Biden: Magán Putyinon üthetnek nagyot a szankciók, ha megtámadják Ukrajnát
Újabb amerikai biztonsági segélyszállítmányt pakolnak ki Kijevben 2022. január 25-én
Joe Biden amerikai elnök fontolóra veszi a Vlagyimir Putyin elleni személyes szankciókat, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. Ez ritka fenyegetés. Közben az Egyesült Államok katonai felszereléseket szállít Kijevbe, és a nyugati vezetők folytatják Oroszország elrettentését Ukrajna megszállásától.
Biden január 25-én azt mondta újságíróknak, hogy ha Oroszország a határ közelébe csoportosított, becslések szerint százezer vagy annál több katonájával bevonulna Ukrajnába, az „a legnagyobb invázió lenne a második világháború óta” és „megváltoztatná a világot”.
Arra a kérdésre, el tudná-e képzelni, hogy válaszként közvetlenül Putyin ellen hozzon szankciókat, Biden azt mondta: „Igen. El tudnám.”
Biden január 24-én konzultált a szövetséges európai vezetőkkel az orosz csapatösszevonások nyomán kialakult feszültségekről, és a Pentagon bejelentette, hogy 8500 amerikai katonát helyez fokozott készültségbea NATO jelenlétének megerősítése érdekében a térségben.
Biden azt mondta, nem áll szándékában amerikai csapatokat küldeni Ukrajnába, de ismét súlyos büntetőintézkedésekre figyelmeztette Oroszországot, ha Moszkva támadást rendelne el.
A NATO-nak körülbelül négyezer katonája van Észtországban, Litvániában, Lettországban és Lengyelországban többnemzetiségű zászlóaljakban. Tankok, légvédelmi, valamint hírszerző és megfigyelőegységek támogatják őket.
További felszerelések, köztük Javelin páncéltörő rakéták, hordozórakéták és egyéb katonai nehézfegyverek érkeztek Kijevbe január 25-én az Ukrajna védelmének megerősítésére szánt kétszázmillió dolláros csomag harmadik részleteként.
Dárdák Kijevben
„Dárdák Kijevben! Új biztonsági segélyszállítmány – kilövők és rakéták – körülbelül nyolcvan tonna össztömeggel. Várjuk, hogy hamarosan megérkezzen a negyedik a nagy madárrajból – írta Olekszij Reznyikov védelmi miniszter Twitteren. – Köszönet stratégiai partnerünknek.”
Oroszország szerint a válságot a NATO és az Egyesült Államok szítja, Moszkva a feszültség fokozásával vádolja őket. Bár Oroszország tagadja, hogy támadást tervezne, január 25-én hadgyakorlatokat indított Ukrajna közelében több ezer katona és több tucat harci repülőgép részvételével.
A Kreml vészjósló csapattelepítését arra használta fel, hogy jegyzéket állítson össze az európai biztonsági architektúra újrarajzolását célzó követeléseiről. Ezek között szerepel a kötelezettségvállalás arra, hogy a NATO soha nem veszi fel a tagjai közé Ukrajnát, és a szövetség jelentős mértékben visszavonul Kelet-Európából.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter január 26-án mond beszédet az Állami Dumában, és válaszol a képviselők kérdéseire.
Eközben a NATO és az Egyesült Államok egy dokumentumot készít elő az európai biztonsággal kapcsolatos orosz aggodalmakról, ezt még a héten elküldik Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak.
A dokumentum egyértelművé teszi az orosz fél számára, hogy a NATO és a nyugati kormányok készek „leülni és megvitatni a fegyverzet-ellenőrzést, a leszerelést, a katonai tevékenységek átláthatóságát, a kockázatcsökkentési mechanizmusokat és az európai biztonság szempontjából fontos műveleteket” – mondta Stoltenberg január 25-én a CNN-en.
A folytatódó diplomáciai erőfeszítések részeként Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország tanácsadói Párizsban találkoznak január 26-án. Emmanuel Macron francia elnök pedig január 28-ra ütemezett be egy telefonbeszélgetést Putyinnal, amelytől Oroszország szándékainak tisztázását reméli.
A szakadék szélén
1/10Egy ukrán katona ereszkedik le a lövészárokba az Oroszország által támogatott szakadárokkal szembeni fronton a donyecki régióban január 22-én
A múlt heti amerikai–orosz tárgyalások nem enyhítették az orosz–ukrán feszültséget. Oroszország több mint 125 ezer katonát vonultatott fel az ukrán határ közelében. Az elmúlt hetekben civilek tucatjai csatlakoztak az ukrán hadsereg tartalékosaihoz, félve az orosz inváziótól.
2/10Egy orosz katona rakétagránátot lő ki gyakorlatozás közben a kuzminszkiji lőtéren az oroszországi Rosztov régió déli részén, mintegy ötven kilométerre az ukrán határtól január 21-én
A múlt heti amerikai–orosz tárgyalások nem enyhítették az orosz–ukrán feszültséget. Oroszország több mint 125 ezer katonát vonultatott fel az ukrán határ közelében. Az elmúlt hetekben civilek tucatjai csatlakoztak az ukrán hadsereg tartalékosaihoz, félve az orosz inváziótól.
3/10Katonai szállítmányt készítenek elő az amerikai katonák a Delaware-i Dover légi bázison január 21-én, hogy Ukrajnába szállítsák
A múlt heti amerikai–orosz tárgyalások nem enyhítették az orosz–ukrán feszültséget. Oroszország több mint 125 ezer katonát vonultatott fel az ukrán határ közelében. Az elmúlt hetekben civilek tucatjai csatlakoztak az ukrán hadsereg tartalékosaihoz, félve az orosz inváziótól.
4/10Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége január 22-én bejelentette, hogy mintegy kilencven tonna hadianyagot küldött Ukrajnába
A múlt heti amerikai–orosz tárgyalások nem enyhítették az orosz–ukrán feszültséget. Oroszország több mint 125 ezer katonát vonultatott fel az ukrán határ közelében. Az elmúlt hetekben civilek tucatjai csatlakoztak az ukrán hadsereg tartalékosaihoz, félve az orosz inváziótól.
5/10Önkéntesek kiképzése egy kijevi parkban január 22-én
A múlt heti amerikai–orosz tárgyalások nem enyhítették az orosz–ukrán feszültséget. Oroszország több mint 125 ezer katonát vonultatott fel az ukrán határ közelében. Az elmúlt hetekben civilek tucatjai csatlakoztak az ukrán hadsereg tartalékosaihoz, félve az orosz inváziótól.
6/10Aknavető kilövésére készülnek orosz katonák a kuzminszkiji lőtéren tartott gyakorlaton január 21-én
A múlt heti amerikai–orosz tárgyalások nem enyhítették az orosz–ukrán feszültséget. Oroszország több mint 125 ezer katonát vonultatott fel az ukrán határ közelében. Az elmúlt hetekben civilek tucatjai csatlakoztak az ukrán hadsereg tartalékosaihoz, félve az orosz inváziótól.
7/10Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége január 24-én. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok egyaránt bejelentette, hogy a nagykövetségek munkatársai és családjaik elhagyják Ukrajnát
A múlt heti amerikai–orosz tárgyalások nem enyhítették az orosz–ukrán feszültséget. Oroszország több mint 125 ezer katonát vonultatott fel az ukrán határ közelében. Az elmúlt hetekben civilek tucatjai csatlakoztak az ukrán hadsereg tartalékosaihoz, félve az orosz inváziótól.
8/10Helyi lakosok és kadétok az Oroszország által támogatott, magát Donyecki Népköztársaságnak nevező szakadár csoport által ellenőrzött régióban egy január 22-i megemlékezésen. 2015. január 22-én trolibuszban utazó civilek haltak meg egy bombatámadásban. Az esetért a két fél egymást hibáztatta
A múlt heti amerikai–orosz tárgyalások nem enyhítették az orosz–ukrán feszültséget. Oroszország több mint 125 ezer katonát vonultatott fel az ukrán határ közelében. Az elmúlt hetekben civilek tucatjai csatlakoztak az ukrán hadsereg tartalékosaihoz, félve az orosz inváziótól.
9/10Az ukrán fegyveres erők önkéntes területvédelmi egységének tagjai gyakorlatoznak egy kijevi parkban január 22-én
A múlt heti amerikai–orosz tárgyalások nem enyhítették az orosz–ukrán feszültséget. Oroszország több mint 125 ezer katonát vonultatott fel az ukrán határ közelében. Az elmúlt hetekben civilek tucatjai csatlakoztak az ukrán hadsereg tartalékosaihoz, félve az orosz inváziótól.
10/10Ukrán katona terepszínű ruhában Novomikhalivka közelében, a donyecki régióban figyeli a szakadárok frontvonalát január 21-én
A múlt heti amerikai–orosz tárgyalások nem enyhítették az orosz–ukrán feszültséget. Oroszország több mint 125 ezer katonát vonultatott fel az ukrán határ közelében. Az elmúlt hetekben civilek tucatjai csatlakoztak az ukrán hadsereg tartalékosaihoz, félve az orosz inváziótól.
Previous slide
Next slide
Készült a Reuters, az AP, az AFP és a dpa tudósításainak felhasználásával.
