A bebörtönzött Vlagyimir Kara-Murza arról írt egy levelében, hogy az orosz elnök hatalma kizárólag a félelmen és az apátián alapul, ekképp már a belátható jövőben össze fog omlani.
A 42 éves politikus tavaly április óta huszonöt éves börtönbüntetését tölti, miután a bíróság bűnösnek találta hazaárulás és az orosz hadsereg hiteltelenítésének vádjában. Támogatói, továbbá az emberi jogi szervezetek szerint is egyértelműen politikailag motivált volt az ellene folytatott eljárás.
A férfi azt írta az Anna Jarovaja bloggernek küldött, majd az interneten közzétett üzenetében, hogy sokkolták az Alekszej Navalnij ellenzéki vezető február 16-i haláláról szóló hírek, és nincs kétsége afelől, hogy az orosz elnök „személyesen felelős” érte.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszok, akik meghaltak, miután a Kreml ellenségei lettek
„Már az első percben biztos voltam abban, hogy Vlagyimir Putyin személyesen felelős Alekszej Navalnij haláláért, hogy politikai gyilkosságot követtek el az utasítására, és nem is számít, hogy ez a szándékosan létrehozott, kínzással felérő körülmények vagy az ismételt mérgezés eredménye-e” – hangsúlyozta.
Arra is kitért, hogy nem tudja, miként reagálhatott a többi rab, minthogy őt elkülönített magánzárkában tartják fogva a szibériai Omszk büntetőtelepén, így nem lehet kapcsolatban másokkal.
Úgy vélekedett, hogy hitelesen nem lehet ellenzéki politikát folytatni külföldről, így a hozzá és társaihoz hasonló személyeknek nincs más választásuk: Oroszországban kell maradniuk, vagy vissza kell térniük.
Szavai szerint ez etika és politikai felelősség kérdése. „Nem szólíthatod fel biztonságos távolságból arra az embereket, hogy szálljanak szembe az autoriter rezsimmel. Osztoznod kell a honfitársaiddal minden kockázatban” – húzta alá.
Ehhez kapcsolódóan: Mitévő lesz most a legfényesebb csillagát elveszítő orosz ellenzék?
A történész Kara-Murza egy másik levelében úgy vélekedett, hogy a történelem törvényszerűségeit és logikáját senki nem írhatja felül.
„Nézzünk rá Európa térképére! Mindössze harmincöt évvel ezelőtt az országok fele tekintélyelvű volt, de mára csak két ország van Európában, amelyik nem szabad: Oroszország és Belarusz. Nincs kétségem afelől, hogy ez a két megmaradt bástya is csak átmeneti” – szögezte le.
„Szemernyi kétségem sincs afelől, hogy a nagyon is belátható jövőben Oroszország demokráciává válik, vagy ahogy Alekszej Navalnij szerette mondani, »egy normális európai országgá«” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy „a Putyin-rezsim kizárólag a félelmen és az apátián alapul, a hatóságok pedig azt akarják, hogy az orosz társadalom megosztott, depressziós, demoralizált legyen”.
Ehhez kapcsolódóan: Az oroszországi ellenvélemények elnyomása 2023-ban: a Szovjetunióban működött, ahogy most is
„De emlékezzenek arra, amit Alekszej Navalnij mondott! (…) A változás nem kívülről fog Oroszországba eljönni. Amikor már maga az orosz társadalom nem fogja eltűrni azt, ami folyik, amikor felismeri a saját erejét, az identitását és a jövője alakításával kapcsolatos felelősségét, akkor a változás elkerülhetetlen lesz. Hogy ez mikor következik be, az csakis rajtunk múlik” – írta.
Ehhez kapcsolódóan: „Az állam felfal téged”: Oroszországban megkezdődött a „hazaárulások korszaka”
A brit–orosz kettős állampolgár Vlagyimir Kara-Murzát 2022 áprilisában vették először őrizetbe, miután hazatért külföldről. Később az orosz hadsereg hiteltelenítése miatt indítottak eljárást ellene, majd ehhez jött a hazaárulás vádja, amiért egyes beszédeiben bírálta a Kreml intézkedéseit. Tavaly áprilisban végül huszonöt év szabadságvesztést szabtak ki rá.
Az Amnesty International által lelkiismereti fogolynak nyilvánított, háromgyermekes ellenzéki politikus szerint az ellene folytatott eljárás sokban emlékeztet a hatvanas és hetvenes évek szovjet koncepciós pereire, a retorika pedig a harmincas évek üldöztetésére és koholt vádjaira.
A férfi barátja és egyik legfontosabb helyettese volt a liberális ellenzéki Borisz Nyemcovnak, akit 2015 februárjában egy merénylő agyonlőtt a Kreml közelében. Őt magát is kétszer megmérgezték, 2015-ben és 2017-ben, amiben az orosz vezetés ugyancsak élesen tagadja a felelősségét, sőt az állami médiában őt magát hibáztatták, és kábítószerfüggőnek állították be.
Kara-Murza 2022-ben megkapta az Európa Tanács Václav Havel volt cseh elnökről elnevezett emberi jogi díját.
