Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Döntsön a nép! Vagy a közvélemény-kutatások?


Szállítják a választási urnákat 1958-ban

A Dobrev–Karácsony–Márki-Zay-kérdésben egymásnak feszülő ellenzéki tábor egyik fő érve a statisztika. Egyrészt az előválasztás első körének eredményeiből levont következtetések, másrészt a közvélemény-kutatások. Valóban lehet ezekre támaszkodni?

A politikai közvélemény-kutatásoknak választási kampányok idején a választást befolyásoló hatásáról már sokat írtak. Nemcsak politikusi döntéseket, hanem választó preferenciákat, szavazói döntéseket is képes megváltoztatni egy-egy megfelelő időben nyilvánosságra hozott kutatás eredménye, amelyek már ráadásul a média szűrőfunkciója nélkül, a Facebookon fejtik ki tömeges hatásukat. A politika egyrészt kiszolgáltatott nekik, másrészt maga rendeli őket, és spinneli, befolyásolja velük a közvéleményt.

Mi is, laptársaink is megírták, hogy nem borult kékbe az ország, cseppet sem egyértelmű, hogy a DK valóban tarolt-e az előválasztáson, ahogy ez az első reakciókban megmutatkozott. De ugyanígy látszanak a korlátai az előválasztási közvélemény-kutatásoknak, a jelöltek népszerűségét mérő felméréseknek is.

Csütörtök este a Partizán élő műsorában Márki-Zay Péter, az előválasztás egyik nyertese volt az egyik vendég. Volt egy mondata arról, hogy valaki már méreti is az ellenzéki választók preferenciáit Karácsony Gergely és közte. Hozzátette: „Ha Karácsony Gergely fizet egy kutatást, azt ki lehet dobni abban a pillanatban. Tendenciózus fizetett kutatások nem lehetnek iránymutatók.” „Nem is fogadom el majd az eredményét” – tette hozzá.

Aztán a két fél péntek délután bejelentette, hogy mindenképp tandemben mint későbbi miniszterelnök és helyettese indulnak Dobrev Klára ellen a második fordulóban. Hogy melyik pozíciót melyikük tölti majd be (ígéretként persze), azt egy alapos felmérés nyomán döntenék el.

Hétfő reggeli interjúnkban M.-Z. P. el is árulta, hogy a Závecz Research lesz ez a kutatócég. (Ezt előző nap Závecz Tibor sem cáfolta nekünk.) Az eredmények hitelesítésére lesz kontrollkutatás is.

Még pénteken (amikor nem tudtuk, hogy a két jelölt a közös fellépés mellett dönt hétvégén, azt pláne nem, hogy azt a Závecz méri) megkerestük Závecz Tibort. Arra voltunk kíváncsiak, van-e olyan kutatás, amely azt vizsgálta, hogy az egyes pártok, jelölőszervezetek törzsszavazói melyik jelölt visszalépését preferálják. „Ezt most kéne mérni, mert új helyzet van. Most, az eredmény fényében van relevanciája, hogyan viselkednek a választók” – mondta.

Bonyolítja a helyzetet – folytatta Závecz Tibor –, hogy nem tudjuk, hányan mennek el a második fordulóra, és kik. „Az is kérdés, hogy ha Márki-Zay visszalépne és felszólítaná a híveit, hogy szavazzanak Karácsonyra, azt milyen arányban vennék figyelembe.”

Ki nyeri a közvélemény-kutatásokat?

Márki-Zay csütörtöki szkeptikus megjegyzése visszhangtalan maradt. Vasárnap délután a Publicus Intézet már nyilvánosságra is hozta friss kutatása eredményét (nyilvánvalóan erre utalt a műsorban Márki-Zay).

Közleményük szerint a felmérést 3500, az előválasztáson részt vevő szavazó telefonos megkérdezésével végezték. Fő megállapításuk az volt, hogy ha Karácsony Gergely lépne vissza Márki-Zay javára, és a két kiesett jelölt az ő támogatására kérné korábbi szavazóit, akkor Dobrev Klára győzne. Méghozzá elsöprő, 49–36 százalékos arányban.

