Miután néhány héttel ezelőtt meghiúsult egy új orosz modul dokkolása a Nemzetközi Űrállomáson, a NASA-t hibáztató orosz vádak hangzottak el az állomáson 2018-ban felfedezett rejtélyes lyukról – esetleg nyolc lyukról.
Amikor egy új orosz modul megpörgette a Nemzetközi Űrállomást, és majdnem letérítette a pályájáról, a szakértők visszatartották a lélegzetüket, és csak akkor könnyebbültek meg, amikor nem találtak maradandó károsodást.
De nemcsak a Nemzetközi Űrállomás pályája került veszélybe, hanem a NASA és a Roszkoszmosz hosszú ideje fennálló, mára ingataggá vált partnersége is.
A bizonytalanság újabb forrása az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ által közzétett merész és névtelen állítás az űrállomáson 2018-ban történt és máig megmagyarázatlan incidensről.
Az amerikai űrügynökség vezetői elutasították a vádat, mert nem tartják hitelesnek.
Az incidens egy rejtélyes lyukkal kapcsolatos, amelyet az állomás egyik orosz építésű moduljának burkolatán fedeztek fel. A TASZSZ augusztus 12-én megjelent cikkében egy meg nem nevezett „magas rangú orosz űrkutatási tisztviselőt” idézett, aki szerint valójában nyolc, „ember által létrehozott” lyukat fedeztek fel, nem csak egyet.
Az orosz tisztviselő – bizonyítékok bemutatása nélkül – azt állította, hogy az akkor a fedélzeten tartózkodó NASA-űrhajósnak, Serena Auñón-Chancellornak olyan, véráramlással kapcsolatos egészségügyi problémája volt, amely „akut pszichológiai válságot idézhetett elő”. Ez pedig arra késztethette, hogy még a küldetés vége előtt módot találjon a Földre való visszatérésre.
A NASA nem volt hajlandó közvetlenül nyilatkozni a Szabad Európának, de közölte emberi űrrepülési programjának vezetője, Kathy Lueders augusztus 13-i Twitter-bejegyzését, amely szerint a NASA asztronautái, köztük Auñón-Chancellor „rendkívül nagy tiszteletnek örvendenek, a hazájukat szolgálják, és felbecsülhetetlen módon segítenek az ügynökségnek”.
„Kiállunk Serena és Serena szakmai hozzáállása mellett – mondta Lueders. – Nem gondoljuk, hogy a vádak hitelesek.”
Bill Nelson, a NASA főnöke szintén a Twitteren közölte, hogy teljes mértékben egyetért Lueders nyilatkozatával, hozzátéve: „Teljes mértékben támogatom Serenát, és mindig kiállok az űrhajósaink mellett.”
A TASZSZ cikke szerint a névtelen kommentár „elég világosan tükrözi az orosz vezetés véleményét a jelenlegi helyzetről”.
Arra a kérdésre, hogy kifejezi-e a Roszkoszmosz hivatalos álláspontját, az állami vállalat sajtószolgálata nem kívánt reagálni.
Korábban, amikor „a lyukas incidens” körüli vizsgálat állásáról kérdezték, a NASA szóvivője a Roszkoszmoszhoz irányította a témával kapcsolatban faggatózó riportereket.
Feszültség az űrkutatási együttműködésben
Az egészre épp akkor került sor, amikor egyre inkább feszültté válik Moszkva és Washington három évtizedes űrkutatási együttműködése. Egyrészt gerjesztik a feszültséget az űrkutatásban és a világűr kiaknázásának kérdéseiben bekövetkezett jelentős átalakulások, másrészt az ezektől független geopolitikai nézetkülönbségek is.
A Roszkoszmosz állami vállalat, egy évtizeddel ezelőtt hozták létre, amikor átszervezték a nagy múltú orosz űripart. Magát a céget azonban egy sor botrány és baleset sújtotta.
A legutóbbi a múlt hónapban történt, amikor a Roszkoszmosz egy új modult indított útnak a Nemzetközi Űrállomásra, rajta új tudományos berendezésekkel.
A Nauka (Tudomány) modullal kapcsolatban először a szállítás során merültek fel problémák. Aztán az állomáshoz való dokkolás után számítógépes hiba miatt a modul hajtóművei tovább működtek, emiatt az állomás egy teljes fordulatot tett meg.
