Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Belarusz tiltólista, válaszul a szankciókkal késlekedő EU-nak


Aljakszandr Lukasenka, a nemzetközileg nem elismert belarusz elnök 2020. szeptemberében.

Közel két hónapos alkudozás után született döntés, az EU szankcionálja a belarusz hatóságokat az augusztus 9-i elcsalt választásért és a tüntetőkkel szembeni brutális fellépés miatt. Fehéroroszország válaszul saját listát készített és minden ott dolgozó külföldi újságíró akkreditációját törölte.

Az EU szankciók jogosultságát senki sem kérdőjelezi meg, mégis két hónapot kellett várni a döntésre. Miért késlekedett Brüsszel és hogyan volt képes Ciprus ennyi ideig megakasztani a korlátozó intézkedéseket?

Miért bizonyult ennyire nehéznek egy látszólag könnyű feladat, mint az utazási korlátozás vagy a rezsimet támogató tisztségviselők vagyonának befagyasztása, miközben az EU vezetői az erről szóló tervezetet már egy héttel az elcsalt választások után megszavazhatták volna? A szankciókról egyhangúlag kell szavaznia a tagállamoknak, Ciprus pedig össze kötötte a belarusz korlátozásokat a maga által kért török szankciókkal. A szigetország a Földközi-tengeren végzett illegális próbafúrások miatt szerette volna, ha az EU fellép a törökökkel szemben.

Konkrétumok nélkül

Az ellentmondások egy augusztusi, berlini találkozón bukkantak felszínre. Az uniós külügyi vezetők még nem jutottak írásos megállapodásra, a tagországok miniszterei más-más következtetést vonhattak le a megbeszélésből.

A legtöbben megértették, hogy döntés kell a belarusz szankciókról, a brüsszeli csapat pedig a névsoron dolgozik, ami kezdetben egy tucat személyt tartalmazott. Később a listán már húszan, majd harmincan kaptak helyet. Erről szeptember 9-én kellett volna dönteni.

De Berlinben az is kiderült, hogy Ciprus és Görögország össze akarja kapcsolni a fehérorosz esetet a török-üggyel. Míg egyesek ezt úgy értelmezték, hogy néhány török tisztviselő ellen szankciókat kell kidolgozni, addig Ciprus és Görögország „valamit valamiért” elven interpretálta a kérdést, és azt akarta, hogy a két szankciórendszerről egyszerre szülessen döntés.

A színfalak mögött masszív német erőfeszítések zajlottak, főként Angela Merkel részéről. Szeptemberben a török hajók elhagyták Görögország vizeit, Ciprust azonban nem adták fel. Hirtelen már nem tűt annyira sürgősnek Ankara megbüntetése. Az attól való félelem, hogy Törökország megbüntetése óriási kockázat a migrációs paktumra vonatkozóan. Ciprus egyedül maradt.

A kis ország a sarkára állt és nemzeti büszkeség ügyeként kezelte, hogy egész szeptemberre megakaszthatta a belarusz szankciókat. Miközben lassan feladta a török korlátozásokra vonatkozó követeléseket, továbbra is írásos vállalást kért Ankarával szemben, még a csúcstalálkozó hetében. A végén mégis Törökország járt jól, megújították az EU-Törökország közti vámuniót, vízumliberalizációról döntöttek és Ankara még több pénzt is kap a migrációs helyzet kezeléséhez.

Selyemzsinór

Cserébe Ciprusnak egy állásfoglalással kell beérnie, mely szerint „az EU minden rendelkezésére álló opciót és eszközt felhasznál tagállamának védelme érdekében. Az Európai Tanács figyelemmel kíséri a fejleményeket és legkésőbb decemberig újra terítékre kerül a kérdés”.

A mondatot diplomáciai remekműként értelmezik brüsszeli elemzők, hiszen nem tartalmaz konkrét vállalást a szankciókra vonatkozóan és a menterend is elég homályos a decemberi csúcsot leszámítva.

A kérdés most az, hogy mindez megérte Ciprusnak? Némi szolidaritást kapott Brüsszeltől a lehetséges intézkedések ígéretével, de ez vajon elég? És lesz-e egyáltalán valamilyen hatása Törökországra?

Közben a belarusz szankciós lista 40 főre emelkedett, a rezsim vezetője, Lukasenka mégsem szerepel helyet, bár ez a későbbiek során még változhat. Miután a tagországok felhagytak a blokkolással, végre el tudták fogadni azokat az intézkedéseket, amiket még szeptember elején kellett volna. A gyengélkedő belarusz ellenzék számára valószínűleg ez már „eső után köpönyeg”, ez EU számára pedig megkönnyebbülés és keserű szembenézés.

Az EU szankciói a belügyminisztérium, valamint a rendőrség és a biztonsági szolgálatok belarusz tisztviselőit célozzák meg, de Aljekszandr Lukasenka nincs köztük. Beutazási tilalommal sújtják Jurij Karajev belügyminisztert, aki az EU szerint felelős lehet a békés tüntetőkkel szemben alkalmazott brutalitásért és rendőri túlkapásokért. A listán szerepel Lidia Yermoshina, a Központi Választási Bizottság vezetője a választási eredmények meghamisítása miatt.
A Kreml az unió szankcióit a gyengeség jelének minősítette.
Közben összehangolt lépésben az Egyesült Államok nyolc belarusz tisztviselővel, köztük a belügyminiszterrel szembeni szankciókat fogadott el.
Nagy-Britannia és Kanada már szankcionálta a fehérorosz tisztviselőket, köztük Lukasenkát is.

Válaszcsapás

Közben megszólalt a minszki Külügyminisztérium is. Közleményükben azt írják, hogy az elfogadott szankciókkal az EU elidegenítette az országot. Szerintük elmúlt években a belarusz fél aktívan és kitartóan dolgozott Minszk és Brüsszel kapcsolatának megerősítésén, melynek pozitív eredményei mindkét fél számára kézzelfoghatóak voltak. Megjegyzik azt is, hogy negyed évszázad nem volt elegendő ahhoz, hogy életbe lépjen a Belarusz-EU közti partnerségi és együttműködési, de a szankciókról néhány hét alatt döntés született.

„Ilyen cinikus és lelketlen döntésekből születik az európai bürokrácia képe, amely megijeszt és megriaszt mind az EU-n belül, és kívül is. Ennek fényében egyértelmű a Brexit”- tették hozzá. A belarusz vezetés egyúttal bejelentette, hogy válaszlépésként saját szankciós listát készített, de hogy kik és miért kerültek fel erre, azt nem részletezték.

Minden külföldi újságíró akkreditációját törölték a belarusz hatóságok. A Külügyminisztérium közleményben jelezte, hogy az érvényben lévő akkreditációkat azonnal hatályukat vesztik, az országban működő külföldi szerkesztőségeknek dolgozó újságíróknak újból jelentkezniük kell egy megújult akkreditációs bizottságnál, amely október 5-én kezdi meg működését. Ez érinti a Szabad Európa Belaruszban dolgozó tudósítóját is, aki egyébként belarusz állampolgár. „Mélységesen csalódunk, de nem lepődtünk meg a külügyminisztérium döntésén” - mondta Daisy Sindelar, a Szabad Európa elnöke.

Készült a Szabad Európa központi hírszerkesztőségének brüsszeli tudósítója, Rikard Jozwiak közreműködésével.

XS
SM
MD
LG