Lengyelországban egyre népszerűbb a radikális jobboldali Konföderáció párt, amelynek nagy ambíció vannak az októberi választásokon. Erősen bírálja Ukrajna támogatását, a szociális kiadásokat, az EU-tagságot. Tagjai a különböző kisebbségeket és nőket sértő megjegyzéseket is tettek.
A keményvonalas jobboldali lengyel Konföderáció párt úgy nyitotta meg választási kampánygyűlését, mintha egy rockkoncert lett volna: egy motoron ülő énekessel. A motor felbőgött, lángok és szikrák csaptak ki belőle.
A párt népszerűsége egyre nő, különösen a fiatal férfiak körében, akiknek elegük van azokból a politikai pártokból, amelyek a posztkommunista korszak nagy részében uralták Lengyelországot.
A múlt szombaton Katowicében tartott kongresszus, amelyet az október 15-i parlamenti választások előtt az eddigi legnagyobbnak neveztek, azt célozta meg, hogy több szavazót mozgósítson, és hogy elbagatellizálja a párt egyes tagjai körében tapasztalható antiszemitizmust és más szélsőséges nézeteket.
A füst, a tűz és a pirotechnikai show közepette a Konföderáció vezetői az alacsonyabb adók, a kevesebb szabályozás, valamint az Európai Unió- és Ukrajna-ellenes külpolitika mellett érveltek.
A párt kesztyűt dobott a lengyel politikai berendezkedésnek, meglovagolva a nacionalista konzervatív pártok Európa-szerte tapasztalható támogatottságának hullámát. A hasonló politikai erők az Európába irányuló széles körű migrációval szembeni ellenálláson, a Covid–19-lezárások és a vakcinapolitika miatti elégedetlenség nyomán izmosodtak meg. Ilyen pártok kormányoznak jelenleg Olaszországban, kormányon vannak Finnországban, Svédországban pedig támogatják a kisebbségi kabinetet.
Négy év alatt duplájára ugrott a népszerűségük
A lengyel párt, amely négy évvel ezelőtt a szavazatok közel hét százalékát szerezte meg, nyáron 15 százalék körüli eredményt ért el, ami a harmadik hely lehetőségét vetíti előre a felmérések szerint élen álló, kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság párt és a mögé szorult, Donald Tusk volt miniszterelnök vezette ellenzéki Polgári Koalíció mögött.
Ez olyan spekulációkat váltott ki, hogy a következő kormányban koalíciós partnerként szerepelhet a Jog és Igazságossággal. Ez a forgatókönyv még inkább a jobboldalra tolná az EU-t és a NATO-t, és gyengítené az Ukrajnát védő nyugati szövetség lengyel támogatását.
Egyelőre a Konföderáció vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy nem áll szándékukban osztozni a hatalmon más pártokkal.
„Azért megyünk el a választásokra, hogy felborítsuk azt az asztalt, ahol az összes politikus ül – mondta Krzysztof Bosak, a párt társelnöke a katowicei kongresszuson, ahol a párt bemutatta kampányszlogenjét. – Bármire képesek vagyunk.”
Bármi is történik a választás napján, a Konföderáció máris megváltoztatta a kelet-európai ország viszonyát a szomszédos Ukrajnával, amely a túléléséért küzd Oroszország brutális inváziója közepette.
A párt közvélemény-kutatási mutatói emelkedtek, mivel vezetői azt az üzenetet sulykolták, hogy Lengyelország, a kulcsfontosságú szövetséges nem kapja meg azt a hálát, amelyet megérdemel, amiért fegyvereket küldött Kijevnek, és nagyszámú menekültet segített.
Lecsapták a labdát: kihasználták a gabonavitát
Más európai kemény jobboldali pártokhoz hasonlóan a Konföderáció nemcsak a vakcinapolitikát és a tömeges migrációt ellenzi, hanem ellenséges az LMBTQ-emberekkel szemben és szkeptikus a klímaváltozással kapcsolatban is.
Ukrajnával azonban óvatosan kellett lépnie. Lengyelország több mint negyven évet töltött a vasfüggöny mögött, még mindig fájnak az orosz uralom emlékei. A párt egy kapóra jött, megosztó témát használt fel, hogy támogatást szerezzen álláspontja számára. Az eredetileg nem az európai piacokra szánt ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek bejutottak a lengyel piacokra, ami túlkínálatot okozott, és alávágott a drágábban termelő, helyi gazdáknak.
A lengyel kormány érezte a feszültséget, és szigorított álláspontján. Betiltotta az ukrán gabona behozatalát, ami dühös szavakat és a Kereskedelmi Világszervezethez benyújtott panaszt váltott ki Kijevből. A kapcsolatok az orosz invázió óta a legalacsonyabb szintre zuhantak. Morawiecki miniszterelnök múlt héten azt sugallta, hogy véget érhet az az idő is, amikor a lengyelek fegyvert küldenek Ukrajnába.
A Konföderáció vezetői kárörvendenek – de közvélemény-kutatási mutatóik visszaestek, ahogy a kormány közelebb került az álláspontjukhoz.
