Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Brüsszel egyelőre nem fegyelmez gabonaügyben; távozó orosz diplomaták; az EU újabb ügyekben vizsgálódik


Képünk illusztráció
Képünk illusztráció

Brüsszel egyelőre nem fegyelmez az ukrán gabonaimport tilalmának ügyében, jön a magyaroknak is a segélycsomag. Furcsán változik a budapesti orosz nagykövetség létszáma. Az autópálya- és hulladékkoncesszió mellett a jegybankot is vizsgálja az EU. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.

Ukrán gabonadömping – Brüsszel egyelőre nem fegyelmez, jön a magyaroknak is a segélycsomag

Az Európai Bizottság elfogadhatatlannak nevezte az ukrán agráráruk lengyelországi, magyarországi és szlovákiai importtilalmát. A brüsszeli testületnél ugyanakkor jelezték, hogy bár megtehetnék, nem feltétlenül élnek majd a jogi szankciók lehetőségével az átmeneti behozatali tilalmat hirdető közép- és kelet-európai országokkal szemben, ehelyett a megoldás keresését részesítik előnyben. Ursula von der Leyen az ügyben levelet írt az érintett tagállamok vezetőinek, amely egybevág egy kiszivárgott közösségi háttéranyag tartalmával, miszerint valamilyen ideiglenes korlátozási terv még működhetne is, de sokkal szűkebb körben, inkább csak a gabonára vonatkozóan.

Ezzel a témával foglalkozott a Szabad Európa központi szerkesztőségének európai ügyekkel foglalkozó munkatársa, Rikard Jozwiak is, aki szerint a gabonaimport tilalma mutatja az Ukrajna melletti EU-s szolidaritás korlátait.

Furcsán változik a budapesti orosz nagykövetség létszáma

Miután az európai országok egyre-másra kezdték el kitiltani a többek között kémkedéssel gyanúsított orosz diplomatákat, Magyarországon érdemben növekedni kezdett az orosz nagykövetség létszáma. De csak rövid időre kellhetett nekik a jócskán megnövelt jelenlét: mostanra a tavalyelőtti szint alá esett az itt állomásozó nagykövetségi dolgozók száma. Még így is csak az itt lévő diplomaták kisebb részét tehetik ki, a sajtóban kémbankként elhíresült Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) száznál is több, diplomáciai mentességet élvező oroszt foglalkoztathat budapesti központjában.

Az autópálya- és hulladékkoncesszió mellett a jegybankot is vizsgálja az Európai Bizottság

Gond lehet az Európai Bizottságban a magyar autópálya- és a hulladékkezeléses koncesszióval, amelyet kormányközeli üzletemberek egy csoportja és a Mol kapott meg 35 évre. De azt sem értik Brüsszelben, hogy a köztulajdonban lévő jegybank cége miért vásárolt közbeszerzés nélkül milliárdokért bútorokat részben egy olyan vállalattól, amely Matolcsy György fiának érdekeltségébe tartozik. A Transparency International Magyarország civil szervezet fordult a brüsszeli testület illetékes főigazgatóságához ezen ügyekben.

Az EU-kölcsön kétharmadára tart csak igényt az Orbán-kormány

Magyarország egyelőre nem hivatalosan a helyreállítási keretből papíron számára rendelkezésére álló 9,8 milliárd eurós kölcsönnek csak nagyjából a kétharmadára, 6,6 milliárd euróra jelentett be igényt az Európai Bizottságnál – értesültünk megbízható forrásból. Ez azonban még változhat, a tagállamoknak ugyanis az érvényes jogszabály értelmében legkésőbb 2023. augusztus 31-ig kell hivatalosan jelezniük, hogy igényt tartanak-e a helyreállítási kölcsönre részben vagy teljes egészében.

Ruff Bálint: „Úgy viselkedik a kormány, mint egy külvárosi késes pénzbehajtó”

Semmifajta politikai rációnak nem felel meg a magyarországi külpolitika Ruff Bálint kampánytanácsadó szerint. Példátlan, hogy egy NATO-tagállam a saját szövetségesét jelöli meg fő ellenfeleként. Jöhetnek-e újabb kitiltások az amerikaiaktól? Az Elemző podcastban megbeszéljük, hogy az ellenzék tud-e bármit is kezdeni a helyzettel, vagy lefoglalják saját belső ügyei.

Postabezárások: Kevin Costner letette a postástáskát

A kétezres évek elejéhez hasonlóan most is postabezárások borzolják a kedélyeket. Ezt az akkor ellenzéki Fidesz falurombolásnak minősítette, ma már az ő kormánya építi le a postai hálózatot. Hogyan alakulnak át világszerte a postai szolgáltatások, mi a sorsuk az egykor még nagybetűs Postáknak egy liberalizált piacon?

Győrfi Pál: Nincs létszámhiány az Országos Mentőszolgálatnál

Korábbi riportunkban beszámoltunk arról, hogy közel hétszáz háziorvosi praxis áll üresen az országban, és egy mentősszakszervezet szerint mentődolgozóból sincs elég, miközben hónapról hónapra újabb megyékben vezetik be az új ügyeleti rendszert. Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs vezetője a cikkünk megjelenése után készült interjúban viszont azt mondta, hogy jól startolt az új felállás. Szerinte az orvosi kamara akciója ellenére is megvan a megfelelő háziorvosi létszám, és a mentőszolgálat is képes lesz ellátni a már régóta esedékes átalakítás után felálló struktúrában a betegeket.

