Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Egyre több gyereket toboroznak Szíriában a fegyveres csoportok


Szíriában egyes milíciákat azzal vádolnak, hogy a harcok lecsengése ellenére gyerekeket toboroznak soraikba. A képen a kurd Népi Védelmi Egység (YPG) fegyveresei Kamisliben 2016 áprilisában
Szíriában egyes milíciákat azzal vádolnak, hogy a harcok lecsengése ellenére gyerekeket toboroznak soraikba. A képen a kurd Népi Védelmi Egység (YPG) fegyveresei Kamisliben 2016 áprilisában

Múlt hónapban eltűnt egy iskolai vizsgáról hazafelé tartó 13 éves kurd lány, miután egy fegyveres csoporthoz tartozó férfi leszólította. A szülei azonnal a legrosszabbtól tartottak – attól, hogy a lányt rábeszélték arra, hogy csatlakozzon egy milíciához, és kiképzőtáborba vitték.

A lány, Pejal Akil a barátaival volt, amikor találkozott a férfival, akiről kiderült, hogy a Forradalmi Ifjúság nevű csoport toborzója. A lány követte őt a csoport egyik központjába, az északkelet-szíriai Kamisli városába. Barátai odakint vártak rá, de Pejal nem jött ki hozzájuk.

Pejal édesanyja, Hamrin Aludzsi elmondta, hogy ő és férje panaszt tettek a helyi hatóságoknál, de hiába.

A csoport később azt állította, hogy Pejal önként csatlakozott, amit Aludzsi visszautasított. „Úgy véljük, hogy ebben a korban nem adhat beleegyezést, még akkor sem, ha a csoport programja meggyőzte” – fejtette ki Aludzsi, miközben interjút adott a lánya szobájában, amely tele van plüssállatokkal és iskolai könyvekkel.

Fegyveres csoportok az elmúlt 12 évben, a szíriai konfliktus és polgárháború során folyamatosan toboroztak gyerekeket. Az ENSZ kedden közzétett, toborzásról szóló új jelentése szerint a gyermekkatonák alkalmazása Szíriában egyre gyakoribb még akkor is, amikor a harcok az ország legtöbb részén már lecsengtek.

A szíriai fegyveres csoportok által toborzott gyermekek száma az elmúlt három évben folyamatosan emelkedett; a 2020-as 813-ról 2021-ben 1296-ra, 2022-ben pedig 1696-ra – állítja az ENSZ.

Kínos helyzet a szövetséges számára

Azon szervezetek között, akik állítólag gyerekeket toboroznak az ENSZ szerint, ott van az USA egyik szövetségese az Iszlám Állam szélsőségesei elleni harcban – a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF). 2022-ben az ENSZ az esetek felét, azaz 637-et az SDF-hez és a hozzá kapcsolódó északkelet-szíriai csoportokhoz kötötte.

A jelentés szerint az ENSZ 611 toborzási esetet erősített meg a Törökország által támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg részéről, amely a múltban harcolt az SDF-fel, és 383-at az al-Káidával kapcsolatban álló Haját Tahrír asz-Sám északnyugat-szíriai csoport részéről. A jelentés 25 esetben említi a szíriai kormányerők és kormánypárti milíciák által végzett gyermektoborzást.

„Szíria-szerte toboroznak gyerekeket” – közölte Baszám Alahmad, a Szíriaiak az Igazságért és Igazságosságért független civil szervezet ügyvezető igazgatója.

„Egyes esetekben a gyerekeket erőszakkal sorozzák be” – mondta. Más esetekben a kiskorúak azért jelentkeznek, mert nekik vagy a családjuknak szüksége van a pénzre, néhányan ideológiai okokból vagy családi és törzsi hűség miatt. Egyes esetekben Szíria határain túlra küldik a gyerekeket, hogy zsoldosként harcoljanak más konfliktusokban.

A toborzás megszüntetésére tett kísérleteket megnehezíti a Szíria egyes részein működő fegyveres csoportok sokfélesége.

