Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Egy beteljesült álom: ismét sorok vannak a repülőtéren


A kettes számú belga repülőtéren, Charleroi-ban már a terminálra belépésnél sorba kell állni.

Éledezik a kontinens, éledezik Belgium is a hosszú téli álom után. A belgák is kihajtogatták a térképet, elővették a fürdőruhákat és mennének már valahova – csakúgy, mint mások. A belga légitársaság pilótái különórákat vettek, miközben a középkorúaktól felfelé tízből 8-9 belgát már beoltottak koronavírus ellen. Ez a nyár még nem lesz a régi, de nyomokban már emlékeztetni fog rá.

Július első hétvégéje volt a nagy nyitás napja a turizmusban. Belgiumban is, természetesen. A sajtó szinte örvendezve számolt be arról, hogy a Brüsszelhez tartozó zaventemi repülőtéren sorok vannak. Értik, emberek? Sorok! Várakozás! A belga légitársaságot a lezárások alatt meg kellett párszor mentenie az államnak, de most majd törleszthetik az adósságot.

Azért még nem minden olyan, mint régen. Mint mondjuk egy, de inkább két éve. Ez a repülőtér egy forgalmasabb nyári napon 50 ezer induló és 45 ezer érkező utassal számol. Most július első napján húszezer induló utasnak szóltak a fanfárok, akik 160 járatot töltöttek meg. A leállás nagyságát jól szemléltetni, hogy a Brussels Airlines a tavaszi hónapokban képzéseket szervezett a pilótáknak, hogy ne szokjanak el teljesen a repüléstől. Valószínűleg az utasok is így vannak ezzel, nekik is vissza kell találniuk a normális nyaralótempóhoz. Ami persze még mindig nem olyan, mint régen, a célpontok elsősorban európaiak, a tengerentúli, vagy afrikai, ázsiai utak még mindig rejtenek kockázatot.

Újrakezdő autóvezetők

De ne essünk túlzásokba, nem csak repülésből áll az utazás, sőt. A jelek szerint a repülés iránti bizalom nem állt teljesen helyre, ami betudható a kevesebb járatnak, vagy a fertőzés még mindig meglévő kockázatának, esetleg az oltási hiányának (erről egy kicsit később). A flamand autós szövetség ugyanis arra figyelmeztetett, hogy tíz nyaralni készülő flamandból hét autóval fog nekivágni. Ezek közül több mint 20 százalék életében először dönt úgy, hogy az autót választja a nyári kaland eszközének, és az útnak indulók fele nem ellenőrzi a saját autójának a megbízhatóságát.

Az autópályákon torlódásra lehet számítani a nyáron, olyanok is autóval mennek nyaralni, akik ilyet még sosem csináltak.
Az autópályákon torlódásra lehet számítani a nyáron, olyanok is autóval mennek nyaralni, akik ilyet még sosem csináltak.

Ugyanekkor azok aránya, akik több mint 500 kilométeres utazást terveznek. Mindezek miatt arra figyelmeztetnek a szakemberek, hogy zsúfoltság várható az utakon, amelyeket elakadt, elromlott autók és utasaik szegélyeznek majd. Vagyis számolni kell a várakozásokra és egyéb úti kellemetlenségekre. Az is kiderült, hogy a nyaralók egyharmada nem hagyja el autójával az országot, 25 százalékuk Franciaország, 13 százalék Spanyolország és 11 százalék Hollandia felé tart majd. Nyolc százaléknyi autós pedig Németország és Olaszország felé veszi az irányt.

Tavaszi tapasztalatok

A belgák nagyon szeretnek utazni és mivel pénzük is van hozzá, utaznak is. Évi több nyaralás, telelés, síelés, hosszú hétvége egyáltalán nem szokatlan egy átlag belga számára sem. És mivel beszélnek angolul és franciául is, igazából nem kell válogatniuk az úti célok közül, ezzel a két nyelvvel a világ nagy részén jól elboldogulnak. Itt azonban meg kell állnunk egy pillanatra, mert éppen az utazási kedv lett az ország veszte tavaly márciusban.

A koronavírus-járvány első hulláma során lakosságarányosan Belgium volt az az európai ország, ahol az egyik legtöbb áldozatot követelte a betegség. Ennek egyik, de nagyon fontos összetevője az volt, hogy Belgiumban február végén van egy hét szünet. "Krókuszvakáció" hollandul, "karneváli szünet" franciául, de ez nem befolyásolja az időpontot. Abban az egy hétben több mint hatvanezren mentek el síelni Ausztria déli és Olaszország északi részébe. Oda, ahol akkor már a kertek alatt legjobban tombolt a járvány. Mivel azokban a napokban a koronavírusra csak mint valami kínai problémára gondoltunk, az utazás akadálytalan volt.

Érezhetően élénkül a légiforgalom, a pilóták ismétlő-oktatáson is átestek.
Érezhetően élénkül a légiforgalom, a pilóták ismétlő-oktatáson is átestek.

Akik ott megbetegedtek, általában fiatalok, jó kondiban lévő, egészséges emberek voltak, lábon kihordták a betegséget. Viszont amikor hazajöttek, azonnal meglátogatták az idősebb rokonokat, akik közül sokan valamelyik idősek otthonában vannak, ahol azért meglehetősen jó körülmények között élnek a nyugdíjas belgák. És ekkor robbant be a járvány, a vírusnak volt még két hete, hogy mindenféle korlátozás nélkül keringjen a társadalomban, és szedje az áldozatait. Ebből tanulva a második hullám megjelenésekor olyan korlátozásokat vezettek be, amelyek jó részét mostanában oldották, vagy oldják fel. Meg is lett az eredménye: összehasonlíthatatlanul kevesebben haltak meg.

Totális oltási láz

Ha már korábban említettük az oltástól való esetleges félelmet, azért jegyezzük meg, hogy ez egyáltalán nem általános a belgák körében. Az oltási program szárnyal, július elejére a lakosság több mint hatvan százaléka megkapta már az első oltását. Azt lehet mondani, hogy akik oltást szerettek volna, azok 45 év felett biztosan megkapták már. Az átoltottságot tíz éves korcsoportonként mérik, ez alapján a 45 fölöttiek oltottsági aránya 83 és 92 százalék között van, de a 35-45 évesek is 75 százaléknál járnak. Van olyan település, ahol a idősebb korosztály átoltottsága 100 százalék.

Az a bizonyos uniós védettségi igazolvány a július 1-jei határidő előtt két héttel már elérhető volt. Egy applikációból letölthető, az úgynevezett nemzeti regisztrációs szám és személyi igazolvány kell hozzá. De kérhető postai úton is, a folyamat teljesen automatizált, nem kell beszélgetni senkivel sem, is csak be kell pötyögni ezt a bizonyos számot és két nap múlva hozza a posta a plasztikkártyát.

A flamand Marbella

És a végére még egy turisztikai hír: Blankenbergét – ez egy tengerparti üdülőváros – szokás a flamand Marbellának is nevezni. Ez mondjuk nekem is új, de ám, legyen. Az biztos, hogy a spanyol tengerparton a fürdőzőknek nem 12-13 fokos vízbe kell bemerészkedniük és azzal sem kell számolniuk, hogy szinte minden nap esik az eső, de ha Marbella, akkor legyen Marbella.

Szóval Blankenberge-Marbellában már annyira trópusi a hangulat, hogy be kellett tiltani a bikinit. Nem a tengerparton, ott lehet hordani, ha ki nem fagy belőle az ember, hanem a városban, elsősorban a sétálóutcákon, üzletekben, tömegközlekedési megállóhelyeken. Tudom, hogy Magyarországon tombol a nyár, de itt, Belgiumban átlag július eleje van: reggel 13, délután 20 fok. Mindenesetre arra figyeljünk, hogy Blankenbergében véletlenül se járjunk fürdőruhában az utcákon. Mert elsőre csak figyelmeztet a rendőr, másodjára azonban, ha be tud azonosítani a strandfelszerelés mintázata alapján, már 350 eurót fog elkérni.

XS
SM
MD
LG