A hazájukban szélsőségesnek bélyegzett, ezért külföldön élő és dolgozó független újságírók amiatt aggódnak, hogy veszélybe kerül a belarusz demokrácia megteremtése érdekében végzett munkájuk az anyagi források hiánya miatt.
Azért menekültek el, hogy szabadon dolgozhassanak, a demokrácia előmozdításáért folyó erőfeszítések részeként tekintenek a munkájukra. Mostanra azonban, több mint három évvel a belarusz média elleni szigorú hatósági támadások kezdete után, a külföldre távozott független riporterek azt mondják, hogy keményen kell küzdeniük a pénzügyi túlélés érdekében.
A Belarusz Újságíró-szövetség (BAZS) a fő problémákat taglalva kitért a minszki kormány azon lépésére, amellyel szélsőségesnek minősítették a kritikus sajtót, a támogatásokért zajló kiélezett versenyre és arra is, hogy több nemzetközi donor hajlamos összekeverni a belarusz és az orosz száműzött médiát.
Az Igazságot az Újságíróknak nevű csoport által megkérdezett 108 disszidens belarusz és orosz újságíró harminc százaléka arról számolt be, hogy otthagyta a szakmáját, amióta elköltözött a hazájából.
„A legnagyobb gond, hogy nem tudunk sajtóként, üzletként működni, ami kulcsfontosságú” – jelentette ki Kvedar Pavljucsenko, a reform.by független belarusz hírportál főszerkesztője.
„Belaruszban megvolt ez a lehetőségünk: a reklámokból bevételünk származott, abból működtünk. Ma számos belarusz sajtóorgánum szélsőségesnek van nyilvánítva” – mutatott rá.
Ehhez kapcsolódóan: Eljárás indult több személy, köztük a Szabad Európa munkatársa ellen Belaruszban
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) szerint mára gyakorlatilag nem maradt független média Belaruszban, amely a 157. helyen áll a vizsgált 180 ország között a sajtószabadság világranglistáján.
Az állam gyakran süti rá a szélsőséges bélyeget mindazon szervezetekre és személyekre, akik kételyt fogalmaznak meg a 2020-as elnökválasztás kapcsán, amely a bizonyítottan széles körű csalások dacára is az országot 1994 óta vaskézzel irányító Aljakszandr Lukasenka elsöprő győzelmével zárult.
Jelenleg mintegy 3400 ember található a szélsőségesek listáján. A minszki kormány a Szabad Európa helyi szolgálatát és annak az Amerika Hangjával együtt működtetett orosz nyelvű csatornáját, a Current Time-ot is felvette a jegyzékbe, az RFE/RL szerint teljesen alaptalanul.
A hirdetés az ilyen felületeken, de még a feliratkozás és a kommentelés is közigazgatási bírsághoz, sőt akár börtönbüntetéshez vezethet. Belaruszban sokan virtuális magánhálózatokon (VPN) keresztül látogatják a betiltott lapokat, esetleg inkább ezeknek a közösségi vagy üzenetküldő platformokon lévő oldalait követik – írta tavalyi jelentésében a washingtoni székhelyű Freedom House.
Ez azonban nem feltétlenül vonzza a hirdetőket.
„Semmilyen pénzcsinálási terv nem működik, ha egyszer szélsőségesnek bélyegeznek – emelte ki Paval Zvardlu, a jelenleg Varsóból működő Euroradio főszerkesztője. – Egyetlen belarusz hirdető sem fogja kockára tenni a cégét azért, hogy nálunk hirdessen, és támogassa a független médiát. Amikor emberek öt évre rács mögé kerülnek egy húszdolláros adomány miatt, akkor nehéz pénzhez jutni” – tette hozzá.
Aljakszandr Zjanku belarusz fotóriportert január végén háromévi szabadságvesztésre ítélték, amiért együttműködött egy szélsőséges weboldallal.
Utóbbiak listája ráadásul hamarosan bővülhet: Dzmitrij Kruti moszkvai belarusz nagykövet arról számolt be előző héten, hogy a két állam vonatkozó adatbázisainak egyesítésén dolgozik a politikai unió részeként.
Ekképp az Oroszországban már szélsőségesként bejegyzett, a Facebookot, a WhatsAppot és az Instagramot tulajdonló Meta is korlátozásokkal nézhet szembe Belaruszban. Ennek következményei még nem egyértelműek a felhasználókra nézve Aleh Ahejev, az ugyancsak „szélsőséges” BAZS jogásza szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Rekordmagasság közelében a bebörtönzött újságírók száma a világon
Minthogy ez a minősítés elriasztja a hirdetőket, a külföldön működő független belarusz és orosz média is nagyban támaszkodik a nemzetközi, állami és civil alapok adományaira.
Az ukrajnai invázió 2022. február 24-i megindítása azonban átírta e jövedelemforrás dinamikáját is. A külföldre – elsősorban a szomszédos Litvániába és Lengyelországba – távozó belarusz újságíróknak versenyezniük kell disszidens ukrán és orosz kollégáikkal is – közölte a BAZS elnökhelyettese, Barisz Harecki.
A verseny keretében szerinte némely nemzetközi donorok tévesen egyenlőségjelet tesznek a belarusz és az orosz független sajtó, illetve hazai közönségük mérete közé.
Harecki úgy vélekedett, hogy bár az EU-tagállamok egyszerűsített vízumeljárással, ingyenes irodával és mással is segítik a belarusz újságírókat, a kisebb kiadványok valószínűleg nem fogják tudni átvészelni a pénzügyi nehézségeket, több lap máris a csőd szélén áll.
„Nagyon fontos megőrizni a kapcsolatot a belarusz közönséggel, hogy ne kerüljön az orosz és a belarusz propaganda kezébe” – figyelmeztetett.
Január 24-én Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök megállapodást írt alá egy médiaholding felállításáról. Ez két hetilapot, egy magazint és egy televíziós csatornát foglalna magában a terv szerint, amelyeket „a Nyugattal vívott információs háborúban” vetnének be – tudatta a moszkvai kormány.
Egy tavaly novemberi workshopon független belarusz újságírók arra szólították fel az európai államokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy használjanak internetes algoritmusokat a propaganda- és a valódi tartalmak megkülönböztetése céljából.
Ezzel összhangban Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke nemrégiben a belarusz független média támogatását sürgette a Google-nél és a Metánál.
Az Euroradio és a reform.by szerkesztősége is rendelkezik új projekttervekkel, még ha közben meg is kell majd vágniuk ezek költségvetését.
Pavljucsenko rámutatott, hogy a külföldön élő belaruszok előfizetése és adományai legalábbis részben biztosítják a reform.by finanszírozását.
Tavaly decemberben az olvasók néhány nap alatt 17 ezer eurót gyűjtöttek össze, miután bejelentették, hogy ha így megy tovább, legfeljebb két hónapig tudják még működtetni az oldalt.
A külvilág számára is fontosnak kellene lennie ezeknek a sajtóorgánumoknak az életben tartása – szögezték le az érintettek.
„Manapság a tömegmédia nemcsak üzlet, hanem társadalmi küldetés is, hogy szabad és fontos információkkal lássuk el a belarusz társadalmat” – vélekedett Harecki.
