Bulgária a Covid–19-járvány egyik legnagyobb elszenvedője, részben azért, mert nem oltottak be elég embert. Ennek az orvosok, ápolók és más gondozók is a részei.
„Soha nem kértem a betegeimet, hogy beadassák az oltást” – mondta az orvos.
„Van, aki azt sem tudja, mi az az aszpirin, mégis túlélte. Az egyetlen igazi üzlet, amely most folyik, az emberek ijesztgetése a médián és más információs forrásokon keresztül.”
A névtelensége megőrzése mellett nyilatkozó háziorvos bolgár válogatottakkal és olimpiai sportolókkal dolgozik több sportágban, többek között labdarúgásban, birkózásban és karatéban. A Szabad Európa bolgár szolgálatának múlt hónapban azt mondta, hogy nem oltja be magát, mert „nincs empirikus módszerrel létrehozott bizonyíték arra, hogy létezik a vírus”.
Ő csak egy a sok bolgár egészségügyi szakember közül, akik elutasítják az oltást. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint a bolgár egészségügyi dolgozók körében az összesített átoltottsági arány mindössze 25,5 százalék, ami a legalacsonyabb az EU tagállamai között, és csak töredéke az egész tömb 85 százalékos átlagának.
A bolgár egészségügyi minisztérium szerint az egészségügyi személyzet szűkebb kategóriájának mintegy fele teljes mértékben be van oltva. A számok még ennél is magasabbak egyes speciális csoportok, köztük az orvosok és ápolók körében.
Összehasonlításképp: az Egyesült Államokban az egészségügyi dolgozók mintegy 75 százaléka kapta meg mindkét Covid–19-védőoltást, szemben az amerikai lakosság hatvan százalékával.
A Szabad Európa bolgár szolgálatának nyilatkozó névtelen orvos minden bizonyíték nélkül azt állította, hogy „tilos a Covidban elhunyt emberek boncolása”, és hogy míg „más halálos vírusokat lehet diagnosztizálni (…) addig a Covid esetében ez nem lehetséges”.
A koronavírus-szkeptikusok gyakran azzal érvelnek, hogy azok a betegek, akiknek a halálát hivatalosan a Covid–19-nek tulajdonítják, valójában más okok miatt haltak meg.
Az ország általános átoltottsági aránya továbbra is 25 százalék alatt van – ez a legrosszabb az EU-ban, különösen akkor, ha összehasonlítjuk a hasonló méretű Portugáliával, ahol több mint kilencvenszázalékos az arány.
Az alacsony átoltottság különösen aggasztó a Covid–19-megbetegedések újbóli tömeges megugrása közepette. A kórházak túlzsúfoltak, a mintegy hétmilliós lakosságú Bulgária a világ harmadik legrosszabb halálozási statisztikáját produkálja. Eddig 25 ezren haltak meg Covid–19 miatt az országban.
A múlt hét végén fél tucat bolgár orvosi egyesület vezetője és egy betegcsoport találkozott Sztojcso Katsarov egészségügyi miniszterrel, hogy egységesen lépjenek fel a Covid–19-cel szemben.
Egy nappal a napi 310 halálos áldozatot jelentő rekord után maszkban és összekulcsolt kézzel felszólítottak minden bolgárt, hogy amint lehet, oltassa be magát.
„Mindannyian hatalmas fenyegetéssel nézünk szembe, közös fellépésre van szükség” – mondta Katszarov, akinek ügyvezető kormánya október 21-én zöldigazolványt vezetett be, hogy a legtöbb beltéri egységbe csak a teljesen beoltottak, a frissen teszteltek vagy a betegségből nemrég felépültek léphessenek be. Az egészségügyi ágazatban dolgozóknak is rendelkezniük kell a zöldigazolvánnyal.
