Megtört a 14 hónapja tartó dezinflációs sorozat, miután áprilisban ismét emelkedtek az árak Magyarországon. Most már nem az élelmiszer-infláció miatt drágul az élet, hanem a szolgáltatók folyamatos áremelései miatt. Elemzők szerint inflációs nyomás uralkodik a magyar gazdaságban.
„Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Márciushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak” – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Elemzők szerint véget ért az infláció csökkenésének időszaka Magyarországon, mert minimális mértékben ugyan, de már emelkedett az éves bázisú infláció: 3,6-ről 3,7 százalékra.
„Bár ilyen csekély változás nem tűnik komoly problémának, de még mindig érdemi inflációs problémáról beszélünk az egyhavi átárazás miatt” – vélekedett Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A KSH adatai szerint a márciusi 0,8 százalék után áprilisban továbbra is magas, 0,7 százalékos volt a havi infláció; ez a mutató egyébként megegyezik a januári és februári átárazással.
Inflációs nyomás
A szakember szerint továbbra is jelentős inflációs nyomás uralkodik a magyar gazdaságban, hiszen ahhoz, hogy fenntarthatóan elérhető legyen a háromszázalékos inflációs cél, az egyhavi inflációnak 0,2-0,3 százalék körül kellene alakulnia.
A két legfontosabb tétel, amely hozzájárult a magas havi áremelkedési ütemhez, az üzemanyagok 3,5 százalékos áremelkedése volt, valamint a szolgáltatásinfláció. Ez utóbbi havi alapon 1,3 százalékos drágulást mutatott, elsősorban az üdülési és a lakhatáshoz kapcsolódó szolgáltatások drágultak jelentősebb mértékben.
Virovácz szerint viszont a 3,7 százalékos infláció 68 százalékát a szolgáltatószektor adja, vagyis a fejlett és a régiós országokhoz hasonlóan immár ez a tétel okozza a legnagyobb fejfájást a monetáris politika számára. „Annál is inkább, mert ez a fajta infláció ragadósabb” – tette hozzá.
„Talán egy tétel emelhető ki érdekességként: a háztartási energia ára az előző hónaphoz képest 2,4 százalékkal csökkent. Ugyanakkor, látva az idei és a tavaly áprilisi havi középhőmérséklet közötti érdemi különbséget, talán már ez sem annyira meglepő” – mondta.
A legnagyobb pozitívum az éves bázisú indexben továbbra is az, hogy a tavalyi magas bázis következtében alacsony maradt az élelmiszer-infláció, messze átlag alatti, ami önmagában visszafogja a fő inflációs mutatót. Az élelmiszerek éves bázisú áremelkedése csupán egyszázalékos.
Az elemző arra számít, hogy a havi átárazódás valamivel gyengébb lesz az elmúlt két hónapban látott mutatónál. „Ez elsősorban az élelmiszerek és a ruházkodási cikkek szezonális árváltozásával hozható összefüggésbe. Arra számítunk, hogy az üzemanyagok árcsökkenése is érdemben fékezheti a havi inflációs mutatót” – tette hozzá. Ezzel szemben a szolgáltatások áremelkedése folytatódhat.
A szakértő szerint a legnagyobb probléma a bázishatás lesz: tavaly ugyanis májusban 0,4 százalékkal csökkentek az árak, ezzel szemben jelentős áremelkedés lesz májusban. „Ennek hatására az éves bázisú fogyasztóiár-index akár közel egy százalékponttal is megemelkedhet” – hangsúlyozta.
Májusban négy százalék lesz
Hasonlóan vélekedett Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. Szerinte a dezinflációs folyamat már áprilisban megtört, májusban pedig valószínűsíthető, hogy jelentősen négy százalék fölé emelkedik az éves inflációs index, azaz ismét kikerülhet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célsávjából.
„A bázishatás innentől kezdve már nem fog segíteni, miközben a beinduló lakossági fogyasztás sem támogatja a dezinfláció folytatódását. A járműüzemanyagok árának csökkenése ugyanakkor segíthet mérsékelni az árak emelkedését májusban” – tette hozzá.
A szakértő szerint a következő hónapok kulcskérdése az, hogyan fog alakulni a szolgáltatások árindexe. Ebben a kategóriában továbbra is nagyon magas, 9,5 százalékos éves drágulást mért a KSH.
„Arra számítunk, hogy a szolgáltatások drágulása lassulni fog a következő hónapokban, hiszen egyre kevésbé indokolható, hogy a tavalyi éves infláció legyen az alapja az árazási döntéseknek” – tette hozzá.
Árokszállási szerint a magas reálbér-emelkedés által hajtott emelkedő belső kereslet ugyanakkor megkönnyíti a vállalkozásoknak, hogy árat emeljenek. Emiatt a szolgáltatások éves árindexe csak lassan fog csökkenni a következő hónapokban.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Míg a KSH a márciusi árakat közli, saját listánkkal már az áprilisi árváltozásokat láthatjuk. Az általunk figyelt üzletben ebben a hónapban száz forinttal, 699 forintra drágult a banán kilogrammonkénti ára.
A tej ára 389-ről 449 forintra nőtt, viszont harminc forinttal olcsóbb lett a tízdarabos tojás, amiért 620 forintot kellett adni. Minimálisan ugyan, de csökkent az általunk figyelt kávé ára, 1729 forintról 1699-re. Érezhetően csökkent ugyanakkor a benziné, amelynek literenkénti ára a márciusi 641 forintról 617-re csökkent.
