Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

EP-delegáció: Annyit lopnak Magyarországon, hogy párhuzamos állam jöhetett létre


Varga Judit igazságügyi miniszter csapatát hallgatja meg az EP-delegációja 2021. szeptember 30-án

Az EP nemrég Magyarországon járó tényfeltáró delegációja komoly aggodalmakról számolt be a jogállam működése kapcsán. Igaz, arról is, hogy személyükben kezdte el őket támadni a magyar média, vagy hogy az igazságügy-miniszter szerint a Pegasus-botránynak nincs köze semmilyen uniós törvényhez.

„Továbbra is jelentős aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtószabadság. Úgy tűnik, hogy a széles körben elterjedt korrupció egy párhuzamos állam kialakulásához vezetett, ennek kezelése viszont a független igazságszolgáltatás hiányában majdnem lehetetlen” – áll többek közt a LIBE (az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága) delegációjának friss, Magyarországról szóló jelentésében.

Az EP tényfeltáró delegációja szeptember végén járt Magyarországon a helyszínen is tájékozódni a jogállam működéséről, személyesen is megkérdezni minél több releváns szereplőt. Erről alább olvashat bővebben.

A látogatást még a Sargentini-jelentés után, 2018-ban elindított hetes cikkely szerinti eljárás részeként tervezték 2020 elejére, de a világjárvány miatt későbbre csúszott. A hetes cikkely szerinti eljárás leegyszerűsítve amiatt a gyanú miatt indult, hogy jogállami működés súlyosan és rendszerszinten sérülhetett Magyarországon.

A tényfeltáró delegációba minden európai parlamenti frakció jelölt tagot. A hét képviselő közül öt támogatta a jelentést, ketten ellenezték, utóbbiak a szélsőjobboldali (ID) és a kisebbik konzervatív frakció (ECR) tagjai.

Ha jönnek, akkor az a baj

2018-ban Orbán Viktor még azt kritizálta, hogy az uniós képviselők anélkül alkotnak ítéletet a magyar demokrácia állapotáról, hogy a helyszínre küldtek volna egy tényfeltáró delegációt.

„(…) elmulasztottak hivatalos delegációt küldeni Magyarországra, vagyis önök megfelelő tényfeltárás nélkül fognak dönteni” érvelt akkor a miniszterelnök. Most viszont az volt több kormánypárti szereplő problémája, hogy miért jönnek.

Már a jelentésük előtt össztűz alá kerültek az állami és kormánypárti médiában: „félőrültek" és hazudni fognak, érvelt például Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő, emellett csúnyák, a választásokba akarnak beavatkozni, Molotov–Ribbentrop-paktumhoz akarnak „elvtársi segítséget” nyújtani, vádjaik koholtak lesznek, Magyarországot gyalázni fogják, jelent meg többek között.

A jelentésben ki is térnek rá, hogy a magyar médiában személyükben támadták a bizottság egyes tagjait, ami nem segíti a nyílt párbeszédet és az együttműködést. Ahogy arra is kitérnek, hogy Varga Judit igazságügy-miniszter csapata kétségbe vonta, hogy jogszerűen van-e itt a delegáció. De biztosították őket, hogy igen, és elmagyarázták az Európai Parlament szerepét az eljárásban.

Találkozók kormányzati, ellenzéki és független szereplőkkel

A jelentésben a delegáció találkozóiról számoltak be eggyel részletesebben. Adott idő alatt a lehető legtöbb releváns érintettet próbálták meghallgatni, így Varga Judit vagy Pintér Sándor miniszter mellett Lánczi Andrással, Stumpf István kormánybiztossal és a közmédia képviselőivel is találkoztak.

Ahogy többek között ellenzéki politikusokkal, az RTL Klub, a Political Capital, a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Magyar LMBT Szövetség képviselőivel.

Minden magyar érintett szóba állt velük, kivéve valaki, aki bejelentette, hogy a munkájuk vicc, ez egy színház, majd faképnél hagyta őket. Róla csak annyit árultak el, hogy a médiában dolgozik.

A megkérdezett civilek többek között arról beszéltek, hogy Magyarországon extrém módon központosított a korrupció, ami ellen nem lép fel az ügyészség, mert teljesen foglyul ejtette a kormány. A korrupció döntő része egyébként legalizált lopás Magyarországon, különösen a közbeszerzési korrupció esetében.

A megkérdezett újságírók arról számoltak be, hogy egyre nehezebb releváns adatokhoz jutni, és az is valódi veszély, ha az állam az oligarchák vagyonosodásával foglalkozó újságírókat kezdi el lehallgattatni.