Úgy tűnik, hogy a lakosság körében a nyári szabadságolásokat megelőző, majd a zöldigazolvány bevezetését kísérő rövid oltási hullámok gyorsan lecsengtek, és visszaesett az oltási hajlandóság.
„Bulgária kudarcot vallott az oltásokkal” – mondta Sztanimir Haszardzsiev, aki a bolgár Nemzeti Betegszervezet vezetője és az Európai Betegfórum (EPF) elnökségi tagja, a Katszarovval folytatott megbeszélésen.
Reményét fejezte ki, hogy az oltástól idegenkedő bolgárok megértik, hogy nincs összeesküvés, és hozzátette: „Az isten szerelmére, testvérek, oltassátok be magatokat!”
Az átlagemberek visszafogottan reagáltak a felhívásra, Katszarovnak és Haszardzsievnek talán a mellettük álló orvosok, ápolók, fogorvosok és más egészségügyi szakemberek képviselőihez kellett volna intézniük a kérést.
Alekszandr Naidenov fogorvos, aki biológiát tanít egy szófiai STEM-magániskolában, az egészségügyi ágazatban tapasztalható alacsony egészségügyi kultúrát okolja az alacsony átoltottsági arányért, valamint a hatóságokkal szembeni bizalmatlanságot és a vakcinavita körüli médiacirkuszt is említi.
Úgy véli továbbá, hogy a bolgár orvosok makacs ellenállása az olyan innovációkkal szemben, mint a Covid–19-vakcina, a keleti blokkban kialakult rossz örökségek közé tartozik, beleértve, hogy a helyiek nem követik a tudományos trendeket.
„A legtöbbjük nem oltásellenes, csak nem érti a vakcinákat” – mondta.
Naidenov az oltáspártiak hangadójává vált a közösségi médiában. Elmondta a Szabad Európának, hogy orvos kollégái között gyakran szembeszáll az vakcinaszkeptikusokkal úgy, hogy tudományos kutatásokra hivatkozik és linkeket küld nekik.
Elmondása szerint válaszaikban gyakran szerepel a „de én nem bízom az adatokban” érv valamilyen változata.
„Egyáltalán nem bíznak a hatóságokban, de nem csak a bolgár hatóságokban – mondta Naidenov. – Nem bíznak az Egészségügyi Világszervezetben, nem bíznak a CDC-ben (befolyásos amerikai járványügyi hivatal), az USA-ban, nem bíznak semmiben.”
A vakcina bulgáriai bevezetése során természetesen voltak bonyodalmak, többek között azért, mert kezdetben nem volt elég belőle. A népszerűtlen szófiai kormány lassan cselekedett, nem pártolta a keleti szérumokat, miközben a nyugati gyógyszergyárak túlígérték magukat, és nem tartották be a szavukat a szállítással kapcsolatban.
Sokak szerint a vakcinák lassú elterjedésének az is oka, hogy a lakosság nem ismerte fel a Covid–19 kockázatait és az oltás előnyeit – különösen az idős és alulképzett polgárok idegenkednek tőlük.
Bulgáriában már jóval az új koronavírus megjelenése előtt is jelentős volt a vakcinákkal kapcsolatos szkepticizmus, és számtalan összeesküvés-elmélet terjedt.
Az Európai Bizottság által 2018-ban közzétett, az oltások iránti bizalom állapotáról szóló jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az összes uniós ország közül a bolgárok „azok, akik valószínűleg a legkevésbé értenek egyet azzal, hogy az oltóanyagok biztonságosak”.
Ez arra utal, hogy erőteljes felvilágosító kampányra és megbízható orvosi tanácsadásra van szükség a lakossági félelmek leküzdéséhez, miután a részletes klinikai vizsgálatok és a hatósági jóváhagyás azt sugallta, hogy az új vakcinák biztonságosak és hatékonyak.
A bolgárok hamar megkedvelték az olyan neves egészségügyi szakembereket, mint dr. Atanasz Mangarov szófiai gyermekorvos és fertőzőbetegség-specialista, aki az oltásellenesek vezéralakjává vált.
