Rendszeresen figyelmezteti a pénzügyi rendszer minden szereplője a felhasználókat azokra az elővigyázatossági lépésekre, amelyeket bankszámlájuk védelmében tehetnek. Úgy tűnik nem elégszer: továbbra is az ügyfél a leggyengébb láncszem a visszaélésekkor. Ha bekövetkezik a baj, csekély esély van arra, hogy megtérüljön a kár, és akkor is csak többkörös adminisztráció eredményeként. Néhány év múlva dominánssá válhat az elektronikus fizetés a hazai pénzforgalomban, addig a bankrendszerre és a felhasználókra is komoly előkészületek várnak.
Ha egy banki ügyfél azt veszi észre, hogy olyan kiadások jelennek meg a számláján, amelyeket nem ő kezdeményezett, jó eséllyel valamilyen visszaélés áldozata lett, miután illetéktelenek hozzáférhettek a szolgáltatójánál tartott pénzéhez. A probléma nem új keletű, a technológia fejlődése viszont több új támadási módszernek is terepet adott. Ha a felhasználó nem készül fel maga is ezekre, elenyésző esélye van arra, hogy viszontlássa a pénzét.
A pénzpiacokat felügyelő Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) eljutó banki vizsgálatok többsége megállapítja, hogy az ügyfél súlyosan gondatlan magatartása miatt kerülhetett sor a visszaélésre – közölte a jegybank. Sok esetben aktívan hozzájárultak a vitatott tranzakciók létrejöttéhez, például egy hamis oldalon megadták banki belépési azonosítóikat, mások telefonon diktálták be a csalóknak az SMS-ben vagy pushüzenetben kapott jóváhagyó kódot, megadták a bankkártya-hitelesítési adataikat, vagy képernyőmegosztó alkalmazás letöltésével tették hozzáférhetővé.
„Őszintén szólva még olyan üggyel nem találkoztam, ahol az ügyfél önhibáján kívül lett volna csalás áldozata” – mondta lapunknak Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének elnöke.
Tapasztalatai szerint jellemző, hogy nem a bank követi el a hibát, így kártérítéssel véleménye szerint nem is tartozik. A károsult többnyire saját maga adja ki a belépéshez szükséges adatokat, vagy nincsenek alapvető biztonsági programok telepítve a számítógépén. Vélhetően egy esetleges kártérítési perben is így döntene a bíróság.
Értesültünk olyan esetről is, ahol a megkárosított ügyfél végül visszakapta a pénzét. Csapó György pénzügyi szakértő olyan esetben adott tanácsot, amikor valaki Chilében vásárolt bankkártyával, majd miután hazajött, folyamatosan terhelődött kisebb összegekkel a kártyája, összesen közel kétszázezer forint értékben. A bank intézkedett, a számlájára utalta az összeget, ez így szerencsésebb kimenetelű történetnek bizonyult. Ilyenkor minden esetben be kell jelenteni ezt a banknak. „Azt gondolom hogy minden pénzintézet együttműködő, és ezt nagyon komolyan veszik egyébként, ezekben az esetekben a sikerszázalék százszázalékos” – mondta Csapó.
Ehhez kapcsolódóan: Isten hozta Nagy-Britanniában, a nemzetközi banki csalások hazájában!
Szólni kell, és gyorsan
Azt minden érintett, az általunk megkérdezett szakértők, a piacfelügyelő és maguk a bankok is kiemelik, hogy mindenképpen szólni kell, ha az ügyfelek valami gyanúsat észlelnek számlaforgalmukban. Csapó megjegyzi, hogy ha a fiókban nem segítőkészek, panaszként kell rögzíteni az esetet, így harminc nap alatt mindenképpen ki kell vizsgálni az ügyet.
A bank ilyenkor jellemzően azt vizsgálja, hogyan, milyen körülmények között jött létre a vitatott tranzakció – közölte az MNB. A pénzintézet megnézi, hol, mikor, hogyan és milyen eszközzel kezdeményezték a fizetést; mikor és hogyan történt meg a jóváhagyás; SMS-t vagy pushüzenetet küldtek-e; milyen eszközre; mennyi idő telt el a kezdeményezés és a jóváhagyás között; volt-e PIN-kód-rontás; a tranzakció eltért-e az ügyfél szokásaitól. A bank a vizsgálat során figyelemmel van az ügyfél bejelentésének tartalmára is, amit szintén bizonyítékként használhat fel.
„Ha a rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy az ügyfél csalárd módon járt el, illetve szándékosan vagy súlyosan gondatlan volt, a banknak nem kell megtérítenie a kárt. A fogyasztó nagy eséllyel nem tudja visszakapni összeget.”
Miután jó eséllyel bűncselekményről van szó, Kovács kiemeli, hogy az érintett banki ügyfél mindenképpen tegyen feljelentést a rendőrségen is. „Vélelmezem, a telefonos csalásnál van némi esély rá, hogy megtalálják a bűnösöket, talán pénzt is vissza tudnak szerezni. A nemzetközi elkövetők esetén kétlem, hogy bármit is sikerül elérniük a magyar hatóságoknak” – mondta.
