Antony Blinken amerikai külügyminiszter újra hangsúlyozta a „palesztin államhoz vezető út” szükségességét a Világgazdasági Fórum éves találkozóján szerdán a svájci Davosban. Azt mondta, hogy Izrael „nem érheti el a valódi biztonságot ennek hiányában”.
Ha Izraelnek sikerül elfogadtatnia magát a Közel-Keleten – mondta Blinken –, akkor a térség összefoghat, hogy elszigetelje Iránt, amelyet „biztonsági szempontból a legnagyobb aggodalomnak” nevezett, illetve Teherán proxyerőit, köztük a jemeni húti lázadókat, akik kereskedelmi hajókat támadtak meg a Vörös-tengeren.
„A gond az, hogy eljussunk odáig, és ez természetesen nagyon nehéz, kihívásokkal teli döntéseket igényel. Olyan gondolkodásmódra van hozzá szükség, amely nyitott erre a perspektívára” – mondta Blinken.
Szerinte most más az arab és muszlim világ vezetőinek gondolkodásmódja Izrael integrálásával kapcsolatban, és úgy érzi, hogy „ez most nagyon sürgős”, mert „sokrétű emberi tragédiák kellős közepén vagyunk jelenleg a Közel-Keleten – az izraeliek és a palesztinok egyaránt”.
Ehhez kapcsolódva: Izraeli tankok újra Gáza északi részét támadták, ahonnan korábban kivonultak
Megjegyzéseivel egy időben kulcsfontosságú iráni tisztviselők tűntek fel a folyosókon a hóborította Alpokban zajló csillogó eseménynek helyet adó Davosban: Hosszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter szerdán délután leül egy négyszemközti beszélgetésre Fareed Zakariával a CNN-től.
Egy nappal korábban Szaúd-Arábia külügyminisztere, Faiszal bin Farhan herceg azt mondta egy davosi panelbeszélgetésen: országa egyetért azzal, hogy „a regionális békéhez az izraeli béke is hozzátartozik”, és arra a kérdésre, hogy Szaúd-Arábia elismerné-e Izraelt egy nagyobb politikai keretmegegyezés részeként, azt válaszolta, hogy természetesen.
„De ez csak a palesztinok békéjén, egy palesztin államon keresztül történhet meg” – mondta.
Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök egy olyan jobboldali kormányt vezet, amely ellenzi a palesztin államiságot. Maga Netanjáhú nemrégiben azt mondta, hogy az évek során elkövetett tettei akadályozták egy ilyen állam megalakulását.
Blinken szerint az izraelieknek dönteniük kell a vezetőikről és az ország irányvonaláról. Azt mondta, rajtuk múlik, hogy az ország „meg tudja-e ragadni a lehetőséget, amelyről hisszük, hogy ott van”, és ezt olyan „inflexiós pontnak” nevezte a Közel-Kelet számára, amely kemény döntéseket igényel.
Miután Blinken hétfőn találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és másokkal, arról kérdezték a The New York Times rovatvezetőjével, Tom Friedmannel folytatott beszélgetés során, hogy fontosabbak-e a zsidó életek a palesztinokénál. Azt válaszolta: „Nem, és pont.”
„Amit látunk minden egyes nap Gázában, az megrázó, az ártatlan férfiak, nők és gyerekek szenvedése összetöri a szívem” – mondta.
A trauma enyhítése érdekében az Egyesült Államok arra törekszik, hogy a palesztinok több humanitárius segítséget kapjanak, „jobban megvédjék őket, és minimalizálják a polgári áldozatok számát”. Igyekszik hatni Izraelre, megértetni: az ő felelőssége, hogy ez az út minden lépésénél így legyen – mondta Blinken.
Dél-Afrika hivatalosan is azzal vádolta meg Izraelt, hogy népirtást követett el a palesztinok ellen, és arra kérte az ENSZ legfelsőbb bíróságát, hogy rendelje el az izraeli katonai műveletek azonnali leállítását Gázában.
Izrael válaszul népe törvényes megvédésének nevezte a gázai háborút, és azt mondta, hogy a Hamász fegyveresei azok, akik népirtásban bűnösek.
Izrael azután kezdett háborút a Hamász ellen Gázában, hogy a fegyveres csoport támadássorozatot indított ellene október 7-én, mintegy 1200 embert, főként civileket ölt meg, és körülbelül 250-et túszul ejtett. A bombázásokban és a heves harcokban azóta 24.285 palesztin halt meg – állítja a gázai egészségügyi minisztérium.