Mangarovot széles körben idézik a bolgár médiában, és több millió követője van TikTokon, Instagramon és YouTube-on, ahol felemlegeti, hogy ő is megtagadta az oltás felvételét, és történeteket oszt meg az oltási kudarcokról és az oltási kötelezettségekkel szembeni ellenállásról.
Az orvos elutasítja az oltással járó védettséget, a fertőzésen keresztüli természetes immunitást pártolja, amely szerinte az egyetlen garancia az új koronavírus-változatokkal szemben.
Néhány európai állam, köztük Görögország, Magyarország és Franciaország már előírja az egészségügyi és otthoni ápolószemélyzet számára a védőoltást.
Néhány más ország, ahol már most is magas az oltási arány, például az Egyesült Királyság, utalt arra, hogy kötelezővé teszi az egészségügyi dolgozók oltását.
Sok más kormány azonban kerüli az ilyen intézkedéseket.
Az orvosok képviselője, Dimitrov ragaszkodik ahhoz, hogy nagyon-nagyon kevés kétkedő van a Covid–19-vakcinát ellenző szakemberek között. Szerinte alapvetően téves az az elképzelés, hogy a háziorvosok „valahogy szabotálják az oltási kampányt”.
„Az egész helyzetet az teszi még rosszabbá, hogy azok az orvosok, akik kételkednek, hangosabbak, és úgy tűnik, hogy az ő hangjuk jobban visszhangzik a médiában, így a polgárok körében is” – mondta Dimitrov.
Egyetértett a kritikusokkal, akik a bolgár oltási kampány késői kezdetére és lassú ütemére hivatkoznak. Dimitrov azzal érvel, hogy az egészségügyi dolgozók körében tapasztalható látszólag alacsony oltási arány annak köszönhető, hogy sokan fertőződtek meg közülük.
„Ha leszámítjuk az oltásellenesek kis százalékát – talán nem is oltásellenesek, hanem oltáskételkedők –, akkor tény, hogy az egészségügyi dolgozók hatalmas százaléka szenvedett a Covidtól, néha többször is – mondta. – Ők tehát abba a kategóriába tartoznak, akiket nem kell beoltani, mert vannak antitestjeik.”
November 5-én a hivatalos statisztikák szerint a bolgár orvosok körében 4424, az ápolók körében 5409, a mentősök között 3149, az egyéb egészségügyi személyzet körében pedig 3180 megerősített Covid–19-esetet mutattak ki az összesen 16 162-ből.
Így több tízezer orvossal, ápolóval, egyéb egészségügyi szakemberrel és gondozóval nem számoltak el – ami potenciális problémát jelenthet, mivel a hatóságok megkövetelik a zöldkártyát az egészségügyben.
A Bolgár Orvosi Kamara a regisztrált orvosok számát az országban közel 33 000-re teszi, és azt állítja, hogy július végére az ország orvosainak és egészségügyi dolgozóinak több mint a fele megkapta mindkét vakcinaadagot.
Bulgáriában három nagy Covid–19-járvány sújtotta az öregedő lakosságot, és túlterhelte az amúgy is recsegő-ropogó egészségügyi rendszert – október végén közel napi ötezer új fertőzést regisztráltak.
Az adatok szerint a bolgárok az EU egyik legmagasabb fertőzési és halálozási rátájával rendelkeztek az elmúlt hónapban, miközben Európa ismét Covid–19-epicentrummá válik.
A világjárvány kezdete óta Oroszország és az Egyesült Államok után Bulgáriában csökkent a legjobban a várható átlagéletkor.
A bolgár férfiak átlagosan közel két évvel, a nők pedig 1,37 évvel korábban halnak meg – derült ki a Brit Orvosi Kamara BMJ című folyóiratában november 5-én megjelent tanulmányból.