Aszályország: Van, aki már klímamenekült lett saját, Tisza menti falujában

A Tiszához közeli megyékben és a Homokhátságon télen is aszály volt és most is az van. A Kiskunság haldokló félsivatagában már szinte semmi nem él meg, a gazdák sem tudják, hogy mit vessenek, hogy abból legyen is valami. Tavaly akkora szárazság volt Magyarországon, amilyet 121 éve nem láttak. A Szabadonnak nyilatkozó állattartók azóta megfelezték állataik számát, nehogy idén éhen haljanak.

Testreszabott közbeszerzések Áder alapítványától milliárdos értékben

Hatszázmillió forintot tervez elkölteni a Kék Bolygó Alapítvány a fenntarthatóságról szóló rendezvénye kommunikációjára, szervezésre pedig több mint egymilliárdot. A kiírási szerződések viszont annyira speciálisak voltak, hogy csak olyan cégek indulhattak, akik dolgoztak már a Kék Bolygó Alapítványnak. Arra azért odafigyeltek, hogy ne csak egy pályázó legyen.

Milliárdos ingatlanvagyon, 150 éves múlt – viszi-e Köves Slomó a magyar ortodoxiát?

Köves Slomó megbízhatatlan, az a célja, hogy minél több mindent bekebelezzen – ezt Deutsch Róbert, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnöke mondta a Szabad Európának. A Kövessel korábban jó viszonyban lévő Deutsch nem beszél az EMIH vezető rabbijával, amióta elmérgesedett a viszony a két közösség között. Fiktív tagok, hamisított pecsét, megtévesztett miniszterek: egy hitközség meghekkelése.

A kormány szerint hiába csökken a lakosság száma, nem lesz kevesebb szemét

Rengeteg becslésen alapszik az a háttértanulmány, amely alapján a kormány úgy döntött, hogy 35 évre kell odaadni a Molnak a hulladékkoncessziót, így megkérdőjelezhető az egész számítás létjogosultsága. Az EU-s szabályok szerint kötelező háttérszámításokkal megindokolni az öt évnél hosszabb idejű koncessziót. Szakértők szerint a kormány egyes tételek esetében jelentősen túlbecsülte a költségeket. „Értelemszerűen az európai modellben nem merül föl a széles körű, hulladékkal kapcsolatos koncessziónak sem a szükségessége, sem a lehetősége” – írták az egyik szakértői anyagban, amely a magyar hulladékgazdálkodási koncesszióról készült.

Migrációs versenyfutás az idővel – magyar ellendrukkerekkel

Kulcsfontosságú dokumentumokat fogadott el az Európai Parlament a migráció kérdésének rendezése terén. A képviselő-testület elfogadta az álláspontját, amelynek birtokában tárgyalóasztalhoz ülhetnek a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal. A javaslatban helyet kapott a szigorú határellenőrzés, a migránsok előszűrése, de az EP ragaszkodik ahhoz, hogy válsághelyzetben a menedékkérők kötelező szétosztásának is legyen helye a közösségen belül.

Erről a témáról beszélt a Szabad Európa podcastsorozatában brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán is, aki szerint az elhatározás megvan, hogy még ebben az európai parlamenti ciklusban összeálljon a javaslat, és nem kizárt, hogy kompromisszum hiányában ehhez elég lesz a minősített többség is.

Katonai szempontokat is figyelembe vesznek az európai közlekedési hálózat fejlesztése során

Az EU-nak meg kell szakítania a közlekedési infrastrukturális beruházásokra vonatkozó kapcsolatokat Oroszországgal és Belarusszal, viszont mélyítenie kell az együttműködését Ukrajnával és Moldovával – többek között ez is szerepel abban az európai parlamenti bizottsági állásfoglalásban, amelynek mentén az EU hosszú távú közlekedési koncepcióját megfogalmazzák. A javaslat fontos része, hogy a közlekedést minél nagyobb mértékben kell átterelni a fenntartható megoldások irányába, ami a közúti közlekedés csökkentését jelenti.

Finnország csatlakozása után a NATO Ukrajna kilátásait mérlegeli

Finnország áprilisban csatlakozott a NATO-hoz, lezárva a katonai semlegesség évtizedeit. Az ünnepség idején az észak-atlanti szövetség brüsszeli székhelye előtt Ukrajna támogatóinak egy kis létszámú, de hangos csoportja azt skandálta, hogy „Ukrajnának szüksége van a NATO-ra” és „Ukrajnának szüksége van vadászgépekre”. De mik is Kijev kilátásai a tagságra?

Bezárt az utolsó három atomerőmű is Németországban

Április 15-én bezárt az ország három utolsó megmaradt atomreaktora, aminek az eredetileg elfogadott menetrend szerint már tavaly meg kellett volna történnie, azonban az ukrajnai háború okozta válságra tekintettel a határidőt kitolták. A lépést a nukleáris energia ellenzői megkönnyebbüléssel fogadták, de sokan értetlenkedve figyelik az eseményeket az áram továbbra is magas ára és a klímavédelmi aggályok tükrében.

XS
SM
MD
LG