Semmi garancia a sikerre
A jogszabályok szerint a bank köteles mindent megtenni a pénz visszaszerzése érdekében, de nem garantált, hogy sikerrel jár – tájékoztat az MNB. Emellett haladéktalanul, de legkésőbb az ügyfél bejelentését követő egy munkanapon belül meg kell térítenie az ügyfél kárát, ha az utóbbi által jóvá nem hagyott fizetési műveletet teljesített. Kivételt jelent azonban, ha a bank az adott helyzetben észszerű okból csalásra gyanakszik, és erről írásban tájékoztatja a jegybankot.
Az MNB minden esetben elvárja a banktól, hogy egyedileg, minden részletet figyelembe véve vizsgálja ki a vitatott fizetési művelet teljesítési körülményeit. Ha elutasítja az ügyfél helyesbítési kérelmét, illetve reklamációját, részletesen indokolja meg álláspontját, ismertesse az általa összegyűjtött bizonyítékokat és értékelésüket, illetve az ezekből levont következtetéseket.
A jegybank adatai szerint a nem erős ügyfél-hitelesítéssel lebonyolított tranzakciók száma 2022 első negyedévében 244 millió volt, a legutóbbi, idei első negyedévi adat szerint közel 279 millió művelet történt. Az erős hitelesítéssel végbemenő fizetések száma is magas, de jóval alacsonyabb. Az MNB tavaly az első negyedévben százmillió feletti műveletet regisztrált, ez az idei első három hónapban 127 millió felett alakult.
Ehhez kapcsolódóan: Új módszer az unokázós csalásoknál
Változnak a játékszabályok
A bankok – ahogy a felügyelet is – évek óta rendszeresen felhívják az ügyfelek figyelmét az óvatosságra és az elővigyázatosságra. Sokadjára lehet olvasni a kétszintű azonosításról, az erős, nehezen kitalálható jelszavak használatáról és arról is, hogy soha nem szabad a bankszámlákhoz való hozzáférést adó adatokat megadni telefonon vagy e-mailen, mivel ilyet a bank soha nem kér. A tranzakciós adatok alapján még most is sokan vannak, akik nem használják az erős hitelesítést fizetéskor.
„Aki eddig pajszerral járt, most laptoppal jár” – mondta Luspay Miklós, a jegybank pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságának vezetője az MNB új jelentésének ismertetésekor.
Egyes bankok már régebben is nyújtottak többlet- vagy kényelmi szolgáltatásként védelmet ügyfeleiknek. Van olyan bank, amely felhívja az ügyfelet – amennyiben olyan számlacsomagja van –, ha gyanús pénzmozgást érzékel. Ilyen lehet, ha egy távoli országban akarnak pénzt felvenni a kártyával, olyan területen, ahol amúgy az ügyfél nem szokott járni. Az egyik népszerű fintechcég jelenleg is figyeli az ilyen tranzakciókat, és – amennyiben az ügyfél engedélyezi a helymeghatározást a telefonján – ha eltérést érzékel a fizetés indítása és az ügyfél aktuális pozíciója között, azonnal figyelmeztet, tiltja a kártyát, ingyen kiállít egy újat, amely digitálisan egyből, a postai kézbesítés előtt is használható.
A Magyar Nemzeti Bank legújabb felmérése szerint nemzetközi összehasonlításban biztonságos a hazai rendszer, alacsony a visszaélések száma, azonban az elektronikus fizetések látványos térnyerésével párhuzamosan nő az arány. A nyilvánvaló veszteségeken túl – amelyek jó eséllyel a hanyagul vagy rosszhiszeműen eljáró ügyfeleket terhelik – a jegybank amiatt is aggódik, hogy ez a kedvezőtlen tendencia elgáncsolhatja az elektronikus fizetés népszerűbbé válását, miközben a cél, hogy néhány éven belül már a fizetések akár 66 százaléka digitális csatornákon keresztül történjen.
A bankokra most is érvényesek uniós szintű előírások, amelyek a csalások kiszűrését célozzák. Az MNB újonnan bejelentett lépései, amelyek a következő években rendeleti úton vagy ajánlásokon keresztül hivatottak védelmet biztosítani a banki ügyfeleknek, szintén a visszaélésekre jellemző mintázatokat hivatottak lefogni. Ezeknek a megoldásoknak ráadásul mindezt valós időben kell kezelniük, mivel az azonnali fizetési rendszeren keresztül legfeljebb öt másodperc alatt célba kell érnie a pénznek, aminek a határértékét idén húszmillió forintra duplázza a szabályozó. Az MNB ezen túl egy, a bankrendszer egészét figyelő rendszert is bevezet, mivel egyes, a csalásokra vagy egyéb visszaélésekre jellemző mintázatokat rendszerszinten lehet észlelni, erre egy-egy banknak saját kapacitásával nincs lehetősége.
