Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Elemző: gazdasági válság és menekülthullám "fenyeget", ezzel két választást már megnyert a Fidesz


Miben újított a Fidesz tisztújító kongresszusa, mi lesz a budapesti Városháza-ügy következő fordulata és lehetnek-e ilyen ambiciózusak Márki-Zay Péter ígéretei – ezekről is beszélünk podcast sorozatunk 6. részében Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadóval. Az interjú átirata.

Az elmúlt két hét politikai és kampány eseményei közül említésre érdemes a Fidesz tisztújító kongresszusa, budapesti Városháza-ügy és Márki-Zay Péter brüsszeli látogatása. Kezdjük a pártkongresszussal. Húsz felszólaló, a húszból négy nő, a húszból talán kettő sorolható a fiatalok közé. A húszból kilenc kormánytag, vagy kormányzati főszereplő. Köztük az elsőként pódiumra lépő Semjén Zsolt. Ezek szerint a KDNP még tényező a kormánypolitikában?

A KDNP mindig is tényező a kormánypolitikában olyan szempontból, hogy Semjén Zsolt a miniszterelnök-helyettes. Orbán Viktor helyettese, aki az egész egyházi ügyekért, nemzetpolitikáért felelős. Ő szimbolizálja ezt a szövetséget, így minden Fidesz kongresszuson helye volt eddig.

A kormánytagok közül ott volt Varga Mihály, ott volt az agrárminiszter, az igazságügy miniszter, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. De nem minden kormánytag képviseltette magát. Van-e ennek üzenete?

Biztos van ennek valami kreminológiai üzenete. Lehet találgatni, miért nincs ott például Pintér Sándor, aki általában távol tartja ezektől a fideszes dzsemboriktól magát. De nem ez adja meg a rendezvény jelentőségét.

Ez enélkül is egy sikeres Fidesz kongresszus volt, vizuálisan egységes, modern kinézetű színpaddal, megkomponált mondanivalóval. Hozzák a kötelező kampányelemeket, tökéletesen. Az más kérdés, hogy az elhangzottakból mennyit él át egy harminc év alatti küldött vagy támogató. Ezt a korosztályt már nehezen lehet galvanizálni azzal, hogy milyen volt 2004-ben Magyarországon élni, vagy mi történt 2006-ban.

Ebből a szempontból is érdekes, hogy a kongresszus záró akkordjaként visszatért a korábbi kampánydal, amit a 90-es években használtak a Roxette, Listen To Your Heart című felvétele. Ez is üzenet?

Orbán Viktor beszédeiben gyakran jelenik meg a nosztalgiázó romantizálás, a régi közös múlt felidézése. Szerintem ennyi van mögötte.

De ugyanakkor megint csak arra utal, mintha a fiatalok nem lennének fontosak. Hiszen ez a nosztalgia nem igazán izgatja fel őket.

A Fidesznek feladja a leckét a 30 év alatti szavazók megszólítása, nincsen olyan mondatuk, amivel megfogják őket. Ezért is fontos a pénzosztás, a 25 év alattiak SZJA-mentessége, a fiatal családok adóvisszatérítése. De a politikai üzenet fájóan hiányzik, és ez szerintem egy óriási lehetőség lenne az ellenzéknek.

Orbán Viktor a kongresszusi beszédében is kiemelte a következő generációt. Ennek képviselőjeként a 43 éves Szijjártó Pétert, a 40 éves Gulyás Gergelyt nevezte meg, illetve "Katát, Juditot és Diát", ők is mind 40 év körüliek. Mintha a Fidesz csak egy generációval tekintene lejjebb.

Ez nem meglepetés, a rendszeres szónoki panelek része. A beszéd többi gondolata sem volt új, máshol már hallottuk őket, ismerősek lehetnek a Békemenet utáni, október 23-ai ünnepi felszólalásból is.