„A lengyel–ukrán partnerség mítosza (…) romokban hever – mondta Bosak. – Egyértelmű, hogy a Konföderáció volt az egyetlen, amely helyesen látta a lengyel–ukrán kapcsolatok dinamikáját, amely a lengyel naivitás kihasználásán alapult.”
Kikből áll a Konföderáció?
A párt, amelynek teljes neve Konföderáció, Szabadság és Függetlenség, radikális nacionalisták és szabadpiaci libertáriusok 2018-ban alapított szövetsége.
A Konföderáció ellenzi a kormány szociális kiadásait, köztük a nyugdíjasoknak nyújtott készpénzkifizetéseket. Különösen nem tetszik nekik a családoknak – jövedelemtől függetlenül – minden 18 év alatti gyermek után fizetendő, havi ötszáz złotys (42.100 forintos) pótlék. A kampány során a kormánypárt megszavazta, hogy ezt nyolcszáz złotyra (67.400 forintra) emeljék.
A Konföderáció azzal érvel, hogy ez a politika hozzájárul a két számjegyű inflációhoz. Azt állítja, hogy az adócsökkentést részesíti előnyben a pénzbeli juttatásokkal szemben. Ez tetszik egyes kisvállalkozóknak és a gyermekteleneknek, akik befizetnek a rendszerbe, de nem látják, hogy a pénz visszajutna hozzájuk.
„Nem akarunk zsidókat, homoszexuálisokat és EU-t”
Bár a Konföderáció hangsúlyozza szabadpiaci elkötelezettségét, sok lengyel továbbra is aggódik egyes tagjainak hajmeresztő kijelentései miatt.
Az egyik, amely folyamatosan kísérti őket, Sławomir Mentzen, a párt másik társvezetőjének megjegyzése. „Nem akarunk zsidókat, homoszexuálisokat, abortuszt, adókat vagy az Európai Uniót” – mondta 2019-ben támogatóit jellemezve.
Mentzen, aki egy sörfőzdét üzemeltet, 2021-ben szembesült a rasszizmus vádjával, mivel egy White IPA Matters (A Fehér IPA Számít) nevű sört készített. Azt mondta, ez csak humoros utalás volt az Egyesült Államokban indult Black Lives Matter mozgalomra.
„Lengyelországnak nincs rasszista vagy gyarmati múltja. Nem kell bocsánatot kérnünk senkitől semmiért ezzel kapcsolatban” – mondta akkor az AP-nek.
A párt soraiban más, ellentmondásos emberek is megtalálhatók.
Egyiküket, a nyolcvanéves Janusz Korwin-Mikkét az Európai Parlamentben felfüggesztették törvényhozói tisztségéből, mert az üléseken náci módon tisztelgett. Azt mondta, hogy Lengyelországnak együtt kellett volna működnie Adolf Hitlerrel, és megismételte azt a hamis állítást, hogy Hitler nem tudott a holokausztról.
Megkérdőjelezte, hogy szavazati jogot kell-e adni a nőknek, és azt állította, hogy „kevésbé intelligensek”. Megvédte Vlagyimir Putyin orosz elnököt is Ukrajna lerohanása után.
Egy másik tagjuk, Grzegorz Braun azt állította, hogy Lengyelországot „zsidó állammá” akarják változtatni, és a homoszexualitás büntetését követelte.
Múlt szombaton ez a két férfi kapta a legnagyobb tapsot.
A komoly politizáláshoz „barátságosabbá kell válniuk”
Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight, egy Közép-Európára összpontosító politikai folyóirat főszerkesztője szerint a lengyel társadalomnak csak kis hányadát teszik ki a szélsőséges szavazók. Ha a Konföderáció több szavazatot akar nyerni, akkor a politikai közép felé kell mozdulnia, „barátságosabb arcot adva az általa képviselt nacionalizmusnak és szélsőséges politikának” – mondta.
A párt most azon dolgozik, hogy javítsa az imázsát. A múlt hétvégi kongresszusra regisztrált résztvevőket figyelmeztették, hogy ha nem elegáns ruhában érkeznek, nem engedik be őket.
Úgy tűnt, hogy Mentzen megpróbálja nyíltan felvállalni a kihívást, és a párt előnyére fordítani.
„Lehet, hogy egy kicsit szokatlanok vagyunk. Néha ellentmondásos nézeteink vagy ellentmondásos kijelentéseink vannak – mondta. – De higgyék el nekem, nem kell minden egyes tagunk minden kijelentésével egyetérteniük ahhoz, hogy ránk szavazzanak.”
A párt támogatói közül néhányan, akiket a kongresszus után kérdeztek, hangsúlyozták, hogy gazdaságpolitikája miatt szavaznak a pártra. Legtöbben nem akarták megadni a vezetéknevüket.
Az egyik támogató, egy poznańi kereskedelmi képviselő azt mondta, hogy azért adja a Konföderációra a szavazatát, mert „egy másik hatalom oltásokkal és zárlatokkal akart megfojtani minket” a Covid–19-járvány idején.
„A Konföderáció a mi oldalunkon állt, és harcolt értünk – mondta Rafał Iks, amikor távozott a kongresszusról. – Ma pedig mi harcolunk értük.”
