Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Kőkorszaki áron adtam el a bort” – nem csak az éttermeket sújtotta a járvány


Frittmann Tamás borász bort kóstol Soltvadkerten, 2020. november 25-én

Nagyon érzékenyen érintette a pandémia a hazai borászokat. Az egyébként is csökkenő fogyasztást tetézte az éttermek bezárása, ahol még divatja van a bornak. A húsipart és zöldségtermelőket ez kevésbé érintette, de kiderült, hogy vannak olyan húsfajták, amiket csak étteremben eszünk.

„Kegyetlen időszakot zártunk, a bor zuhanórepülésben van a hazai gasztronómiában” – mondta Takler Ferenc, szekszárdi borász. Takler szerint egyre rosszabb helyzetben van az ágazat. „Drága a szőlő, és mi kőkorszaki árakon, 15-20 évvel ezelőtti árakon tudjuk csak a bort értékesíteni a nagykereskedők felé. A borfogyasztás csökken, a marketingköltségek nőnek, a fiatalok alig isznak bort, helyette a sört és egyéb szeszes italokat részesítik előnyben” – mondta a szekszárdi borász.

Takler szerint egy ilyen helyzetben érte el a borászokat a koronavírus-járvány. „Be kellett zárnunk az éttermünket és fel kellett függeszteni a szálláshely-szolgáltatást is, volt akinek fel is kellett mondanunk. Túléltük, remélem, most már jobb lesz” – mondta Takler Ferenc.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az egy főre jutó borfogyasztás 2006-ban még 33 liter felett volt, ez 2019-re 21 literre csökkent. A 2020-as év adatai még nem ismertek, vagyis a grafikonon látható adatokban még nincs is benne a pandémia hatása.

A borivás társas esemény

„A magas hozzáadott értékű borok esetében esett vissza legjobban a forgalom a tavalyi év során” – mondta a Szabad Európának Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Itt olyan minőségű borokra kell gondolni, amelyek oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vannak ellátva. Előbbi 33, utóbbi 13 magyar tájegységet, azaz hivatalosan árujelzést takar.

Brazsil szerint a bort családi rendezvények, baráti beszélgetések, vagyis mindig valamilyen társas események alkalmával fogyasztják. „Bár pontos adataink még nincsenek, de azt látjuk, hogy a járvány miatti lezárások és a személyes találkozások számának csökkentése is negatív hatással volt a hazai borfogyasztásra. Lényegében az egész báli- és esküvői szezon, illetve a nyári fesztiválok is elmaradtak” – mondta a főtitkár.

A minőségi borok legnagyobb felvásárlói a szállodák, éttermek és kávézók, vagyis az úgynevezett HoReCa szektor. A járvány miatti lezárások éppen ezeket a szolgáltatásokat érintették a legérzékenyebben. „Az első és a második hullám között, nyáron újranyitottak az éttermek, a szállodák és a kávézók, amely nagy segítséget jelentett az ágazat számára” – mondta a főtitkár. Brazsil Dávid szerint a külföldi turisták hiánya ugyanakkor érezhető volt.

Turisták nélkül nem fogy a bor

„A legtöbb turista szereti a helyi termékeket kipróbálni, az adott ország ételeit és borait megkóstolni. Tavaly az év nagy részében nem jöhettek a külföldi turisták, és sajnos sok, csúcsborokat készítő pincészet szinte kizárólag a HoReCa-szektornak szállít, nekik most nagyon nehéz a helyzetük” – mondta a főtitkár. A KSH által publikált adatokban, vagyis az egy főre jutó hazai borfogyasztásban az évről évre növekvő turizmus is benne van.

A csúcsborok esetében lényeges szerep jut az idegenforgalomnak. Az Európai Unióban Németország tekinthető a legnagyobb küldő országnak, vagyis a német turisták utaznak a legtöbbet. Hiába voltak Németországban is zárva az éttermek, mégsem csökkent, sőt 3 százalékkal nőtt is az egy főre jutó borfogyasztás. A Süddeutsche Zeitung idézte Monika Reule-t, a német borintézet vezetőjét, aki azt mondta, hogy ez annak tudható be, hogy a németek többsége tavaly otthon nyaralt. Vagyis belföldön fogyasztotta el azt a bormennyiséget, amelyet korábban a külföldi üdülések alatt ivott meg.

Veszélyben a tokaji aszú a klímaváltozás miatt
please wait

No media source currently available

0:00 0:02:39 0:00

Brazsil Dávid elmondta, hogy a járványügyi korlátozásoknak leginkább kitett pincészetek (692 pincészet) összesen 2,1 milliárd forint jövedelempótló támogatásban részesültek. „Azok a borászatok kaphattak támogatást, amelyek a HoReCa-szektorba értékesítettek borokat, és saját, vagy kapcsolt vállalkozásaik szőlőit dolgozták fel” – mondta a főtitkár, aki szerint ez egy nagyon célzott állami támogatás volt. Emellett európai uniós forrásból krízislepárlási intézkedés került bevezetésre, a 2,5 milliárd forintos kerettel meghirdetett intézkedési programra csak 175 pincészet jelentkezett, akik számára 605 millió forintot fizettek ki. A pincészetek beragadt készleteiből ipari alkoholt állítottak elő, melyekből akár kézfertőtlenítőt is készíthettek. Emellett 1,9 milliárd forint jutott zöldszüretre, és kártérítésre. A zöldszüreti támogatásban 1481 szőlőtermelő részesült. A főtitkár szerint ezekkel az volt a gond, hogy az EU a borászatok fejlesztéseire (ültetvények szerkezetátalakítása, pincekorszerűsítés) szánt pénzeket csoportosította át válságkezelésre.

