazdaságának megerősítéséről is tárgyalni fog, miközben az orosz szankciók már egyre több területen éreztetik a hatásukat mindkét oldal számára.

Krišjānis Kariņš lett miniszterelnök úgy vélekedett, hogy Ukrajnának meg kellene adni az EU-tagjelölti státuszt, ugyanakkor elismerte, hogy ez „csak a kezdete lenne egy hosszú és rögös útnak (…) Fontos világos utat mutatni Ukrajnának az EU-tagság felé, hogy lássák, nyitva áll előttük” – mondta.

A volt szocialista blokk több állama, köztük Lengyelország is határozottan támogatja Ukrajna mielőbbi integrációját, viszont Franciaország, Hollandia és egyéb országok úgy vélik, hogy nem függeszthető fel a normális körülmények között hosszadalmas felvételi folyamat, amely például Horvátország számára tíz évet vett igénybe.

Egy magas rangú brüsszeli diplomata kiemelte, hogy már most is érvényben van szabadkereskedelmi megállapodás a felek között, a válság lezárultával pedig fontolóra vehetik a szorosabb együttműködést, például Ukrajna részvételét a diákcsereprogramokban, valamint rendszeresen meghívhatják a kijevi kormány képviselőit a miniszteri tanács ülésére.

„Így mondhatunk igent nekik, így nyújthatunk erkölcsi támogatást, hogy megmutassuk, hogy tagjai az európai családnak” – jelentette ki.

Európai 9/11

Oroszország február 24-én megindított inváziója a szakértők többsége szerint alapjaiban rengette meg a két világháborút és a Szovjetunió összeomlását követően létrejött európai biztonsági architektúrát.

Alexander De Croo belga miniszterelnök egy friss lapinterjúban arról beszélt a 2011. szeptember 11-i terrortámadásokra utalva, hogy az „ukrajnai háború Európa 9/11-e”.

Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő telefonon beszélt csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akitől azonnali tűzszünet elrendelését követelték Ukrajnában.

Kiszivárgott az EU-csúcs zárónyilatkozatának tervezete. E szerint a csúcsvezetők hangsúlyozni fogják, hogy „Oroszország háborús agressziója tektonikus elmozdulást jelent az európai történelemben”, mondván, az invázió „erősödő instabilitáshoz, stratégiai versengéshez és biztonsági fenyegetésekhez” vezet a kontinensen.

Bár az Európai Unió szigorú büntetőintézkedéseket fogadott el Oroszországgal szemben, továbbra sincs egyetértés az orosz energiahordozók embargó alá vonásáról. A közösség még most is napi több száz millió dollárt fizet a kőolaj- és földgázimportért Moszkvának, miután a tagállamok gázellátásának több mint negyven százaléka orosz forrásból származik. Ausztriának, Magyarországnak, Németországnak és Olaszországnak különösen nagy a kitettsége.

Mind az újabb szankciók elfogadásához, mind a csatlakozási kérdésekhez egyhangú döntésre van szükség az EU tagállamai között.

Készült a Reuters tudósításának felhasználásával.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG