Joe Biden elnök szerdán aláírta a rendeletet a Kínába irányuló csúcstechnológiás amerikai befektetések befagyasztásáról és szabályozásáról. A lépés a kormányzat szerint célzott volt, de a fokozódó versenyt is tükrözi a világ két legnagyobb hatalma között.
A rendelet a fejlett számítógépes csipekre, a mikroelektronikára, a kvantuminformációs technológiákra és a mesterséges intelligenciára terjed ki. Vezető kormányzati tisztségviselők azt mondták, hogy a törekvés inkább nemzetbiztonsági célokat, mintsem gazdasági érdekeket szolgál, és az általa lefedett kategóriák köre szándékosan szűk. A rendelet célja annak megelőzése, hogy Kína a hadserege fejlesztésére használja fel az amerikai befektetéseket a technológiai vállalataiban, ugyanakkor ne szűkítse a mindkét ország gazdasága számára kulcsfontosságú kereskedelmi kapcsolatokat.
A kínai kereskedelmi minisztérium csütörtökön reggel közleményben reagált. „Komoly aggodalmának” adott hangot a rendelet miatt, és közölte, hogy „fenntartja a jogot intézkedések megtételére”.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU új Kína-politikájának kulcsszava lehet a kockázatcsökkentés
Célkeresztben a fegyveripar
A jelek szerint az egymásnak ellentmondó értékrenddel rendelkező Egyesült Államok és Kína egyre inkább beszorítja magát egy geopolitikai versenybe. A Biden-adminisztráció tisztviselői azt állítják, hogy nem érdekük a „leválás” Kínáról, jóllehet az Egyesült Államok korlátozta a fejlett számítógépes csipek exportját, és megtartotta a Donald Trump elnök által elrendelt vámemeléseket. Kína válaszában ugyanakkor azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a „kockázatcsökkentés” leple alatt „leválást és lánctörést” hajt végre. Peking szigorításokat vezetett be a külföldi vállalatok ellen.
Biden azt sugallta, hogy Kína gazdasága nehézségekkel küzd, és visszafogta globális ambícióit, miután az Egyesült Államok megerősítette a szövetségét Japánnal, Dél-Koreával, Ausztráliával és az Európai Unióval. Az adminisztráció a szövetségesekkel és az iparral is konzultált a végrehajtási rendelet kialakításakor.
„Aggódjanak Kína miatt, de ne aggódjanak Kínáért” – mondta Biden az adományozóknak egy júniusi kaliforniai adománygyűjtő eseményen.
A rendeletet előkészítő tisztviselők szerint Kína a fegyverfejlesztés előmozdítására és hadseregének korszerűsítésére használta ki az amerikai befektetéseket. Az új korlátokat úgy alakították ki, hogy ne zavarják meg Kína gazdaságát, de kiegészítik a fejlett számítógépes csipek tavaly elrendelt exportellenőrzését, amit a kínai tisztviselők elutasítottak. A befektetéseket figyelemmel kísérő pénzügyminisztérium tesz javaslatot az elnöki rendeletnek megfelelő szabályok megszövegezésére, és ez nyilvános véleményezési folyamaton megy majd keresztül.
A rendelet célja egyrészt az, hogy a befektetők jelentsenek bizonyos típusú tranzakciókat az Egyesült Államok kormányának, másrészt pedig tilt bizonyos befektetéseket. Tisztviselők szerint a rendelet olyan területekre összpontosít, mint a magántőke, a kockázati tőke és a közös partnerségek, amelyekben a befektetések révén további tudásra és katonai képességekre tehetnek szert az olyan aggályos országok, mint Kína.
Ehhez kapcsolódóan: Pekingi befolyás: egy problémás erőmű miatt Jordánia eladósodott Kína felé
A kör bővíthető, és erre igény is volna
J. Philip Ludvigson ügyvéd és egykori pénzügyminiszter azt mondta, hogy a rendelet kiindulási keret, és idővel bővíthető.
„A ma kiadott végrehajtási rendelet valójában egy beszélgetés kezdete az Egyesült Államok kormánya és az ipar között a végső átvilágítási rendszer részleteiről” – mondta Ludvigson. „Miközben a végrehajtási rendelet eleinte a félvezetőkre és a mikroelektronikára, a kvantuminformációs technológiákra és a mesterséges intelligenciára vonatkozik, kifejezetten előírja a jövőbeni kiterjesztést más ágazatokra.”
