Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az UNESCO is vizsgálódik a Fertő tó ügyében


A Fertő tavi építkezés 2023 elején
A Fertő tavi építkezés 2023 elején

Az ENSZ kulturális és oktatási szervezete (UNESCO) már korábban is figyelmeztetett a világörökségi helyszínek listáján szereplő Fertő tó miatt. A szervezet egyik vezetője 2021-ben azt üzente a magyar kormánynak, hogy „a projekt tervét törölni kell, azonnal le kell állítani a megvalósítást”.

Elsőként a Magyar Hang írta meg (osztrák sajtóhírekre hivatkozva), hogy UNESCO-vizsgálat várható a Fertő tavi beruházás miatt. A Szabad Európa szerkesztőségét a Fertő tó Barátai Egyesület és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége tájékoztatta arról, hogy az UNESCO tanácsadó testülete (a Fertő/Neusiedlersee világörökségi kultúrtáj esetében a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOS) vizsgálatot indít a Fertő tó világörökségi helyzetével kapcsolatban. A vizsgálatot többször kezdeményezte már mind a magyar Fertő tó Barátai Egyesület, mind osztrák partnerei, az Alliance for Nature és a Freunde des Neusiedlersees.

Ehhez kapcsolódóan: Még több apartman épülhet a Fertő tónál a vízitelep új engedélye szerint

A két civil szervezet 2019 óta folyamatosan tájékoztatta az UNESCO párizsi titkárságát a tó körül folyó különböző fejlesztésekről, amelyek a Fertő tó Barátai Egyesület szerint veszélyeztetik a kultúrtáj kiemelkedő egyetemes értékét.

„A veszélyek között csupán az egyik a Fertő tavi vízitelep úgynevezett rekonstrukciója, amit mintegy 11 milliárd forint közpénz elköltése után talán inkább célszerű dekonstrukciónak, rombolásnak nevezni. A vízitelep jelenleg el van zárva a látogatók elől, és annak ellenére hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park területének része, az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium felügyelete alatt a civil szervezet tudomása szerint részben építési anyagok tárolására használják.”

A Fertő tavi beruházás területe
A Fertő tavi beruházás területe

A magyar fejlesztés mellett egy (Breitenbrunn területén) tervezett szélerőműpark is veszélyezteti a világörökségi helyszínt. A magyar és az osztrák szervezet közösen lép fel azért, hogy fenntartható vízgazdálkodást dolgozzanak ki a Fertő vidékén, mivel szerintük a Duna felől tervezett vízutánpótlás ökológiai katasztrófához vezethet a területen.

Ehhez kapcsolódóan: Ausztriában nem építettek még vasbeton szállodát a Fertő tó medrébe

Októberben jön az UNESCO-küldöttség a Fertő tóhoz

Friss információt kaptunk a Fertő tavat védő osztrák civil szervezettől: az Alliance for Nature (AFN) szerint idén októberben tanácsadó missziót küld az UNESCO a Fertő tó ügyében.

Az AFN közleményéből kiderül: a szervezet évek óta jelzi az UNESCO-nak és tanácsadó szervének, az ICOMOS Internationalnak a határon átnyúló Fertő/ Neusiedlersee kultúrtáj (2001 óta UNESCO-világörökség) ügyét. Többek között az alábbiakra hívják fel a nemzetközi szervezet figyelmét:

1. a tópart beépítése osztrák és magyar oldalon;
2. vízpótlás a Dunából;
3. a Seewinkel tavainak és lagúnáinak kiszáradása a talajvíz túlzott mezőgazdasági célú kivonása miatt;
4. a Neusiedl-Weidenben tervezett szélerőműpark.

2023 áprilisában az UNESCO Világörökségi Központ (WHC) felkérte az Alliance for Nature-t a jelentés elkészítésére. Ezt 2023 májusában küldték el Párizsba. A dokumentumban az Alliance for Nature a Fertő tó Barátai Egyesülettel együtt kérte az UNESCO-t, hogy küldjön tanácsadói missziót a Fertő tóhoz. Mindkét környezetvédelmi szervezet régóta követeli, hogy a Fertő tó körüli turisztikai projektek miatt kerüljön fel a helyszín az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyeket soroló, úgynevezett vörös listájára.

Az WHC 2023. július végén tette közzé az UNESCO Világörökségi Bizottság számára készült határozattervezetét, amelyben aggodalmát fejezi ki a Fertő turisztikai projektjének mérete miatt, ugyanakkor üdvözli a beruházás felfüggesztéséről szóló döntést. (Az Átlátszó egy korábbi cikkéből kiderül, hogyan dolgozik, milyen feladatot lát el egy-egy tanácsadó vagy ellenőrző UNESCO-misszió, -küldöttség.)