Egyre többen rendelnek interneten bort

De volt, aki saját magán segített. Tamás Ervin csopaki borász, a család saját üzletében árulja a borait, illetve saját webáruházán keresztül is lehet rendelni. Utóbbi jól jött a pandémia idején. „Ma már a forgalom 25-30 százalékát adja az online értékesítés, nőtt a forgalom a lezárások alatt” – mondta a borász a Szabad Európának. Tamásék néhány étterembe szállítanak csak be, ezért őket nem viselte meg a koronavírus-járvány. „Tudom, hogy sokaknak rossz volt a tavalyi év, én azonban nem panaszkodhatom” – mondta. A folyamatosan csökkenő hazai borfogyasztás ellenére a pincészet forgalma stagnál: nem nő, nem is csökken. „Örülünk, hogy el tudjuk adni a borainkat és nem maradnak a nyakunkon készletek” – mondta Tamás Ervin.

Sertésszüzet csak étteremben eszünk

„A sertéshúsok forgalmában összességében visszaesés volt 2020-ban” – mondta a Szabad Európának Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke. Éder szerint azonban ez nem érintette egyformán a húsfeldolgozókat. „Azok a kisebb és közepes méretű üzemek jártak rosszabbul, akik a szállodáknak, éttermeknek és kávézóknak, illetve közétkeztetésre szállítottak” – mondta Éder Tamás. Ezek a cégek rendkívül nehéz éven vannak túl, mert számukra a túlélés volt az egyes számú gazdasági feladat.

A szakértő szerint a kiskereskedelmi láncoknak beszállító vállalatok még jól is jártak, hiszen az éttermek bezárása miatt több húst vásároltak a fogyasztók az üzletekben. Igaz, ez nem helyettesítette a HoReCa-szektor teljes kiesését. Érdekesség, hogy Éder Tamás szerint a húsok nem egyformán fogytak.

„Kiderült, hogy vannak olyan húsrészek és -fajták, amelyek sokkal nagyobb arányban fogynak az éttermekben, mint otthon. A szűzérmék, a vízi szárnyasok (liba- és kacsamáj), a steak-húsok, illetve a halételek inkább vendéglői specialitások, vagyis kevésbé jellemző, hogy valaki ezt otthon készítené el” – mondta. A Hússzövetség elnöke szerint, amikor az otthoni fogyasztásra terelődött át a hangsúly, akkor ezekből a húsfajtákból még erősebb túlkínálat lett a piacon, mint amit az alaphelyzet indokolt volna.

A feldolgozó üzemek és vágóhidak úgy tudtak reagálni a kialakult helyzetre, hogy visszafogták a termelésüket és alternatív értékesítési lehetőségeket kerestek. „A mikro- és kis üzemek közül többen kezdtek bele az online értékesítésbe. Ezen a csatornán elsősorban feldolgozott termékeket, sonkát, kolbászt és szalámit lehetett közvetlenül a fogyasztók fele értékesíteni. Ez másfél éve még ritkaságszámba ment” – mondta Éder Tamás.

Akkor is le lehet zárni egy országot, ha nincs háború

„Az éttermek és iskolák bezárása miatt azt érzékeltük, hogy 10-20 százalékkal csökkent a kereslet a zöldségek és a gyümölcsök iránt” – mondta a Szabad Európának Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A kereslet csökkenésében nem csak a koronavírus-járványnak van szerepe. Apáti szerint a rossz időjárás, a tavaly tavaszi fagykár miatt kevesebb gyümölcs termett, ami eleve drágulást hozott, és ilyenkor a fogyasztás is visszaesik. „Nem lehet megmondani, hogy a 10-20 százalékos visszaesésből mennyit magyaráz a járvány, és mennyit az áremelkedés miatti keresletcsökkenés” – mondta a FruitVeB elnöke.

Apáti Ferenc szerint a járványnak – ha lehet ilyet mondani – volt egy pozitív hatása is: erősen felértékelődött a gazdasági és politikai súlya a hazai mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak. „Akkor is be tudnak zárni országok, ha nincsen háború. Az elmúlt évtizedekben elszoktunk attól, hogy országok egyszerűen lezárják a határaikat és megáll a behozatal” – mondta. Az elnök szerint, ha egy ország nem önellátó élelmiszerből, az még a 21. században is kockázatot rejthet magában. „Helyére került az, amit az egyetemen tanítok: egy ország élelmezésbiztonsága és élelmiszer-önellátása stratégiai érdek” – mondta Apáti Ferenc.

XS
SM
MD
LG