Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Eljárt az idő a klasszikus véradás felett, és ezt a vérellátó szolgálat is megértette


Levett vér a Magyar Vöröskereszt hajdúböszörményi véradásán 2020. április 17-én
Levett vér a Magyar Vöröskereszt hajdúböszörményi véradásán 2020. április 17-én

Ritka példa egy állami szervezet életéből: az Országos Vérellátó Szolgálat képes volt átlépni a saját árnyékán, és úgy liberalizálni a rendszert, hogy ismét egyre több embernek legyen kedve elmenni vért adni. 2021-ben az OVSZ majdnem betiltotta az irányított véradást, amikor egy konkrét ismerősnek ajánlhatjuk fel a vérünket, de még abban az évben fordult a kocka, és a tiltást teljes liberalizáció követte. Tavaly meg is lett az eredménye: majdnem megduplázódott az irányított véradások száma.

Egy kedvezőtlen trend ért véget azzal, hogy hosszú évek után ismét egyre több vért adnak az emberek. Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) legfrissebb adatai szerint 2022-ben több mint 343 ezer adag (450 ml) vért vettek le a donoroktól.

Ez kilencezer egységgel több, mint 2021-ben volt. (2020-ban, a koronavírus-járvány első hulláma alatt beszakadt a véradási hajlandóság, emiatt már 2021-ben is volt növekedés az adatokban, de ez technikai jellegű volt, nem lehetett trendfordulóról beszélni.)

Ahogy a grafikonon is látszik, 2011 óta minden évben csökkent a leadott vér mennyisége és a véradók száma is. Ezért nagy szó, hogy tavaly ismét bővülést mértek a szolgálatnál.

A növekedés annak köszönhető, hogy egy év alatt közel megduplázódott az irányított véradások száma. A 2021-es 33 ezer véradás után 2022-ben több mint 61 ezren vettek részt olyan véradáson, ahol egy ismerősnek vagy rokonnak ajánlották fel a vérüket.

Teljes hátraarc

Az Országos Vérellátó Szolgálat már évek óta küzd azzal, hogy egyre kevesebben mennek adnak vért, és az aktív donorok egyre idősebbek: ötven év felett vannak azok, akik évente több alkalommal is elmennek vért adni az OVSZ felhívására. Ez a korosztály azonban nem lesz fiatalabb, egyre több egészségügyi problémával szembesül, és vannak, akik arra panaszkodtak, hogy nem becsülik meg már eléggé őket.

A Szabad Európának az egyik önkéntes véradó ezzel indokolta, hogy nem jár már véradásra. Azt mondta, hogy nem udvarolják körbe, mint régen, nem érzi, hogy valami különlegeset tesz.

Nehéz ugyanakkor a fiatalokat megszólítani, emiatt körülményes az utánpótlást is megszervezni. A közösségi média ugyanakkor alkalmas eszköznek tűnik, ha egy konkrét személynek vagy konkrét cél érdekében van szükség mozgósításra.

Egyre többször látni ilyen jellegű felhívást a Facebookon, Instagramon és Twitteren, amikor egy konkrét ismerősnek kell vér, mert műtétje lesz. Ez az úgynevezett irányított véradás, amikor közvetlenül is fel lehet ajánlani egy konkrét személynek a vérünket.

2021-ben írtunk arról, hogy nem is olyan egyszerű, ha egy ismerősön szeretnénk segíteni. Akkor még csak vércsoportegyezés esetén lehetett egy konkrét személynek felajánlani a vért. Ha valakinek nem egyezett meg a vére az ismerős vércsoportjával, akkor csak annak a kórháznak lehetett felajánlani, ahol kezelték.

Az OVSZ akkor a Szabad Európának azt mondta, hogy azért szigorú elv irányított véradás esetén a vércsoport-azonosság, mivel így senki nem kerül előnybe pusztán attól, hogy irányított donorai vannak.

„Az önkéntes véradás alapelve, hogy ismeretlen betegeken segít az adományozó. Aki beteg emberen szeretne véradással segíteni, adjon mások számára, mindenki egészsége érték” – közölte a szervezet a Szabad Európával.

Az OVSZ válaszaiból arra lehet következtetni, hogy a szervezet a karitatív-adományozó, etikai attitűdből indul ki, miközben az irányított véradás mára egyfajta marketing-, illetve motivációs eszközzé vált, hiszen megmozdulnak az emberek, akik egyébként nem biztos, hogy adnának vért.

A közösségi médiának köszönhetően személyes történetté válik egy-egy ember betegsége, helyzete. Ennek a történetnek arca van, és nagy eséllyel nem egy idegennel történik mindez, hanem ismerőssel, rokonnal, baráttal, volt osztálytárssal vagy egykori kollégával.

Volt még egy érve a szervezetnek a hagyományos véradás mellett. Az irányított véradás esetén a készítményeken besugárzást kell végrehajtani, amely legfeljebb a véradást követően 14 napig végezhető el, ráadásul ezt követően a vér csak 14 napig tárolható. Ennek következtében az irányított vér egy héttel hamarabb jár le, mint az átlagos véradásból származó.

Ezek után nem volt meglepetés, amikor 2021 februárjában a Világgazdaság – azóta eltávolított cikkében – arról írt, hogy a vérellátó minimálisra szeretné csökkenteni az irányított véradások számát. A cikk szerint a jövőben nem lehet majd személynek felajánlani a vért, csak egy „kedvezményezett kórháznak”.

Megfelelési kényszer

Ez a változás az OVSZ szerint biztosítja, hogy a toborzásban részt vállaló intézmények még szűkös vérkészlet esetén is közvetlenül érezhessék tevékenységük hasznát. A gazdasági napilap szerint a szolgálat úgy csökkentené az irányított véradások számát, hogy helyettük a beteget ellátó intézmény személyzetét bevonva az országos vérkészlet biztonságos szinten tartásához hozzájáruló véradókat szervez a beteg hozzátartozói, ismerősei közül.

Így a kórház nem egy adott betegnek toboroz véradót, kisebb lesz a donorokra nehezedő megfelelési kényszer is, a közvetlen vérrokonok közötti transzfúziók száma pedig elenyésző lesz.

Az OVSZ hangsúlyozta, hogy az irányított véradás nem válhat tömegjelenséggé, mert ez a megoldás elsősorban a betegnek azt a kívánságát hivatott teljesíteni, hogy az általa személyesen jól ismert donortól kapjon vért. Az OVSZ magyarázatából azonban nem derült ki, hogy mi az alapvető gond az irányított véradással.

Néhány hónappal később 180 fokos fordulatot vett az Országos Vérellátó Szolgálat stratégiája, miután nemhogy nem szüntette meg az irányított véradás intézményét, hanem 2021. október 4-től liberalizálta az egész rendszert. Az OVSZ akkori közleménye szerint az irányított véradás szabályait úgy alakította át, hogy már nem kell megegyeznie a donor véradó és az általa kiválasztott beteg vércsoportjának.

Vagyis olyan ismerős is adhatott vért egy konkrét személynek felajánlva, akivel különböző a vércsoportjuk, a szervezet ugyanis becserélve biztosítja. A közösségi médiás felhívások azonban olyan népszerűek, hogy sokkal többen mennek el vért adni, mint amire a konkrét személynek szüksége van, ezért sokkal több vér kerül a rendszerbe, mint amennyire az illetőnek szüksége van, és ezzel mindenki jól jár.

Az OVSZ számai is ezt támasztják alá, miután – ahogy a grafikonon is látszik – 2022-ben kilőtt az irányított véradások száma. (A szervezet 2017-től tartja külön nyilván az irányított véradásokat.)

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG