Két hivatalban töltött hónap után véget értek Olaf Scholz német kancellár mézeshetei. Bírálói azzal vádolják, hogy "láthatatlan" az ukrajnai válsággal és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.
A #woistscholz ("Hol van Scholz?") hashtag pörög a Twitteren, és többen úgy vélik, hogy a híresen hallgatag politikusnak most már meg kell szólalnia.
Scholz december 8-án tette le a kancellári esküt, miután szociáldemokratáit (SPD) szenzációs választási győzelemre vezette, és ezzel 16 év után kivette a hatalmat Angela Merkel konzervatívjainak kezéből.
A Forsa eheti felmérése azonban azt mutatja, hogy a választások óta először az SPD a Merkel-féle CDU-CSU mögött áll – 23 százalékon, szemben a fő ellenzéki erő, a konzervatív blokk 27 százalékával.
Scholz, aki a kampányban tanúsított higgadt viselkedésével és végsőkig lelkiismeretes hozzáállásával nyerte meg dicsérői szerint a szeptember 26-i választásokat, maga is veszített népszerűségéből.
A ZDF közszolgálati műsorszolgáltató Németország legnépszerűbb politikusairól készített minapi felmérésében Scholz lemaradt a politikától visszavonult Merkel és Karl Lauterbach egészségügyi miniszter mögött.
Scholzomat
Scholz, aki hétfőn Washingtonba repül, hogy találkozzon Joe Biden amerikai elnökkel, régóta ismert visszafogott stílusáról.
Egyszer "Scholzomat"-ként említették száraz, robotszerű beszédei miatt.
Merkel aligha média-jelenlétéről vagy felkavaró beszédeiről volt ismert, de Scholz "úgy tűnik, túl akarja szárnyalni őt az eltűnés művészetében" - írja a Der Spiegel hetilap, amely azzal vádolja, hogy "szinte láthatatlan, hallhatatlan".
"A kancellár beszédmódja és kommunikációja alkalmatlannak tűnik" - mondta Ursula Münch politológus az AFP-nek.
"Nagyon keveset lehet hallani és látni, és amikor megszólal, gyakran rébuszokban beszél, nem olyan világosan és határozottan, ahogyan azt a jelenlegi médiavilág megköveteli" - mondta.
Jóllehet Scholz rendszeresen megköszöni az újságírók kérdéseit a sajtótájékoztatókon, gyakran kerüli a kérdések közvetlen megválaszolását.
Münch szerint a kancellár "professzionális és komoly" benyomást próbál kelteni egy olyan médiakörnyezetben, "ahol mindenki beszél és mindent kommentál."
De ha túl lassan vagy egyáltalán nem születnek konkrét eredmények, veszélybe kerülhet a "meg-tudom-tenni"-imázs – melyet a választási kampány során olyan ügyesen használtak ki.
„Ha azt mondjuk az embereknek, hogy „támaszkodhatsz rám, tapasztalt vagyok, és tudom, hogy mit csinálok”, az egyszerűen nem elég járvány vagy nemzetközi válság esetén” – mondta Hajo Funke politológus az AFP-nek.
Scholz kommunikációs stílusa "sok teret hagy a fejlődésnek" - véli.
Kommunikációs katasztrófa
Németország január végéig mindössze a lakosság 75,8 százalékát oltatta be a koronavírus ellen, ami elmarad a Scholz-kormány által kitűzött 80 százalékos céltól.
A kötelező védőoltást, amit Scholz először tavaly javasolt a februári vagy márciusi bevezetés érdekében, még mindig nem szavazták meg a parlamentben, és egyre távolabbinak tűnik a lehetőség.
Közben a Covid-19 megbetegedések száma napi 100 000 eset fölé emelkedett, a PCR-tesztek hiánya pedig fokozza a bajt.
Európa legnagyobb gazdaságát az ukrajnai válságban betöltött szerepe miatt is bírálat érte, egyesek úgy érzik, Berlin túlságosan lágy Moszkvával szemben.
Ellentétben Emmanuel Macron francia elnökkel, aki többször beszélt telefonon Vlagyimir Putyinnal, és a brit Boris Johnsonnal, aki kedden Kijevbe utazott, Scholz zavaros kijelentésekkel és ingadozó álláspontokkal zavarta össze válaszait.
Németországot azért is bírálták, mert megtagadta, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának, bár azt javasolta, hogy küldjenek 5000 páncélsisakot helyette – Münch szerint ez "a kommunikáció szempontjából katasztrófa" volt.
Egyes szociáldemokraták, köztük Gerhard Schröder volt kancellár oroszbarát hozzáállása sem segít a helyzeten.
