Miközben a Silicon Valley Bank csődje miatt bedőlt svájci Credit Suisse megmentésének ára hárommilliárd svájci frank (körülbelül ezermilliárd forint) és várhatóan több tízezer munkahely megszűnése lesz, az uniós bankszektor elégedetten könyveli el, hogy kisebb megingásoktól eltekintve működnek az elmúlt években beépített szabályzók. A betétesek nagyobb biztonságban vannak Európában, mint korábban, köszönhetően a néha túlzónak is tűnő előírásoknak. Igaz, az uniós szintű betétbiztosítási rendszer még mindig hiányzik.
„Ami Svájcban és Kaliforniában történt, az nem történhet meg az EU-ban” – ez az első számú üzenet, amelyet uniós politikusok és tisztviselők fogalmaztak meg a Silicon Valley Bank (SVB) csődje, majd annak hatására a Credit Suisse mélyrepülése kapcsán. Valamennyien azzal érveltek, hogy az uniós banki alapok továbbra is egészségesek maradtak, és hangsúlyozták, hogy az elmúlt másfél évtizedben olyan változások történtek az európai bankrendszerben, amelyeket éppen az ilyen sokkhatások elkerülésére terveztek. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke hétfőn azt mondta az Európai Parlamentben a Gazdasági és Monetáris Bizottság tagjainak, hogy „az EU bankszektora továbbra is erős az összesített, a tőke- és a likviditásellátottság tekintetében. A likviditási mutatók átlagosan egyértelműen a minimumkövetelmények felett vannak.” Hozzátette, hogy az Európai Központi Bank „kész reagálni, ha szükséges, hogy megőrizze az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást az euróövezetben”.
Stresszteszt és bizalom
A Silicon Valley Bank bedőlése az Egyesült Államok történetének második legnagyobb bankcsődje volt. A 2008-as, az egész világot megrázó pénzügyi csődhullámot követően az EU-ban egy olyan rendszer kiépítésébe fogtak, amelynek számos építőeleme már a helyén van, és most, az éles bevetés során ki is fejtették a hatásukat. Ugyanakkor a felépítmény még nincs készen, a tagállamoknak van feladatuk a további biztosítékok kiépítésében. Szintén az Európai Parlament szakbizottságának vendége volt Andrea Enria, az EKB felügyelőbizottságának elnöke és José Manuel Campa, az Európai Bankfelügyelet elnöke. Mindketten úgy értékeltek, hogy sikerült az EU-n belül a rendszerkockázatot jelentősen csökkenteni, ennek eredményeként ma már kizártnak látják, hogy az SVB-hez hasonló csőd előforduljon.
Andrea Enria a különbségek érzékeltetése során többek között arról beszélt, hogy az európai bankok ügyfélköre sokkal diverzifikáltabb, mint az amerikaiaké, a kintlevőségek kevésbé koncentráltak, eltérők az üzleti modellek és szigorúbbak a tőkekövetelmények. Utóbbi körülmény csökkenti a hirtelen kockázatok esélyét. „Az egész szabályozói keret átalakítása a globális válság után az Európai Unióban azt eredményezte, hogy szigorú nemzetközi szabályok vonatkoznak a bankokra” – foglalta össze az EKB felügyelőbizottsági elnöke. Hozzátette: mára olyan eszközök állnak rendelkezésre, amelyekkel elérhető, hogy a nem teljesített hitelek esetén a legkitettebb bankokat meg lehet menteni. Az uniós hatóságok arra kérték a bankokat, hogy kalibrálják újra eszköz- és kintlevőség-kezelési modelljüket arra az esetre, ha a betétesek hirtelen kivennék a pénzüket. José Manuel Campa ezt úgy érzékeltette, hogy a stresszteszt keretében arra kell a bankoknak felkészülniük, mi történik akkor, ha a céges betéteknek a hetven, a lakossági betéteknek pedig az ötven százalékát nagyon rövid időn belül ki akarnák venni. Ez a modell a gyakorlatban nagyon nehezen elképzelhető, vagyis ha mindezeknek megfelelnek a bankok, akkor nagy baj már nem lehet.
