Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Egy dán művész visszakéri a Hongkongban eltávolításra ítélt szobrát


Hallgatók tisztítják a Szégyen pillére elnevezésű szobrot a Hongkongi Egyetemen 2019. június 4-én
Hallgatók tisztítják a Szégyen pillére elnevezésű szobrot a Hongkongi Egyetemen 2019. június 4-én

Egy dán művész jogi úton próbálja visszaszerezni az 1989-es Tienanmen téri események áldozatainak emléket állító, Hongkongban található szobrát, amelynek a hatóságok elrendelték az eltávolítását.

Jens Galschiøt reményét fejezte ki, hogy ügyvédje segítségével sikerül elszállíttatnia a szobrot „rendezett körülmények között, anélkül hogy bármiféle kár keletkezne benne”.

A Hongkongi Egyetem vezetése előző héten felszólított a Szégyen pillére című mű szerda délután 5 óráig történő eltávolítására. Mint a Hongkongi szövetség Kína hazafias demokratikus mozgalmainak támogatására nevű aktivistacsoportnak küldött levelükben írták, amennyiben ez nem történik meg, „elhagyottnak” fogják minősíteni az alkotást.

Galschiøt annak idején mindössze kölcsönadta a hatósági nyomásra szeptemberben feloszlatott szervezetnek a szobrot, amely immár 24 éve Hongkongban van kiállítva.

Tájékoztatása szerint „barátságos megoldásra” törekszenek, jogi képviselője ennek érdekében kedden meghallgatást kért az ügyben. „Természetesen nagyon aggódom amiatt, hogy a szobor meg fog rongálódni a szállítás során, és szeretném hangsúlyozni, hogy amennyiben bármilyen kár keletkezik benne, az az egyetem felelőssége lesz” – közölte.

A szobrász előző héten azt mondta az AP amerikai hírügynökségnek, hogy hónapokig tarthat az alkotás megfelelő elszállítása. „Ez egyáltalán nem tisztességes. Úgy gondolom, hogy a lépés támadást jelent a művészet, illetve a Tienanmen téri vérengzés emléke ellen. Szerintem tönkre fogják tenni” – vélekedett.

Tilos a megemlékezés

Kínán belül egyedül Hongkongban emlékezhettek meg az emberek a demokratikus változást követelő tüntetők elleni pekingi katonai fellépésről. Évente gyertyafényes virrasztást tartottak, a hatóságok azonban tavaly és idén is betiltották az efféle rendezvényeket a koronavírus-járványra hivatkozva. Sokak szerint azonban ez csak kifogás, a fő cél a maradék demokráciapárti hangok elnémítása.

A Tienanmen téri mészárlás
A kommunista vezetés utasítására a kínai hadsereg 1989. június 4-én nekilátott a pekingi Tienanmen tér kiürítésének, amelyet áprilisban elfoglaltak a demokratikus változásokat követelő tüntetők. Eleinte a rendőrség gumibottal, vágóhídon használt kábítópisztollyal, majd könnygázzal oszlatta a tömeget. Amikor ez nem járt eredménnyel, a katonák a tömegbe lőttek. A halálos áldozatok száma máig ismeretlen, a becslések néhány száz és háromezer közé teszik, de a pekingi brit nagykövet akkori titkos távirata szerint a vérengzésnek tízezer halottja is lehetett.


Az úgynevezett szárazföldi Kínában már régóta szigorúan tilos megemlékezni a Tienanmen téri eseményekről. Az áldozatok hozzátartozóit gyakran előre őrizetbe veszik, megfélemlítik az évforduló közeledtével.

Hongkong százötven éven keresztül brit gyarmat volt, 1997-ben került vissza Kínához, amely ígéretet tett rá, hogy Hongkong az egy ország, két rendszer elvén ötven éven át megtarthatja jelentős önállóságát, saját jogrendszerét. Peking azonban az utóbbi években jelentősen erodálta a város autonómiáját, csorbította a szabadságjogokat, különösen a 2019-es hongkongi kormányellenes tüntetések óta.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG