Az Európai Unió kedden hárítja el az utolsó akadályokat a horvát euró bevezetése elől, ezzel csaknem egy évtized óta újra lehetővé téve az euróövezet bővítését.
Az EU pénzügyminiszterei brüsszeli találkozójukon három olyan törvény elfogadását tervezik, melyek megnyitják az utat Horvátország számára, hogy 2023. január 1-jén az eurózóna 20. tagja lehessen. Az európai egységes valutaövezethez legutóbb Litvánia csatlakozott 2015-ben.
A 27 tagú EU-ban az euró bevezetése gazdasági előnyökkel jár, ezek a valutaközösség többi tagjával fenntartott mélyebb pénzügyi kapcsolatokból és az Európai Központi Bank monetáris hatóságából fakadnak.
Kézzelfoghatóbban ez azt jelenti, hogy a jelenlegi eurózóna 340 millió lakosának nem kell többé készpénzét horvát kunára átváltania, ha Horvátországba látogat.
Az euró bevezetésének politikai hozadéka is van, mivel a közös valuta Európa legambiciózusabb projektje a nemzetállamok integrálására, helyet biztosít számukra az EU magjában. Ez széket jelent az EU vezető döntéshozó asztalainál.
Az euró vonzereje
Az eurót 1999-ben hozta létre 11 ország, köztük Németország és Franciaország, és hét korábbi bővítésen ment keresztül, kezdve 2001-ben Görögországgal.
Az euróövezeti tagság vonzerejét tükrözi a legutóbbi három bővítés, melyek 2011 és 2015 között bevonzották a balti államokat. Ebben az időszakban az eurózóna a Görögország által kiváltott adósságválság megfékezésére törekedett, amely a valutaszövetség szétesésével fenyegetett.
Az öt pénzügyileg sérülékeny tagországnak nyújtott európai sürgősségi kölcsönök és az EKB ígérete, hogy „bármit megtesz” az euró megmentése érdekében, lehetővé tette a valutaközösség számára, hogy átvészelje a vihart és még erősebben kerüljön ki belőle.
Ahhoz, hogy csatlakozhasson az euróhoz, az adott országnak egy sor gazdasági feltételnek kell megfelelnie. Ezek az alacsony inflációhoz, a rendezett államháztartáshoz, a stabil árfolyamhoz és a korlátozott hitelfelvételi költségekhez kapcsolódnak.
Politikai jelzés is
Horvátország viszonylag kicsi és szegény, így euróbelépésének korlátozott nemzetközi gazdasági hatásai lesznek. Az ország lakossága körülbelül 4 millió, az egy főre jutó gazdagság tavalyi 13 460 euró volt, kevesebb, mint a fele az euróövezeti átlagnak.
Mindazonáltal az oroszok ukrajnai háborúja és Kijev hirtelen uniós tagsági kérelme közepette az euró küszöbönálló horvátországi bevezetése potenciálisan jelentős politikai jelzés.
Horvátország maga is háborúban állt az 1990-es évek elején, Jugoszlávia erőszakos felbomlásakor. Az ország 2003-ban kérte az EU-tagságot, és 2013-ban csatlakozott a közösséghez. Ekkor bővült utoljára az EU.
