A Kárpátia zenekar koncertjét is élvezhetik a recski cigánysor lakói a házaikat megrongáló sárlavinában vélhetően érintett bánya támogatásával a szeptember 2-ra tervezett bányásznapon. Közben a bányakapitányság közölte a károsultakat képviselő ügyvédi irodával, hogy nem indított eljárást, miközben korábban azt mondta, hogy azonnali vizsgálat indult.
Bányásznapot tartanak Recsken szeptember 2-án, a rendezvény egyik fő szponzora az az Andezit Bau Kft., amelynek egyik tulajdonosa a fideszes Kósa Lajos jó barátja, Fiák István debreceni ügyvéd. Az ő falu feletti bányá felől mosott agyagos földet a nagy eső sárlavina formájában a Hunyadi utca lakóira június 8-án. Több mint húsz családnak kellett elhagynia otthonát, egy hétig máshol kellett lakniuk, mert elöntötte az utcát, a kerteket a sár, amely némely lakásba is betört.
A Szabad Európánál jelentkezett egy bányamérnök, aki személyesen ment a helyszínre megvizsgálni a körülményeket. Másfél évtizedig dolgozott nyílt színi kőfejtéses bányákban, volt felelős műszaki vezető is, de egy ideje már más területen dolgozik. A károsultakat képviselő Magyar György ügyvédi irodával is felvette a kapcsolatot, elküldte nekik a meglátásait. Kérte, hogy ne közöljük a nevét.
Korábbi cikkünk a témában: Recski sárlavina: többen saját felelősségre visszaköltöztek, a polgármester gyorsabb segítségre számított
Szerinte hibásan, műszakilag téves vagy felelőtlen módon halmozták a hegytető szélére az agyagos meddőkőzetet, amelyet a csapadék a hegyoldalon keresztül lemosott a Hunyadi utca érintett szakaszára.
Az az érvelés, hogy a bányának semmi köze a sárömléshez, szerinte nem igaz, mert egy laikus is láthatja, hogy a lakóházakra lezúduló sárga sár nem a hegyoldal termőtalaja, hanem a hegytetőn lévő bányában kitermelt meddőanyag.
Légi felvételek alapján úgy véli: azért, hogy minél nagyobb területet nyerjenek a bányának, elkezdték kitolni a hasznosíthatatlan meddőanyagot a hegyoldal széle felé, minél távolabb a bánya központi részétől.
Szerinte gondatlanul alakították ki a töltést a hegytető szélén, mert nyilvánvaló volt, hogy egy nagyobb eső elkezdi kimosni a talajt. Nem foglalkoztak azzal, vagy nem érdekelte őket, hogy a meredek hegyoldal szélére kitolt meddőanyag ingatlanokat vagy emberéletet veszélyeztet, szakmai tapasztalatlanság vagy haszonlesés miatt úgy ítélték meg, hogy jó lesz az ott a hegyoldal szélén – fogalmazott a bányamérnök.
Ehhez kapcsolódóan: „Félünk, hogy ránk omlik a hegy” – bányanyitás Recsken
Szerinte műszakilag nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy kizárják, hogy az eső lemossa a meddőanyagot a meredek hegyoldalon keresztül a Hunyadi utca lakóira.
A légi felvételeken nem látott megfelelő védősávot vagy műszaki létesítményt, árkot, amely elvezeti az esővizet. Ha esetleg volt is ilyen, nem működött, mert a hegyoldalon keresztül lemosta az eső a meddőhányó anyagát a lakott területre – mondta.
Ilyen meddőhányó építésekor a lehető legnagyobb csapadékmennyiségre kell felkészülni, ki kell kérni az elmúlt ötven év csapadékadatait a meteorológiai szolgálattól, és azzal kalkulálva kell a meddőhányó rézsűszögét beállítani, és padkákat, árkokat kialakítani – magyarázta a szakember.
Korábbi cikkünk a témában: Recski sárlavina: újra sárban úszott a bányához közeli utca
Nagyon kíváncsi arra, milyen számítási módszerek alapján jutottak arra, hogy a meddőhányó jó lesz a hegytető szélén, és hogy a meddőhányó rézsűszögének beállításakor terveztek-e a kikért maximális csapadékadatokkal.
A férfi az augusztus 6-i nagy esőzések idején ment el Recskre, a helyszín bejárásakor fényképeket, videófelvételeket készített, amelyeket elküldött szerkesztőségünknek.
A helyszínen azt tapasztalta, hogy csak ott folyt le a sár a Hunyadi utcában, ahol felette a hegytetőn a meddőhányó van; ahol fent véget ér a töltés, ott lent már nem történt sárelöntés. Szerinte „vicc lenne”, ha egy hatóság azt a végeredményt hozná ki, hogy a sárelöntés és a bánya működése között nincs összefüggés.
„A szakértői terület nagyon lepusztult az engedélyező hatóságoknál, hivatalnokok döntenek az ügyekben, nem független szervezetek, hanem utasításra dolgozó irodisták, és egy hatalomhoz közel álló személy esetén pláne nem kezdenek el szőrözni apróságokon, ha egyáltalán értenek hozzá” – fogalmazott a volt bányamérnök.
Amikor a helyszínen járt, elkezdett esni az eső, és szinte abban a pillanatban kis patakokban megindult a saras víz a hegyoldalból, ahogy a fotóin és videóin is látható.
Ehhez kapcsolódóan: Recski sárlavina: teljes a bizonytalanság, hogyan és mire használhatják fel a félmilliárdos állami segítséget
Szerinte utólag már nagyon költséges lenne megfelelő védőterület vagy árok kialakítása, mert először el kellene hordani az összes felhalmozott meddőanyagot, kiépíteni a védelmet, és aztán visszahordani csökkentett rézsűszögben.