Ezért is érhetetlen, hogy miért nem reagált az ellenzék érdemben az elhangzottakra. Egy hónapja lezajlott az előválasztás, ennyi idő alatt már ki lehet volna alakítani a közös fellépés kereteit. Voltak elszórt, egyedi reakciók az Orbán-beszédre, de a hat párt együtt nem fogalmazta meg, miért nem jó a kormánypolitika, és mit szeretnének tenni. Az előválasztás óta egyetlen olyan nap nem volt, hogy az ellenzék saját témával tudott volna előrukkolni.

Az ellenzéki reakció hiánya nem arra utal, hogy belenyugodtak a buborék-kommunikációba, azaz abba, hogy minden politikai közeg a sajátjainak kommunikál?Ez sejthető a Fidesz kongresszuson felszólalók stílusából, a kiszólogatásokból, a beszólogatásokból, az összekacsintásokból. Ahogy ezek a beszédek a Fidesz közönségének szóltak, ugyanúgy az ellenzék is csak a saját közösségét szólítja meg, nem is érzi szükségét annak, hogy reagáljon arra, ami a másik buborékban elhangzott.

Szerintem az ellenzék a saját közösségének sem kommunikált az elmúlt egy hónapban. Ez azért bűn, mert ezt az egy hónapot nem lehet majd visszahozni. Pedig témák lennének: áremelkedés, infláció. Bill Clinton volt amerikai elnök kampány-tanácsadója, James Carville gyakran idézett mondása, hogy "The economy, stupid!". Azóta mindenki tudja, hogy a gazdaságról kell beszélni.

A kongresszuson Orbán Viktor azt mondta, a magyar gazdaság jól működik. Miközben ennek ellent mondani látszik, amit az emberek a saját bőrükön éreznek, ha bemennek egy boltba. Mindenki a saját pénztárcáján látja, hogy valami nem működik, rosszul megy. Ez egy olyan lehetőség az ellenzék számára, amivel választást lehet nyerni.

Ehelyett szóba került az energiaválság, amire a kormány válasza a fogyasztói árak befagyasztása, a rezsicsökkentés volt. Valószínűleg ennek megvannak a gazdasági kockázatai, a veszteségekből nőtt buborék kipattanása nagyon fog fájni, de az emberek többségét ez nem érinti, őket csak az érdekli, hogy a számláikat ki tudják fizetni, vagy a megélhetésük nem kerül veszélybe. Elszabadultak a benzinárak? Jön a kormány, és megvédi az embereket a világpiaci áraktól.

Nem nehéz belátni, hogy így milyen hatása van annak, ha az ellenzéki kormányfő-jelölt, Márki-Zay Péter arról beszél, az árak mesterségesen alacsony szinten tartása veszélyes, és inkább az embereknek kellene kevesebb vizet vagy gázt használniuk. Ez egy támogatható zöld gondolat, valóban, de a kampány végéig elegendő muníciót d a kormányoldalnak, hogy az ellenzéket a multik kiszolgálásával, az ország kiárusításával vádolják.

Márki-Zay Péter kampányának értékelését folytassuk a szakértőinek a bejelentésével. Nem egy nagyszabású, vagy legalább erre dedikált esemény keretében mutatta be szakmai támogatóit, hanem a brüsszeli látogatása ürügyén kezdett Partizán-interjúban, a Youtube-on. Ez egy újabb példa lenne a vele kapcsolatban már felemlegetett improvizatív kommunikációra?

Szerintem nagyon kevés embert érdekel az, hogy egy kormányprogramot alkotó csapatnak kik a tagjai, akikről ráadásul még ki is mondják, hogy részvételük nem jelent feltétlenül pozíciót a jövendő kormányban.

Nincsen annak súlya, hogy ezeket a személyeket maga mögött tudva szakértőként állítsa be magát a jelölt?

A felmérések átlaga azt mutatja, hogy az ellenzék 1-2%-kal vezet a Fidesz előtt. A választási rendszer sajátosságai miatt tudjuk, hogy ez nem elég nekik a győzelemhez, a Fidesz nyerné ebben a helyzetben a választásokat. Szerintem sokkal többet érne az ellenzéki oldalnak, ha tudná bizonyítani közös kormányzóképességét. Ez nem azon múlik, kik írnak és milyen fajta programokat. Főleg, hogy ők már mind ismert figurák, nem először bukkannak fel ezen az oldalon. Egy-egy névnél többet hozna, ha az ellenzék egységesen kiállna és nyilatkozna a gazdaságról vagy a járványról.

Vélhetőleg az előválasztás eredményeként is, a nemzetközi érdeklődés utolérte Márki-Zay Pétert. Az utóbbi időben több interjút is adott külföldi médiumoknak. Ambiciózus kijelentései között elhangzott, hogy legkésőbb a választások után 60 nappal népszavazást kezdeményezne az Alaptörvény érvénytelenítésére, vagy a Fidesz állna a szeretetkampány élére, ha ez az érdekét szolgálja. Illetve szóba került az is, hogy felülvizsgálná a kínai államközi szerződéseket. Ez már a kampány ígéretek kategóriája?

Ezek ugyanazok az improvizációk, mint amikről korábban beszéltünk. Szerintem a hétköznapi emberek közül keveset érdekel, hogy mi lesz az Alaptörvénnyel, ugyanakkor kontraproduktív módon elindít egy diskurzust. Amíg ezen vitatkoznak, a Fidesz teszi a dolgát. Orbán Viktor befagyasztja az üzemanyagok árát, megtiltja az építőanyagok exportját, és hamarosan megvédi az országot a lengyel-fehérorosz határon rekedt migránsoktól is. Menekültválsággal, gazdasági válság - ezekkel külön-külön már nyert választást. Most itt van neki mindkét téma egyszerre.

A benzinár befagyasztásában rejlő kormányzati kommunikációs potenciálról már beszéltünk korábbi podcastunkban. Úgy érzem, nem használtak ki minden lehetőséget. Magát a döntést például nem is a kormányfő jelentette be.

Én azért láttam, hogy Orbán Viktor a Facebook oldalán ezt többször is megosztotta a beavatkozó, aktív kormányzás példájaként. Lehet boncolgatni a döntés következményeit, hatását az inflációra, az árak robbanását, ha feloldják a hatósági rögzítést. De egyet ne felejtsünk: a kormányfő szeme előtt csak egy áprilisi, vasárnapi dátum lebeg. Addigra kell összehozni a szavazóbázist. "Mi megvédjük a polgárainkat" - ennél jobb üzenet nincs erre.

Mi magyarázhatja azt a különbséget, hogy a kötelező védőoltás kérdésében nem vállalta fel a kormányzat döntést, a benzinár kérdésénél viszont megtette?

Mindent úgy döntenek el, hogy hoz-e, vagy visz-e? Ez az ellentmondás rajzolódik ki ebben a két friss helyzetben: amikor a járvány megfékezését szolgáló kötelező oltásról van szó, akkor nem a kormány dönt, hanem átadják a felelősséget a munkáltató kezébe, akinek sem szakértelem, sem információja nincs ehhez. Az oltás körüli bizonytalanság ugyanis megosztja az embereket, és köztük a jobboldali szavazókat is, akiket nem akar elveszteni a kormánypárt egy nekik nem tetsző kemény döntéssel. A benzinárral ez teljesen másként van. Itt az érintettek 99%-a támogatja az intézkedést. Ez egy homogén 99%-os választói csoport.

Nézzünk egy olyan ellenzéki szereplőt, aki szintén pozícióból politizálhat. Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere, az utóbbi napokban a Városháza eladásának ügyébe keveredett.