A kérdés egyben kétpárti prioritás is. Júliusban a szenátus 91–6 arányú szavazatával kiegészítette a honvédelmi felhatalmazási törvényt a befektetések nyomon követésével és korlátozásával az aggodalomra okot adó országokban, köztük Kínában.
A Biden szerdai rendeletére adott reakciók azonban azt mutatták, hogy igény van még szigorúbb nyomásgyakorlásra is Kínával szemben. Raja Krishnamoorthi illinois-i demokrata képviselő azt mondta, hogy a rendelet „lényeges előrelépés”, de „nem lehet az utolsó lépés”. Nikki Haley republikánus elnökjelölt, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete annak adott hangot, hogy Bidennek agresszívabbnak kellene lennie, és hozzátette: „le kell állítanunk minden amerikai befektetést Kína meghatározó technológiai és katonai vállalataiba – és pont”.
Biden „diktátornak” nevezte Hszi Csin-ping kínai elnököt, miután az Egyesült Államok lelőtt egy Amerika fölött lebegő kínai kémballont. Tajvan státusza is feszültség forrása, Biden szerint Kína erőszakot követ el a sziget függetlenségén.
Kína támogatta Oroszországot annak 2022-es ukrajnai inváziója után, bár, mint Biden megjegyezte, a barátság nem terjedt ki fegyverek szállítására.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara közölte, hogy a rendelet előkészítése során számos alkalommal találkoztak a Fehér Ház és a szövetségi ügynökségek embereivel, és azt mondta, hogy a véleményezési időszakban az lesz a célja, hogy „biztosítsa az intézkedés célzottságát és végrehajthatóságát”.
Amerikai tisztviselők már korábban jelezték, hogy rendelet készül a kínai befektetésekről, de az nem világos, hogy a pénzügyi piacok ezt enyhítő lépésnek vagy a feszültség további eszkalációjának tekintik-e a mostani törékeny pillanatban.
Dermedésből fagyás
„A piacnak küldött üzenete sokkal meghatározóbb lehet” – mondta Elaine Dezenski, a Demokráciák Védelméért Alapítvány vezető igazgatója. „Az amerikai és multinacionális vállalatok már most újravizsgálják a kínai befektetéseik kockázatait. Peking úgynevezett »nemzetbiztonsági« és »kémellenes« törvényei, amelyek visszavetik a korábbi gyakorlatot és a szükséges vállalati gondosságot és megfelelést, már dermesztő hatással voltak az amerikaiak közvetlen külföldi befektetéseire. Ez a dermedés most fagyássá válhat.”
Nyilatkozatában a kínai kereskedelmi minisztérium közölte, hogy a rendelet „komolyan eltér az Egyesült Államok által mindig is szorgalmazott piacgazdaság és a tisztességes verseny elveitől. Befolyásolja a vállalkozások normális üzleti döntéseit, megzavarja a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi rendet, és súlyos zavart okoz a globális ipari és ellátási láncok biztonságában.”
Kína erőteljes gazdasági növekedése megakadt a járvány idején elrendelt lezárások miatt. A kínai statisztikai hivatal szerdán arról számolt be, hogy júliusban 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. A defláció ilyen szintje a fogyasztói kereslet hiányára utal Kínában, ami hátráltathatja a növekedést.
Ehhez kapcsolódóan: Milyen válaszokat ad Kína a gazdasági kihívásokra?
A devizahivatal adatai szerint a Kínába irányuló közvetlen külföldi befektetések az idei év második negyedében 89%-kal 4,9 milliárd dollárra csökkentek az egy évvel korábbihoz képest.
A külföldi befektetések zömét valószínűleg kínai cégek hozták be, és azért álcázzák külföldi pénznek, hogy adókedvezményekhez és egyéb előnyökhöz jussanak – mondják kínai kutatók.
Külföldi üzleti csoportok szerint a globális vállalatok is egyre inkább más gazdaságokat helyeznek befektetési terveik középpontjába.
A külföldi vállalatok elveszítették a bizalmukat Kínában a szigorodó biztonsági ellenőrzések és a reformígéretek megvalósításának hiánya miatt. Hszi és más vezetők felhívásai a növekvő gazdasági önellátásra nyugtalanítják a befektetőket, akik nem látják biztosnak a jövőjüket az állam által uralt gazdaságban.