A meddőhányó szerinte túl közel van a hegyoldal széléhez. Egy szükséges mértékű padka kialakításának nyoma kellene hogy legyen, de nem látott ilyet a Hunyadi utcából. A bányába nem jutott fel.
A bányakapitányság nem ad egyértelmű választ
A károsultak jelentős részét képviselő ügyvédi iroda több irányba tett megkereséseket. Írtak ügyvédi levelet a recski polgármesternek, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) – ez alá tartozik a bányakapitányság –, keresték a rendőrséget és a Belügyminisztériumot is – mondta a Szabad Európának Balogh Szabolcs ügyvéd, a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa.
Érdemi választ csak a rendőrségtől kaptak, hogy az elsőre visszadobott büntetőeljárást ügyészi utasításra megkezdték. Már a vármegyei rendőrkapitányságnál van az ügy, az ügyvéd szerint azért, mert olyan típusú bűncselekmények gyanúja is felmerült, amelyek már vármegyei hatáskörbe tartoznak.
Indítványozták, hogy közvetlenül hallgassák meg ügyfeleiket mint érintett sértetteket és tanúkat, és rendeljenek ki szakértőt, hogy véleményezze: a bánya a releváns jogszabályoknak és a hatósági engedélyeknek megfelelően működött-e, és az engedélyekben meghatározott területre korlátozta-e a bányászati tevékenységet. Az ügyvéd úgy tudja, Recsk helyi építési szabályzatában meghatározták, hogy a hegytetőn lévő bányatelek Recsk felé eső részén nem lehet bányatevékenység. Ehhez képest jól látható, hogy az egész erdőt letarolták a hegytetőn, miközben a hegy legmagasabb pontjától a falu felé eső résznek érintetlennek kellett volna maradnia – mondta az ügyvéd.
Az SZTFH-nak azt írták, hogy az eset súlyos balesetnek és üzemzavarnak minősül, és kérdezték, hogy indítottak-e ilyen eljárást. A hatóság azt írta, hogy nem, mert szerintük ez nem súlyos üzemzavar. Az ügyvédi iroda válaszában leírta, hogy a saját rendeletük szerint az minősül súlyos üzemzavarnak és balesetnek, ha károsodás következik be a bánya működési területén kívül külön létesítményekben. Külön nevesítik, ha a meddő megcsúszása külső létesítményeket veszélyeztet vagy azokban kárt okoz – mondta Balogh Szabolcs.
Az SZTFH saját rendelete alapján ez súlyos üzemzavarnak minősül, ami miatt külön speciális vizsgálati eljárást kellett volna indítani – véli az ügyvéd. Második levelükben arról is érdeklődtek, miért nem indult ilyen eljárás, és milyen eljárás indult akkor, amikor a sajtónak azt nyilatkozták, hogy vizsgálati eljárást indítottak. Erre is ugyanazt a sablonválaszt kapták, mint előzőleg, hogy súlyos üzemzavar és baleset miatt nincs eljárás, mert ami történt, az nem az a hatóság szerint. Ebből azt vélelmezhetik, hogy semmilyen eljárás nincs, mert külön rákérdeztek, hogy akkor milyen más eljárás indult, de semmit sem írt a hatóság róla.
A kártérítési akció csak a bányának jó, a károsultaknak nem, mert a folyamat nagyon lassú, kiszolgáltatottá teszi őket. Úgy tűnik, mintha próbálnák kijátszani a károsultak hátrányára a polgári kártérítési szabályokat. Még mindig nem tudni, mi lesz az elkülönített ötszázmillió forintból, új lakás, felújítás vagy bérlakás. Az ügyvéd szerint próbálják leegyszerűsíteni a helyzetet, hogy ha rendbe hozzák a házaikat, akkor elhárították a kárt; ha nincs kár, akkor a károkozónak nincs kártérítési felelőssége.
De ennél ez egy összetettebb, bonyolultabb kérdés, mert az elöntött ingatlanokon túl az érintetteknek a személyiségi joguk is sérült. Alkotmányosan védett alapjogokról van szó, például a személyes biztonsághoz, a lakhatáshoz és a cselekvési szabadsághoz való jog.
Amint kiderül egy eljárásban, ki okozta a kárt, annak a nem vagyoni károkat is kompenzálnia kell.
Korábbi cikkünk a témában: Ház helyett lehet, hogy csak bérlakást kaphatnak a recski sárlavina károsultjai
Augusztus végére mindenki személyes ajánlatot kaphat
Közben Major Gábor, az állami ötszázmillió elköltésével megbízott egyházi szervezet, az MR Lakásalap Nkft. ügyvezetője a heol.hu-nak azt mondta: olyan lakhatási megoldást szeretne biztosítani a recski Hunyadi utcai lakosoknak, amely biztonságos, fenntartható és az adott család igényeihez illeszkedik.
Állítása szerint ennek érdekében munkatársaik az elmúlt hónapban minden érintett családdal felvették a kapcsolatot. Egyeztetnek a család jövedelmi helyzetéről, hosszabb távú elképzeléseikről, és felmérik az ingatlanokhoz kapcsolódó műszaki beavatkozási szükségleteket. Az egyes ingatlanok jogi státuszát és esetleges terheit is megvizsgálják, és legkésőbb augusztus végéig mindenkinek személyre szóló megoldást kínálnak. Lakáscsere-konstrukción és szociálisbérlakás-ajánlatok kialakításán is dolgoznak – tette hozzá.
