Nem lesz hiány megvitatásra váró, nehéz kérdésekből Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök szerdai találkozóján, ugyanakkor nem várható jelentős áttörés.
Mindkét vezető világos célkitűzésekkel érkezik az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcsértekezletének margójának rendezett szerdai megbeszélésre, amelyre egy olyan időszakot követően kerül sor, amikor tovább éleződött a feszültség a világ két legnagyobb gazdasága között.
Mind Biden, mind Hszi erősíteni kívánja a stabilitást a kapcsolatban, amelyet az exportkorlátozásokkal, a tajvani helyzettel, illetve az ukrajnai és az izraeli háborúval kapcsolatos nézetkülönbségek határoznak meg.
Mit szeretne Biden?
A Fehér Ház egyértelművé tette, hogy az amerikai–kínai kapcsolat már túl van azon az időn, amikor egy-egy hasonló találkozó bejelentések és megállapodások hosszú sorával ért véget.
Biden ehelyett úgy érkezik a héten a kaliforniai San Franciscóba, hogy az egyre élesebbé váló gazdasági rivalizálás kezelésére kíván fókuszálni, továbbá a kommunikációs csatornák nyitva tartására a közvetlen katonai konfliktus kirobbanásának kockázatával járó félreértések elkerülése érdekében.
Ehhez kapcsolódóan: Blinken és Hszi a kapcsolatok javítását ígéri, de Peking elutasítja Washington legfontosabb kérését
Az elnök várhatóan védelmébe fogja venni a félvezetők kivitelét célzó amerikai korlátozások bővítését, ugyanakkor arról fogja biztosítani kínai kollégáját, hogy nem akarnak gazdasági háborúba bocsátkozni Pekinggel.
„Az Egyesült Államok nem kívánja felszámolni a kötelékeket Kínával. Gazdaságaink teljes elszigetelése mindkét ország és a világ számára is katasztrofális következményekkel járna – szögezte le Janet Yellen pénzügyminiszter, miután előző héten kínai kollégájával tárgyalt. – Egészséges gazdasági kapcsolatokra törekszünk Kínával, amiből idővel mindkét fél profitál” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Kínát felháborítja a technológiai ambícióit fenyegető amerikai csipkorlátozás
A washingtoni kormányzat jelezte szándékát a volt képviselőházi elnök, Nancy Pelosi tavaly augusztusi tajvani vizitje nyomán nagyrészt megszakadt katonai kommunikációs csatornák helyreállítására. Kína saját szakadár tartományának tekinti a 23 millió lakosú szigetországot, amely felett szükség esetén erővel is vissza akarja szerezni az ellenőrzést.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó kiemelte, hogy Biden „eltökélt a hadseregek közötti kötelékek helyreállítása mellett, mert úgy véli, hogy az az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke”.
Charles Q. Brown, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője is reményét fejezte ki, hogy erre a közeljövőben sor kerülhet.
Eközben az adminisztráció jelezte, hogy nem törekszik semmi változásra a tajvani status quo ügyében. Washington nem áll hivatalos diplomáciai kapcsolatban Tajpejjel, Peking azonban minden kapcsolatot bátorításként értékel a szigetország de facto függetlenségének állandósítását illetően. Ráadásul most a feszültség különösen erős, mivel januárban elnökválasztást tartanak Tajvanban.
Ehhez kapcsolódóan: Kína kész arra, hogy szétzúzza Tajvanon az önrendelkezést, az USA fegyvereket és tanácsadókat küld
Biden a várakozások szerint azt is szeretné elérni, hogy Kína a befolyását latba vetve elejét vegye annak, hogy Irán vagy az általa támogatott fegyveres szervezetek olyasmit lépjenek, amely az Izrael és Hamász közötti háború eszkalációját eredményezhetné. Az amerikai kormány szerint az iráni kőolaj első számú vásárlójának számító kelet-ázsiai ország nagy befolyással bír a Hamász egyik fő támogatójának számító Irán felett. A Hamászt többek közt az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősíti.
Miután egy éven belül az Egyesült Államokban is elnökválasztást tartanak, kormányzati tisztségviselők arról is beszámoltak, hogy Biden világossá fogja tenni: nem tűrnek semmifajta kínai beavatkozási kísérletet.
Dezinformációs szakértők figyelmeztettek, hogy Peking konfliktust szíthat az amerikai közvéleményben azzal a céllal, hogy helyi szinten befolyásolja a voksolás eredményét, különösképp azokban a körzetekben, ahol sok kínai származású szavazó él.
Mit szeretne Hszi?
Hszi biztosítékokat szeretne Bidentől, azt akarja hallani, hogy az Egyesült Államok nem fogja támogatni Tajvan függetlenségét, nem fog új hidegháborút kirobbantani, és nem fogja megakasztani a kínai bruttó hazai termék (GDP) növekedését.
„A jó házigazdának el kell kerülnie mindenfajta új probléma vagy akadály létrehozását” – közölte Hszie Feng, Kína washingtoni nagykövete.
Kína már tavaly novemberben egyértelművé tette e követeléseit, amikor Hszi és Biden tárgyalóasztalhoz ült a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő G20-ak indonéziai csúcstalálkozóján. A viszonyt a kínai kémballon februári, amerikai kilövése sem javította.
Ehhez kapcsolódóan: A léggömbbel együtt a remény is felrobbant az amerikai–kínai viszony javulására
A két országnak vissza kellene térnie ahhoz, amiről a két elnök megegyezett Balin, és ténylegesen ennek megfelelően kellene cselekednie – jelentette ki Vang Ven-bin kínai külügyi szóvivő.
Hszi tavaly azt mondta Bidennek, hogy Tajvan kérdése Kína „központi érdekeinek középpontjában van, ez a kínai–amerikai kapcsolatok politikai alapzatának gerince, a legfontosabb vörös vonal, amelyet nem lehet átlépni a Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatban”.
A kínai elnök ezúttal határozott nyelvezetet vár Washingtontól a tajvani függetlenséggel szemben.
Hszi tavaly hangsúlyozta, hogy a kétoldalú viszonyrendszert a párbeszédnek és a kölcsönösen előnyös együttműködésnek kellene meghatároznia. Ezzel az amerikai adminisztráció azon álláspontjára reagált, miszerint a két országnak konfliktuskeresés nélkül kellene versenyeznie egymással. Peking élesen kikelt a Biden-kormány által elrendelt exportkorlátozások és egyéb intézkedések ellen, amelyek célja szerinte a kínai gazdasági növekedés megfékezése.
Ehhez kapcsolódóan: Biden elrendelte az amerikai befektetések korlátozását a kínai technológiai ágazatokban
A Nankingi Egyetem nemzetközi tanulmányok karának dékánja arról számolt be, hogy Kína számára mostanra a legfontosabb üggyé a különböző amerikai büntetőintézkedések, korlátozások, importvámok, szankciók léptek elő.
Aláhúzta: Peking nem akar sem hidegháborút, sem geopolitikai szembenállást, mert az árt a gazdasági fejlődésnek, ezért „elutasítja és nem fogadhatja el az Egyesült Államok őrült elnyomó intézkedéseit”.
Kína már korábban is követelte a büntetővámok és szankciók eltörlését. Hszi most valószínűleg arra vonatkozóan szeretne elsősorban biztosítékokat, hogy nem kerül sor újabbak elrendelésére.
Hszi egy amerikai üzleti fórumon is felszólal a várakozások szerint, arról próbálva meggyőzni a vállalati szereplőket, hogy országában biztonságban vannak a beruházásaik.