Ehhez kapcsolódóan: Szerződésben vállalta a Makronóm Intézet, hogy a kormányt képviseli a nyilvánosságban
Az előbbiekkel összefüggésben mindkét szakember döntő fontosságúnak nevezte, hogy a bizalom maradjon töretlen az európai banki szabályozással szemben. Ez különösen jelentős akkor, amikor – ezt láthattuk az amerikai példákon – egy-egy negatív hír rekordgyorsasággal elterjedhet, elsősorban a közösségi médiának köszönhetően. Ehhez hasonlóan ma már sokkal egyszerűbb a betétek kivételéről döntést hozni és véghez is vinni azt, vagyis a gyorsan terjedő hírre gyorsan reagálnak az ügyfelek is. Ez változatlanul olyan kihívás, amellyel tisztában kell lenni Európában is, hiába szigorúbbak a bankokkal szemben támasztott követelmények – jelezték a szakértők. Ezért nevezték nagyon fontosnak a bizalom fenntartását a szabályozási keret iránt, kiemelten az új szereplők esetében.
Andrea Enria felvetett még egy fontos szempontot: vajon hogyan lehet megvédeni a rendszert az inkompetens menedzserektől? Erre egyelőre nincs kielégítő válasz, mindenesetre a bankfelügyelet egy olyan rendszer kialakításán dolgozik, amely biztosíthatná a megfelelő irányítást. Ebben az évben a felügyelet értékelni fogja az igazgatóságtanácsok eredményességét abból a szempontból, hogy mennyire tudnak ellensúlyt jelenteni a menedzserekkel szemben.
A hiányzó láncszem
A cikk elején említettük, hogy korántsem teljes a rendszer, mert a tagállamok még mindig nem állapodtak meg az egész közösségre kiterjedő Európai Betétbiztosítási Alapról. Ennek szintén az a célja, hogy a bankokat ellenállóbbá tegye a jövőbeli válságokkal szemben, és garantálja a bankbetéteket uniószerte. Jelenleg ugyanis minden egyes új válsággal minden ország kormányának egyénileg kell megbirkóznia.
Az európai betétbiztosítási rendszer lehetővé tenné a betétesek védelmét, bárhol is tartózkodnak, a forrásösszevonás pedig anélkül könnyítené meg az olyan nagy megrázkódtatások és rendszerszintű pénzügyi válságok kezelését, amelyek meghaladnák az egyes országok teherbíró képességét, hogy erre közpénzt kelljen felhasználni. Egy ilyen rendszer ráadásul gyengítené a bankok és az illetékes kormányzatok közötti kapcsolatot, mivel a bankok válság idején kevésbé lennének a közpénzre utalva. Az Európai Bizottság javaslata szerint egy európai szintű rendszert szakaszosan érdemes bevezetni. A bankoknak több évig tartana egy olyan biztosítási alap felépítése, amelynek célnagysága a fedezett betétállomány 0,8 százalékának felelne meg. Kutatások alapján egy ekkora összegű alap elegendő lenne még a 2008-asnál nagyobb pénzügyi világválság alatt szükséges kifizetések fedezetére is. Az aktuális javaslatok szerint a bankok aszerint fizetnének be az alapba, hogy mekkora kockázatot vállalnak a bankunió más bankjaival összehasonlítva, nem pedig ugyanannak a tagállamnak a többi bankjához viszonyítva.
Mindezzel csak egyetlen komoly probléma van: az európai betétbiztosítási rendszerre vonatkozó európai bizottsági javaslatot 2015 novemberében terjesztették elő. Telt-múlt az idő, majd 2020 decemberében a három uniós intézmény megállapodott a 2021-re vonatkozó jogalkotási prioritásokról, amely tartalmazta többek között az európai betétbiztosítási rendszert is. Ezt a döntést azonban 2022-ben visszavonták.