Említették még, hogy a legfőbb médiapiaci szabályozó, az elvileg független Médiatanács mind az öt tagját a kormánypárt adta, vagy hogy nem vizsgálja senki az állami pénzjuttatások vagy a KESMA létének piactorzító hatásait.

Ahogy azt is, hogy komoly gyűlöletkampányok indulnak bárki ellen, aki nem a kormányzati narratívát ismétli.

Kvíz: Milyenek vagyunk "mi, magyarok" Csurka és Orbán szerint?

Kvíz: Milyenek vagyunk "mi, magyarok" Csurka és Orbán szerint?

Indítsa el a kvízt, ha többet akar megtudni

Ezeket a meglátásokat egyébként a KESMA képviselője nem osztotta. Szerinte nemcsak hogy „teljesen szabadon” működik Magyarországon a média, de „sokkal függetlenebb”, mint számos európai ország.

Azt nem tudta pontosan, hogy a KESMA bevételeinek mekkora része jön az államtól, de szerinte legfeljebb húsz százaléka. Szerinte emellett a balliberális média folyamatosan növekszik, Magyarországon pedig mindenki könnyen jut információhoz. Ezek mellé egy statisztikát is csatolt, amely szerint a lakosság 81 százaléka fogyaszt naponta híreket, és ugyanilyen arányban olvasnak az emberek „ellenzéki médiát”.

A pártos propagandakiadványok ellentéte nem az ellenzéki média
Itt hozzá kell tenni, hogy egy jól működő médiapiacon nem kormánypárti, ellenzéki vagy más, különböző politikai célok vagy csoportok mellett elkötelezett kiadványok, hanem a pártatlanságra törekvő újságok, tévék jelentik a piac döntő részét. Az emberek többsége ugyanis a fair, egyik oldalhoz sem húzó tájékoztatásban érdekelt. Magyarországon ez súlyosan felborult az utóbbi évtizedben, a kormány ugyanis folyamatos és erős beavatkozásaival eredményesen tudta torzítani a tisztességes médiapiaci versenyt. Ez a stratégia döntően a független szerkesztőségek ellen irányult, a jelenségről itt vagy itt vagy itt olvashat közelmúltbeli elemzéseket. A jelenleg működő ellenzéki propagandakiadványokról pedig itt vagy itt.

A Médiatanács akkori elnöke, Karas Monika azzal érvelt a delegációnak, hogy darabra nagyon sok, több mint tízezer szervezet foglalkozik valamilyen módon a médiával Magyarországon.

Arra a felvetésre, hogy miként támogatják a kiegyensúlyozott tájékoztatást, hogy minden politikai oldal arányosan eljuthasson a választókhoz Karas Monika azt reagálta, hogy szerkesztői szabadság van, és ők egyébként is csak panaszokat vizsgálnak.

A médiához tartozik még, hogy Varga Juditéknál rákérdeztek a Klubrádió adminisztratív ellehetetlenítésének ügyére is. Az igazságügyi miniszter szerint teljesen független szerv döntött erről, nekik ehhez nincs közük.

Varga Judit szerint egyébként abszolút sokszínű a magyar média, nincs itt semmi relevanciája az uniós vizsgálódásnak. Ahogy abszolút nem releváns a Pegasus-botrány, hiszen meglátása szerint az állami lehallgatási célpontok ügye szerinte semmilyen uniós jogot nem érint. Hasonlóan oktalannak tartja, hogy a magyar állami egyetemek magánalapítványokba történő átszervezésével foglalkozzon az EP-delegáció.

Pintér Sándor belügyminisztert is meghallgatták, aki egyebek mellett elmondta, hogy más uniós országok is használtak a Pegasushoz hasonló kiberfegyvereket, mégis a kritika szerinte egyedül Magyarország ellen irányult.

Magyarország egyedülálló volt az EU-ban
Egyetlen más uniós országnál sem merült még fel a gyanú, hogy ellenzéki szereplőket, független civileket újságírókat, ügyvédeket próbált volna az állam lehallgatni a Pegasus nevű szoftverrel.

Elárulta azt is, hogy aktív parlamenti képviselőket nem hallgattak le ezzel a szoftverrel. Egyébként pedig megismételte, hogy minden lehallgatás jogszerű volt az aktuális magyar törvények szerint. További részletek a beszámolóban (angolul).

Hasonló tényfeltáró misszió és jelentés készült egyébként a szlovén, a bolgár és a szlovák jogállami működésről is. A beszámolók nyomán fogja kialakítani állásfoglalását az Európai Parlament (EP).

A hetes cikkely szerinti eljárás most a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsnál folyik, de az EP is jogosult ajánlásokat tenni, illetve ha majd határozatot hoznak Magyarországról, azt el kell fogadniuk az érvényességhez.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG