Az amerikai elnök várhatóan népirtásként ismeri el az örmények Oszmán Birodalom általi lemészárlását az I. világháborúban. Ezt egyébként az Egyesült Államok több mint száz törvényhozója kéri Joe Bidentől.
Az elismerés, melyre még novemberi megválasztása előtt folytatott kampányában tett ígéretet Joe Biden, nagyrészt jelképes lenne, de minden bizonnyal feldühítené Törökországot és növelné a már amúgy is nagy feszültséget a két NATO-szövetséges között.
Biden a várakozások szerint április 24-i nyilatkozatában használja majd a „népirtás” kifejezést ‒ közölték a témában otthonos források a Reuters hírügynökséggel és a New York Timesszal. Akkor lesz az Örmény Népirtás Emléknapja, melyen minden évben az 1917 és 1919 között elkövetett mészárlásokra emlékeznek világszerte.
„Úgy tudom, hogy már meghozta a döntést és a népirtás szót használja majd a szombati nyilatkozatában” ‒ mondta a Reuters forrása.
Félelem a kapcsolatok romlásától
Ugyanakkor, figyelmeztetnek a források, a Törökországgal ápolt kétoldalú viszony jelentősége miatt Biden még mindig dönthet úgy, hogy az utolsó pillanatban ejti a „népirtás” kifejezést. Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter arra figyelmeztette a Fehér Házat, hogy az elismerés „árthat” az amerikai‒török kapcsolatoknak.
Az Egyesült Államok Képviselőházának több mint száz tagja kedden aláírt egy levelet, melyben azt kérik Bidentől, hogy legyen ő az első amerikai elnök, aki formálisan elismeri, hogy az örmények szisztematikus legyilkolása és deportálása népirtás volt.
Túl régóta hallgat Amerika
A levélírók csoportját a demokrata Adam Schiff vezette Kaliforniából.
„Túl régóta tart már az a szégyenteljes hallgatás, amely az Egyesült Államok kormánya részéről övezi az örmény népirtás történelmi tényét, és ennek véget kell vetni” ‒ írta a képviselő. „Arra buzdítjuk önt, hogy tegyen eleget elkötelezettségének és mondja ki az igazságot.”
Biden elnökjelöltként tavaly áprilisban ígérte meg, hogy megválasztása esetén elismeri az örmény népirtást, hozzátéve, hogy a „csend bűnpártolás”. Mindazonáltal nem adott meg határidőt ígérete teljesítésére.
Az I. világháborúban és közvetlenül utána az oszmán törökök másfél millió örményt öltek meg vagy telepítettek ki a túlnyomórészt muzulmán birodalom keresztény kisebbségeként. Sok történész és több nemzet a gyilkosságokat népirtásnak tartja.
Ankara szerint civilek közti viszálykodás volt
Törökország ellenzi a népirtás szó használatát a gyilkosságok leírására. Ankara azt állítja, hogy a halálozások inkább civil viszályok eredményei voltak, mintsem az oszmán kormány erőfeszítései az örmények megsemmisítésére. Törökország azt is állítja, hogy kevesebb örmény halt meg, mint amennyiről a jelentések szóltak.
A Fehér Ház sajtótitkára, Jen Psaki április 21-én azt mondta újságíróknak, hogy a Fehér Háznak „több mondanivalója” lesz az ügyről április 24-én, de nem volt hajlandó erről többet elárulni.
Évtizedek óta egy helyben topog
Lépések az örmény népirtás elismerésére már évtizedek óta történtek az Egyesült Államok Kongresszusában, ám az amerikai elnökök tartózkodtak a kifejezés formális használatától a Törökországgal folytatott viszonyt érintő aggodalmaik és Ankara intenzív lobbizása miatt.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök közeli kapcsolatot épített ki Donald Trump volt elnökkel, de Joe Bidennel még nem beszélt annak január 20-i elnöki beiktatását követően.