Ígéret: Nem toborzunk gyerekharcosokat

2019-ben az SDF megállapodást írt alá az ENSZ-szel, amelyben megígérte, hogy véget vet a 18 évnél fiatalabb gyermekek besorozásának, és számos gyermekvédelmi irodát hoz létre a területén. Az amerikai külügyminisztérium közleményben védte meg szövetségesét, mondván, hogy az SDF „az egyetlen fegyveres szereplő Szíriában, amelyik eleget tesz az ENSZ felhívásának, hogy legyen vége a gyermekkatonák alkalmazásának”.

Nodem Sero, az SDF-hez kötődő helyi közigazgatás által működtetett egyik gyermekvédelmi iroda szóvivője elismerte, hogy az SDF ellenőrzése alatt álló területeken továbbra is toboroznak gyerekeket.

A panaszmechanizmus azonban működik – állította. Elmondása szerint az év első öt hónapjában húsz panasz érkezett az irodájába. Négy kiskorút találtak az SDF fegyveresei között, akiket visszaszállítottak a családjukhoz, a többiek nem az SDF-nél voltak – mondta.

Szavai szerint egyes esetekben a szülők azt gondolják, hogy gyermekeiket az SDF vitte el, holott valójában egy másik csoporttal vannak.

Alahmad civil aktivista szerint a toborzás a csoportba csökkent a 2019-es megállapodás után, de az SDF nem avatkozik be abba, amikor a területén más csoportok továbbra is gyerekeket szemelnek ki.

Ezek között van a Forradalmi Ifjúság, a Kurdisztáni Munkáspárthoz, vagyis a Törökországban betiltott kurd szeparatista mozgalomhoz, a PKK-hoz kapcsolódó csoport. A Forradalmi Ifjúságnak az SDF-hez kapcsolódó helyi kormányzat ad engedélyt – bár mindkét csoport tagadta, hogy ezen túlmenően bármilyen kapcsolat lenne közöttük.

Az ENSZ-jelentés 2022-ben tíz esetet tulajdonított a Forradalmi Ifjúságnak, de mások szerint a valós számok magasabbak. Egy januári jelentésében Alahmad csoportja azt állította, hogy az általa 2022-ben Északkelet-Szíriában dokumentált 49 gyermektoborzási esetből 45-ért a Forradalmi Ifjúság volt felelős.

Alahmad szerint az SDF-hez kötődő adminisztráció szemet huny a dolgok felett. Felszólította őket, hogy „vállalják a felelősséget, hogy véget vetnek ezeknek a műveleteknek”.

Fokozatos indoktrináció?

A Forradalmi Ifjúság egyik tisztviselője elismerte, hogy a csoport toboroz kiskorúakat, de tagadta, hogy erőszakkal sorozná be őket. „Nem rabolunk el senkit, nem kényszerítünk senkit arra, hogy csatlakozzon hozzánk” – közölte, csoportja szabályainak megfelelően névtelenséget kérve.

„Ők maguk jönnek hozzánk, és közlik velünk a szándékukat, hogy csatlakozzanak a nemzet szolgálatához – mondta. – Nem veszünk fel kiskorúakat, ha határozatlanok vagy bizonytalanok.”

Elmondása szerint nem küldik azonnal fegyveres szolgálatra a kiskorúakat. Kezdetben inkább tanfolyamokon és más tevékenységekben vesznek részt, majd „ha akarják, a hegyekbe küldik őket” – mondta, utalva a PKK észak-iraki Kandil-hegységben lévő főhadiszállására.

Pejallal kapcsolatban elmondta: a lány arról panaszkodott, hogy boldogtalan otthon, és szülei arra kényszerítik, hogy hidzsábot viseljen.

Aludzsi szerint lánya nem adta jelét annak, hogy boldogtalan lenne otthon, az eltűnése előtti este még azt mondta, hogy ügyvédnek akar tanulni.

Egy hónappal május 21-i eltűnése után Pejal hazajött. Édesanyja szerint megszökött a csoport egyik kiképzőtáborából.

Amióta lánya hazatért „pszichológiai állapota nehéz, mert (…) kemény kiképzésnek volt kitéve” – mondta Aludzsi. A család már nem érzi magát biztonságban – mondta –, és keresi a módját, hogy kijusson Szíriából.

Az AP jelentése nyomán.
XS
SM
MD
LG