Szerintem ez a történet Karácsony Gergely előválasztási győzelmére volt felépítve. Ugyan nem ő lett a befutó a miniszterelnök-jelöltek versenyében, de a Fidesz nem olyan, hogy ha egy pisztoly kerül a kezébe, akkor ne húzza meg a ravaszt. Szerintem az lesz a következő lépése ennek az ügynek, hogy összehozzák valahogy a főpolgármester előválasztási kampányköltéseivel, annak fedezetével.

Emellett a Fidesz egy pragmatikus párt, nem hagyja azt sem, hogy egy megsebzett politikus felálljon. Karácsony Gergely kapott egy vágást az előválasztáson, nem ő lett a közös ellenzéki kormányfő-jelölt. A kormányoldalról ez az ügy lehet a kegyelemdöfés számára, amely végleg leveszi őt a tábláról.

Ebben a helyzetben az az érdekes kérdés, hogy az őt támogató ellenzéki pártok hogyan reagálnak. Nyilvánvalóan a DK vezetése is Karácsony Gergelyt okolja saját jelöltje, Dobrev Klára vereségéért. Kíváncsi vagyok, hogy a Demokratikus Koalíció kiáll-e mellette, vagy inkább távol marad.

Kommunikációs szempontból hogyan kezelhette volna szerencsésebben az ügyet a főpolgármester?

Mindig kockázatos kategorikusan cáfolni valamit. Sosem tudni, mit rejteget még az újságíró. Az újabb információk közlésével szintet léphetnek az ügyek, és a korábbi határozott kijelentések visszaüthetnek.

A Momentum elnökválasztásra készül. Három friss jelöltje van erre a pozícióra, uyanakkor mintha eltűnt volna Fekete-Győr András a volt elnök. Ez milyen stratégiákra utal?

Jó megoldás, ha egy nagyobb csapás után a politikus kicsit hátrébb lép, és kivárja, amíg a felhők elmennek felőle. Megpróbálja magát újratervezni, újragondolni. A megsebzett közszereplő hajlamos össze-vissza beszélni, ha hagyják. Ebbe a csapdába esett ő is, amikor a jobboldali média azzal vádolta a párt egyik fontos emberét, Hajnal Miklóst, hogy diploma nélkül vallotta magát közgazdásznak. Erre úgy reagált Fekete-Győr András az Egyenes beszédben, hogy nem a diploma teszi a közgazdászt. Ezzel önkéntelenül felmentve a plágiumbotrányba keveredett volt államfőt, Schmitt Pált is. Egy új generációs pártnak, mint a Momentum, egy ilyen kijelentés nem tesz jót. Ezek azok a hibák, amiket nem követ el az ember, ha politikusi lelke rendben van.

Szokásos zárókérdésem: mire figyeljünk a következő két hétben?

A Momentum elnökválasztása fontos és érdekes helyzet, lévén az egyik meghatározó eleme a hatpárti ellenzéki szövetségnek. A másik kérdés, hogy lesz-e közös ellenzéki fellépés az előbb említett, kampányadunak számító ügyekben. Az elmúlt egy hónapban kevés olyan esemény volt, ahol a hat elnököt együtt lehetett látni. Szerintem ennek a hiánya lassanként az ellenzéki szavazót is elkezdi majd nyomasztani.

Interjúalanyunk, Ruff Bálint jogászként végzett, és már több sikeres választási kampányban is dolgozott. A felvétel idején kommunikációs tanácsadó Botka László szegedi és Pikó András józsefvárosi polgármester mellett.
  • 16x9 Image

    Vovesz Tibor

    Vovesz Tibor megbízott igazgató, a Szabad Európa budapesti irodájának vezetője. Több mint két évtizede dolgozik magyar és nemzetközi szerkesztőségekben, kereskedelmi és közszolgálati médiumokban. Egyebek mellett a Danubius Rádió, Magyar Rádió és az Euronews munkatársa is volt.

XS
SM
MD
LG