A mérnökök kénytelenek voltak bekapcsolni az állomás két másik moduljának hajtóműveit, hogy megakadályozzák az ellenőrizetlen pörgést és kontoll alatt tartsák a komplexumot.
„Űrfeszültség” – írta sajtóközleményében az Európai Űrügynökség, már azután, hogy sikerült visszaszerezni az uralmat az állomás felett.
A Nauka számára „ez egy érzelmeket felkorbácsoló időszak volt – éveken át tartó késések, feszültséggel teli visszaszámlálás, egy masszív felbocsájtás, majd megcsuklás a pályán” – közölte az ügynökség, amely szerződést kötött a Roszkoszmosszal arra, hogy új, több millió eurós robotkart juttasson fel az űrállomásra.
A NASA a maga részéről keveset mondott a Nauka balesetéről, nagyrészt azért, mert a modul hajtóműveinek irányítása szinte teljes egészében az orosz mérnökök kezében volt. Az ügynökség a honlapján augusztus 12-én közzétett blogjában azt írta, hogy „nyomozó csoportot” hoznak létre.
„A csapat a rendelkezésre álló adatok elemzésére, az orosz kollégákkal való együttműködésre fog összpontosítani, hogy minden olyan információt megkapjanak, amelyre szükségük van a történtek kiértékeléséhez, valamint a többi nemzetközi partnerrel való koordinációhoz” – áll a közleményben.
A kozmonauta lefokozása
A Nauka balesete előtt a Roszkoszmosz kínos szalagcímeket kapott egy elismert veterán űrhajós kapcsán.
Szergej Krikaljovot állítólag lefokozták, miután bírálta a Roszkoszmosz vezérigazgatója, Dmitrij Rogozin tervét, hogy egy ismert televíziós rendezőt és egy híres színésznőt küldjenek fel játékfilmet forgatni a Föld körüli űrállomásra. Rogozint társproducernek nevezték a projektben.
Krikaljov nem válaszolt a megkeresésre, hogy kommentálja az ügyet.
A kemény, bürokrata stílusáról is ismert Rogozin – aki korábban parlamenti képviselő és NATO-nagykövet volt – már régóta morgolódást vált ki sajátos vezetői stílusa miatt.
A szovjet korszak és az űrkorszak kezdete óta Moszkva fő indító létesítménye a kazahsztáni Bajkonurban található. A szovjet összeomlás után Oroszország bérli a létesítményt, de belekezdett az új, Vosztocsnij nevű létesítmény építésébe a távol-keleti Amur régióban. Ez váltaná fel Bajkonurt.
A 7,5 milliárd dolláros építési projektet, amely 2011-ben kezdődött, késések, bérviták és a féktelen korrupcióról szóló jelentések kísérték.
Ügyészek egy sor büntetőeljárást indítottak az építőipari vállalatok ellen, mivel azt állítják, hogy a pénz egy részét offshore számlákra menekítették át.
Alekszej Kudrin, a kormány számvevőszékének vezetője, aki korábban hosszú ideig pénzügyminiszter volt, az év elején közölte Vlagyimir Putyin elnökkel, hogy a könyvvizsgálók 2020-ban harmincmilliárd rubel (négyszázmillió dollár) értékű pénzügyi szabálytalanságot tártak fel a Roszkoszmosznál.
Vosztocsnijban pedig eddig mindössze nyolc indítási kísérletre került sor. A 2016. áprilisi első indításnál, amelyen Putyin is részt vett, a mérnökök percekkel a start előtt leállították a kilövést.
A Roszkoszmosz legsebezhetőbb pontja jelenleg szakértők szerint az, hogy elvesztette a NASA-tól származó állandó bevételeket. Az amerikaiak közel egy évtizeden át fizettek Oroszországnak azért, hogy amerikai űrhajósokat és rakományt fuvarozzon az űrállomásra és vissza.
Az olyan magán-, főként amerikai székhelyű űrvállalkozások megjelenése, mint a SpaceX, a Virgin Galactic és a Blue Origin azonban megfosztotta a Roszkoszmoszt a kiszámítható bevételtől. Miután 2020 márciusában SpaceX-űrhajóval szállítottak amerikai űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra, a NASA többé nem fizet azért, hogy orosz Szojuzokon vigyék fel az asztronautáikat.