Korábban is figyelmeztették már a magyar kormányt

Az UNESCO 2021 júniusában már felszólította a magyar kormányt a Fertő partján zajló beruházás felfüggesztésére. Egy Turóczy Lászlónak, Magyarország állandó képviselőjének, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének (az UNESCO-ban és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben – OECD) küldött levélben az UNESCO Világörökségi Központjának igazgatója, Mechtild Rössler többek között azt írta, hogy a Fertő tavi beruházás sértené a Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj határon átnyúló világörökségi vagyon autentikusságát és integritását, valamint a világörökségi listán szereplő hely kiemelkedő egyetemes értéke is jelentősen sérülne. Az UNESCO tanácsadó szervezetének (ICOMOS International) véleménye alapján azt írták: a magyar kormány törölje a projekt tervét, azonnal állítsa le a megvalósítást, a helyszínt pedig állítsa helyre. Az ICOMOS magyar bizottsága 2021. februári elektronikus beszámolójában a kifogásai között sorolta négycsillagos, monolit vasbeton szállodát.

Korábbi videónk a Fertő tavi beruházásról:

„Ha ezt lehet, akkor elveszett a teljes természetvédelem” – Környezetvédők a bizonytalan sorsú Fertő tavi beruházásról
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:04:23 0:00

Az UNESCO 2021-es indoklása szerint annyi panasz érkezett a nemzetközi szervezethez az ügyben, hogy a Világörökség-bizottság állapotmegőrzési jelentés készítését kérte a magyar államtól a Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj kapcsán. Ez el is készült, az UNESCO erre adott válaszát elkértük a Világörökségi Központ vezetőjétől. Amint válasz érkezik megkeresésünkre, közöljük.

Korábban az Átlátszó számolt be elsőként arról, hogy az UNESCO éveken át kifogásolta többek között a budapesti VII. kerület (történelmi zsidó negyed) védett épületeinek rombolását és a más UNESCO-védettségű világörökségi helyszíneken történő nagy építkezéseket. Több alkalommal külön küldöttség jött Párizsból, a szervezet központjából a helyzet ellenőrzésére és a kormányzati döntésekből kihagyott civil szervezetekkel való egyeztetés érdekében. A kormány több alkalommal próbálta korlátozni a civil szervezetek részvételét ezeken az egyeztetéseken.

Ehhez kapcsolódóan: Megnyitották a Fertő tavi építkezés eddig lezárt területét

A nemzetközi szervezet kifogásolta a Városliget beépítésének egyes részleteit, a budapesti világörökségi helyszín épületeinek tönkretételét (MAHART-ház, Radetzky-laktanya, Mol-toronyház stb.). A szervezet diplomáciai módszerekkel kommunikál a kormányokkal a világörökségi helyszínekről. Ha az évekig tartó folyamat sikertelen, végül elvehetik a világörökségi címet a kifogásolt helyszíntől. Az UNESCO Fertő tóval foglalkozó anyagai itt olvashatók, az összes magyarországi világörökségi helyszínnel kapcsolatos jelentések pedig itt.

A magyarországi világörökségi helyszínek az alábbiak:

  • Budapest: a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (kulturális) (1987 + 2002, bővítés)
  • Hollókő ófalu és környezete (kulturális) (1987)
  • Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (természeti) (1995)
  • Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (kulturális) (1996)
  • Hortobágyi Nemzeti Park: a Puszta (kulturális) (1999)
  • Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (kulturális) (2000)
  • Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (kulturális) (2001)
  • Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (kulturális) (2002)

A rijadi UNESCO Világörökségi Bizottság ülésén szeptember 10–25. között várhatóan tárgyalni fogják a Fertő tóhoz küldendő vizsgálóbizottság felállítását. Az ülésen a német World Heritage Watch civil szervezet munkatársa képviseli majd a Fertő tavi civileket. A vizsgálat eredményeképpen megtörténhet, hogy a Fertő/Neusiedler világörökségi kultúrtáj felkerül a veszélyeztetett világörökségi területek listájára.

A Fertő tavi beruházás kapcsán Lázár János építési és közlekedési miniszter képviselői kérdésre elismerte: újratervezik a projektet, de a részletek mostanáig nem kerültek nyilvánosságra. A terület (a tópart és a strand) évek óta el van zárva a helyiektől, a tó korlátozottan elérhető horgászok számára. Az építkezésen nem folyik munka, a területet kerítés zárja el a nyilvánosságtól, hozzávetőleg háromszáz méteres sávban a tó partjától.

  • 16x9 Image

    Horn Gabriella

    Horn Gabriella a Szabad Európa rovatvezetője. Több mint húsz éve újságíróként dolgozik. Cikkei az online és a nyomtatott sajtóban jelentek meg, televíziós riporter is volt. Az alapítás óta szerzője volt az atlatszo.hu oknyomozó portálnak, az elmúlt években a lap munkatársa volt. Több nemzetközi újságíróprojektben segítette a határokon átívelő korrupciós ügyek, hatalmi visszaélések feltárását. ​A hortobágyi földmutyiról szóló riportjáért Hégető Honorka-díjat és Telenor-különdíjat kapott munkatársával közösen, egy másik írásáért pedig a Soma-díj zsűrije részesítette elismerésben. 

XS
SM
MD
LG