Ha viszont Márki-Zay lépne vissza, és Karácsony Gergely támogatására kérné a szavazóit, akkor a megkérdezettek 44 százaléka szavazna a Párbeszéd–MSZP–LMP jelöltjére, 42,3 százalék pedig Dobrevre.

Sőt feltették a legfrissebb fejleményre, a tandemben indulásra vonatkozó kérdést is. E szerint ha a második fordulóban közös kampányt folytatnak úgy, hogy Karácsony Gergely lenne a miniszterelnök és Márki-Zay Péter a helyettese, a válaszadók 48,8 százaléka szavazna a szövetségükre, 40,3 százaléka pedig Dobrev Klárára. Vagyis ez a forgatókönyv még nagyobb esély a sikerre.

Megkerestük a Publicus vezetőjét. Pulai András kérdésünket, hogy hogyan tudták mérni azt, amit akkor még be sem jelentettek (a tandemben indulást), így kommentálta: „Nem voltunk teljesen felkészületlenek ebben a kérdésben.” Mint mondta, csak péntek délután négykor indult az adatfelvétel, amelynek negyede ment le pénteken, háromnegyede szombaton.

Csakhogy hozzánk már péntek délelőtt jutott el olyan információ a kutatásban megkérdezettektől, hogy a kérdezőbiztos csak M.-Z. P. esetleges visszalépésére kérdezett rá, olyan lehetősége nem volt, hogy Karácsony visszalépéséről is elmondja a véleményét.

Megkérdeztük Pulai Andrást, miért csak az egyik szcenárióra kérdeztek rá. Mindkettőre rákérdeztek, közölte, csak nem ugyanabban a mintában. „Két kérdőívet futtattunk párhuzamosan, ugyanattól az embertől nem kérdeztük meg mindkettőt, bár volt néhány olyan kérdés is.” Kérdésünkre, hogy szakmailag mi indokolta ezt, a Publicus vezetője arra hivatkozott, hogy a két külön minta dacára az egész így is gyorsabb volt: „Az idő most nagyon számított, nagyobb arányban válaszolnak az emberek, ha rövid a kérdőív.”

Adatkezelés

Köztudomású, hogy a nemzeti konzultációk, petíciók stb. egyik fő célja a szervezőkkel szimpatizáló adatbázisok építése, frissítése. Ilyen adatbázisok nélkül már nem lehet választást nyerni.

Az már vitatható, ahogy a Fidesz az állam által gyűjtött adatokat gyűjti – esetleg kezeli is. Az oltásregisztrációs hivatalos oldal például elsőként a Rogán Antal-féle propagandaminisztériumot adta meg adatkezelőként – még ha ezen opció beikszelése nélkül is lehetett regisztrálni.

Az ellenzéki előválasztást szervezők nem rejtették el adatgyűjtési szándékukat. Az előválasztás hivatalos honlapján az adatkezelési tájékoztató az adatkezelés egyik céljaként ezt szerepelteti: „Kapcsolattartás a szavazatot leadó választópolgárral az országgyűlési választásig”. Vagyis az előválasztó, amikor megadta elérhetőségeit, tudta ezt.

Emellett még három adatkezelési célt sorol fel a tájékoztató:

  • az előválasztási szavazáson való részvételhez szükséges azonosítás lebonyolítása;
  • az adott választókerületben történő szavazási jogosultság ellenőrzése;
  • a 18 év alatti szavazók esetében a szülői hozzájárulás megadása az előválasztáson való részvételhez szükséges adatok felhasználásához.

A Publicus közleménye azt írja, hogy 3.500, az „előválasztáson részt vevő szavazó megkérdezésével” dolgoztak. Ez nagyon nagy minta, amit ráadásul már az előválasztási eredményhirdetés másnapján elkezdtek lekérdezni. Ez, szakmai forrásaink szerint, készen kapott telefonszámok nélkül nem lehetséges.

Az adatkezelési tájékoztatóban viszont ez szerepel: „A személyes adatok a közös adatkezelést megvalósító hat párton és az adatfeldolgozóikon kívül más személyeknek nem kerülnek továbbításra.”

Cikkünk megjelenése után Pulai Andras közölte lapunkkal, hogy semmilyen adatkezelési probléma nem volt, a 3.500-as listát a Publicus nem egy adatkezelőtől kapta.

Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban?
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
XS
SM
MD
LG