Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Civil autókonvojt ért orosz rakétatámadás Ukrajnában, kéttucatnyi halott

Mentés a rakétatalálat helyszínén, Zaporizzsja közelében 2022. szeptember 30-án
Mentés a rakétatalálat helyszínén, Zaporizzsja közelében 2022. szeptember 30-án

Legkevesebb huszonhárom ember meghalt, huszonnyolc pedig megsebesült a déli Zaporizzsja város közelében végrehajtott csapásban a régió kormányzójának tájékoztatása szerint.

„Eddig huszonhárom halott és huszonnyolc sebesült. Mind civilek” – írta Olekszandr Sztaruh pénteken Telegramon, bejegyzéséhez fényképeket is feltöltve kiégett autókról és az úton heverő holttestekről.

Mint közölte, a konvoj az orosz ellenőrzés alatt lévő területek felé tartott, hogy felvegyék ott rekedt rokonaikat, és biztonságba szállítsák őket.

A nemrég rendezett álreferendumok nyomán négy ukrajnai régió annektálására készülő Oroszország nem ismerte el a rakétatámadást.

Ünnepélyes elcsatolás

Vlagyimir Putyin orosz elnök a tervek szerint péntek délután ünnepélyesen aláírja a megállapodást a részlegesen elfoglalt Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja Oroszországhoz csatolásáról.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arról számolt be, hogy a ceremónián a négy régió újonnan kinevezett oroszbarát vezetői is részt vesznek. A Vörös téren ezt követően popkoncertet tartanak, óriáskivetítőket állítottak fel a helyszínen, valamint plakátok hirdetik, hogy „Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon – Oroszország!”

Putyin péntek reggel rendeletben ismerte el Herszon és Zaporizzsja függetlenségét, ahogy korábban, az invázió megindítását megelőző napokban tette Donyeck és Luhanszk esetében.

A négy ukrajnai megye kulcsfontosságú a szárazföldi folyosó megteremtéséhez Oroszország és a még 2014-ben törvénytelenül bekebelezett, nemzetközi jogilag ugyancsak Ukrajnához tartozó Krím félsziget között.

A szóban forgó öt régió együttesen Ukrajna területének mintegy húsz százalékát teszi ki.

Folyik az úgynevezett népszavazás a megszállt ukrán területeken

Egy férfi leadja szavazatát a referendumon egy mariupoli szavazóhelyiségben 2022. szeptember 27-én. „Hazatérünk” – hirdeti a plakát
1/8 Egy férfi leadja szavazatát a referendumon egy mariupoli szavazóhelyiségben 2022. szeptember 27-én. „Hazatérünk” – hirdeti a plakát
A részben Oroszország által ellenőrzött ukrán területeken a megszállók által kinevezett kormányzat szeptember 23-tól úgynevezett népszavazást tart az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Az egyik választási bizottság tagjai a voksolókat várják az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság egyik szavazóhelyiségben
2/8 Az egyik választási bizottság tagjai a voksolókat várják az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság egyik szavazóhelyiségben
A részben Oroszország által ellenőrzött ukrán területeken a megszállók által kinevezett kormányzat szeptember 23-tól úgynevezett népszavazást tart az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Emberek állnak sorban a szavazólapokért
3/8 Emberek állnak sorban a szavazólapokért
A részben Oroszország által ellenőrzött ukrán területeken a megszállók által kinevezett kormányzat szeptember 23-tól úgynevezett népszavazást tart az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság katonája leadja szavazatát
4/8 Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság katonája leadja szavazatát
A részben Oroszország által ellenőrzött ukrán területeken a megszállók által kinevezett kormányzat szeptember 23-tól úgynevezett népszavazást tart az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Konsztantyin Ivascsenko, az Azovmas gyár korábbi vezérigazgatója és Mariupol oroszok által kinevezett polgármestere meglátogat egy szavazóhelyiséget. Mögötte állig felfegyverzett katona
5/8 Konsztantyin Ivascsenko, az Azovmas gyár korábbi vezérigazgatója és Mariupol oroszok által kinevezett polgármestere meglátogat egy szavazóhelyiséget. Mögötte állig felfegyverzett katona
A részben Oroszország által ellenőrzött ukrán területeken a megszállók által kinevezett kormányzat szeptember 23-tól úgynevezett népszavazást tart az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Egy másik donyecki egyenruhás a szavazás pillanatában
6/8 Egy másik donyecki egyenruhás a szavazás pillanatában
A részben Oroszország által ellenőrzött ukrán területeken a megszállók által kinevezett kormányzat szeptember 23-tól úgynevezett népszavazást tart az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Egy választópolgár kitölti a dokumentumokat, hogy részt vehessen a népszavazáson
7/8 Egy választópolgár kitölti a dokumentumokat, hogy részt vehessen a népszavazáson
A részben Oroszország által ellenőrzött ukrán területeken a megszállók által kinevezett kormányzat szeptember 23-tól úgynevezett népszavazást tart az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Egy idős hölgy dobja be szavazólapját
8/8 Egy idős hölgy dobja be szavazólapját
A részben Oroszország által ellenőrzött ukrán területeken a megszállók által kinevezett kormányzat szeptember 23-tól úgynevezett népszavazást tart az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Previous slide
Next slide

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök határozott válaszlépéseket helyezett kilátásba, és rendkívüli ülésre hívta össze az ország biztonsági és védelmi vezetőit.

Joe Biden amerikai elnök leszögezte, hogy Washington soha nem fogja elismerni az ukrajnai területeket Oroszország részeként, külügyminisztere, Antony Blinken pedig kijelentette, hogy a törvénytelen és illegitim „népszavazásokkal” csupán a területszerzési szándékokat szeretnék leplezni, eredményük nem tükrözi az emberek akaratát.

Az orosz erők részleges uralma alatt álló négy régióban rendezett álreferendumok az elcsatolás 93–99 százalékos támogatottságát mutatták a hivatalos tájékoztatás szerint. Az eredményeket Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek.

A történtekre tekintettel az Egyesült Államokhoz hasonlóan az Európai Unió is újabb szankciókat tervez Oroszországgal szemben, de még Recep Tayyip Erdoğan török elnök is a feszültség csillapítására szólította fel Moszkvát.

Az ENSZ szerdán élesen elítélte Oroszország terveit. António Guterres főtitkár rámutatott, hogy az annektálás „veszélyes eszkalációt” jelentene, ami még inkább ellehetetlenítené a békekötést, így elnyújtaná a negatív világgazdasági hatásokat, különösen a fejlődő országokban. Majd hozzátette, hogy az elcsatolásról szóló döntésnek semmilyen jogalapja nem lenne.

Készült az AP, az AFP és a Reuters tudósításának felhasználásával.
This item is part of
XS
SM
MD
LG